64 milliárdot termeltek a nyugdíjpénztárak

Az idei első negyedévben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb adatai szerint a magánnyugdíjpénztárak több mint 64 milliárd forint hozammal gyarapították a tagok vagyonát. A kasszákban maradt három százaléknyi tag a korábbi vagyon több mint tíz százalékát birtokolja, így nem állhatunk messze az igazságtól, ha azzal kalkulálunk, hogy 57 milliárd forintnyi hozammal a pénztári vagyonkezelők az államot gyarapították, írja a Napi Gazdaság.

A mostani teljesítmény egyébként ugyan nagyon szép eredmény, de az egy évvel korábbitól (amikor még senki sem gondolt arra, hogy az új kormány szinte felszámolja a szektort) százmilliárd forinttal elmarad.

A kasszák az idei első három hónapban nagyobb működési veszteséget értek el a teljes előző évinél (az új szabályok szerint októbertől már a tagi bevételek nem hozzájuk, hanem az államhoz folytak be). A 2,6 milliárd forintos mínusz mögött egyébként alaposan karcsúsított kiadások állnak, töredékére zuhant például a sokat kifogásolt marketingköltség. Az egy évvel korábbihoz képest 15 százalék feletti mértékben nőtt viszont a felügyeleti díj.

Jöttek az új tagok

A PSZÁF (ellentétben a jegybanki statisztikával, ahol már az első negyedévi adatok között elszámolták a tb-rendszerbe visszalépést) még a régi taglétszámot tartja nyilván. Annak ellenére, hogy az állami nyugdíjrendszert választók tagsága márciussal megszűnt (a vagyonátadás azonban csak most zajlik), meglepő módon a felügyeleti statisztika szerint ebben az időszakban  379 új magánpénztári belépő akadt.

Ez annak tükrében döbbenetes, hogy a jogszabályok alapján a magánkasszák tagjai "kiírják" magukat az állami nyugdíjrendszerből, tőlük vonják ugyan a 24 százalékos járulékot (amit a kormány adónak minősített), de ezért cserében nem jár ellátás.

Úgy tűnik, mégis akadnak, akik jobban bíznak az általuk kontrollálható (a kasszáknak napi eszközértéket kell számolniuk, így a nyugdíjpénz mindig pontosan nyomon következő) tőkefedezeti rendszerben, mnt az állami ígértekben. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy 2010 első negyedévében a pénztárakhoz a mostani hatvanszorosa (22,2 ezer fő) lépett újonnan be.

Mi volt a kasszában?

A kasszák portfoliójában március végén közel 1,5 ezer milliárd forint magyar állampapír volt (a visszalépettekre jutó állományt bevonják majd, ezzel csökkentve az államadósságot). A hazai állampapírok aránya a vagyonon belül az elmúlt egy évben jelentősebb ingadozást nem mutatott, kissé a tavalyi utolsó negyedévben csökkent, de idén ezt "visszatöltötték" a pénztárak. Más befektetési termékeknél (befektetési alapok, részvények, bankszámla pénz) sem érzékelhető markáns átrendeződés, holott több ízben vádolták ezzel a pénztárakat.

Amint arról korábban beszámoltunk, a Napi Gazdaság értesülése szerint a PSZÁF négy magánnyugdíjpénztárnál - OTP, Axa, ING és Aegon - megállapította, hogy a befektetéseiknél nem a tagok érdekeit képviselték, amivel milliárdos károkat okoztak ügyfeleiknek. A magánnyugdíjpénztárak egy része bizonyos megoldásoknál első ránézésre is túlzottan "megsarcolhatta" tagjait, ugyanakkor elgondolkodtató, ahogy a rendelkezéseket a felek kezelik.