Kilencvenezer ingatlan van veszélyben

2011.04.20. 15:12
A lakáshitelesek megoldatlan problémái, a kilakoltatási és árverezési moratórium, illetve a rövid távú költségvetési egyensúlyt szolgáló bankadó is hátráltatják a gazdaság fellendülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Jelentése szerint.

A romló hitelportfólió kezelésével kapcsolatos feszültségek a bankadóval kiegészülve rontják a bankok hitelezési képességét és hajlandóságát, ezáltal pedig hátráltatják a gazdaság fellendülését – állapítja meg az MNB stábja a Pénzügyi Stabilitási Jelentésben (pdf-formátum).

A jelentés szerint a pénzintézeteknek fel kell készülniük arra, hogy a moratóriumok feloldásával (ez részlegesen már megtörtént, a teljes feloldás júliustól jön) a korábban átstrukturált hitelek jelentős része nemteljesítővé válik, ezzel pedig igen komoly hitelezési veszteségeket kell elkönyvelni majd. Vészjósló, hogy 2011 végére a nemteljesítő hitelek aránya a lakossági és a vállalati szegmensben is elérheti a 14-15 százalékot

90 ezren 90 napon túl

A jelentés szerint 541,6 milliárd forintnyi bruttó jelzáloghitel-állomány van a banszektorban 90 napon túli késedelemben. Az összeg bő 83 ezer hitelszerződéshez és 67 ezer ingatlanhoz kapcsolódik.

Ehhez jön közel 24 ezer pénzügyi közvetítőkön keresztül felvett jelzáloghitel 119 milliárd forintos értékben. A jelentés szerint összesen a durván 90 ezer lakás lehet érintett a 90 napon túl nem teljesítő jelzáloghitelek esetében, ami a korábbi, 110 ezret közelítő becsléseknél jelentősen alacsonyabb szám.

Levegőért kapkodva

A bankadót is kritizálja a dokumentum. A 120 milliárdos sarc gyengíti a bankok mérlegét, a szektor jövedelmezősége jóval alacsonyabb, az elszívott pénzek miatt pedig kevesebb jut a gazdaságot felpörgető hitelezésre. (Tavaly a teljes szektor adózás előtti eredménye csupán 70 milliárd forint volt.)

Az MNB szerint ugyanakkor a bankszektor összességében stabil, a tőkemegfelelési mutató emelkedett, a stressztesztek eredményei pedig azt mutatják, hogy a pénzügyi tartalékok válsághelyzetben is elegendőek lennének.

Miből lesz itt hitel?

A szektort érintő restriktív kormányzati lépések miatt az MNB szerint a hitelezés hosszabb távon sem képes megfelelően támogatni a gazdasági növekedést, a vállalati szektor hitelállománya csak az év vége felé, a háztartások hitelezése pedig még jóval később, 2012 második felében pöröghet föl.

A hitelkeresletet devizaalapú jelzáloghitelek tiltásának feloldása sem fogja meglódítani, mert a maximális hitelfedezeti arányok (euróhitelnél ez 60 százalék) korlátozzák az ügyfelek eladósodását. Sőt, az MNB a korlátozást szigorítaná is, a jelentésben a jövedelemarányos törlesztési korlát bevezetését javasolják. Sőt az MNB egy korábbi javaslatát felemlegetve megismétli: a jövőben a mostaninál hosszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített kamatozású, vagy referenciakamathoz kötött és a teljes futamidőre fix felárral lehessen csak új jelzáloghiteleket kihelyezni.