Pirkad a mutánsropi hajnala

Mától kell megfizetni a chipsadóként vagy hamburgeradóként emlegetett népegészségügyi termékadót az üdítőitalok, energiaitalok, előrecsomagolt édességek, a sós snackek és ételízesítők után. Az új adóról szóló törvényt június végén nyújtotta be két fideszes képviselő, és gyors vita után július 19-én ki is hirdették. A cél az, hogy minél kevesebb egészségtelen élelmiszert fogyasszon a társadalom, de a lassú növekedés miatt bajban lévő költségvetésnek sem jön rosszul az adótól várt évi 20 milliárd forintos bevétel.

Beindul az árlavina

Az új adó legszembetűnőbb eredménye az lesz, hogy jócskán megnő az adóköteles termékek ára a boltokban. „A gyártók és a kereskedők sincsenek abban a helyzetben, hogy átvállalják az adó költségeit” – mondja Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója.

Az Index által megkérdezett gyártók többsége 15 és 50 százalék közötti drágulást vár, a legnagyobb mértékű áremelés az energiaitaloknál lehet.

Az üdítőitalok adója literenként 5, az energiaitaloké 250, az édességeké kilogrammonként 100, a snackeké és az ételízesítőké 200 forint, a boltokban azonban ennél jóval nagyobb mértékű áremelkedést tapasztalhatunk majd: a fix összegű adót a gyártó fizeti meg, erre viszont még rájön a kereskedők százalékban számolt haszonkulcsa és a szintén százalékos értékben megállapított áfa, amik így a magasabb alapösszeg miatt tovább növelik a forintban érzékelhető ártöbbletet.

„Egy olyan termék esetében, aminek az árára 20 forintot tesz rá az adó miatt a gyártó, a végső fogyasztók akár 40 forintos ártöbblettel is találkozhatnak, ha változatlan haszonkulccsal számolnak a kereskedők” – mondja Ziegler János, a Ziegler Ostyagyár tulajdonosa.

Késleltetett hatás

Az áremelkedés nem fog egyből megjelenni a boltokban, Fodor Attilla arra számít, hogy szeptember végére vagy október elejére fogynak ki a még augusztusban gyártott készletek, amik után nem kellett adót fizetni.

Hasonlóan vélekedik Zentai László élelmiszer-ipari mérnök, a Buszesz Zrt. vezérigazgatója is: „Nagyon rosszul alakult a nyári szezon, a szokásosnál kisebb volt a forgalom, így magasabb készletek maradtak. Ez az üdítő- és az energiaitalok piacára is igaz” – mondta az Indexnek.

Sómentes ropi, cukormentes üdítő

A szakember szerint ennek az áremelkedés idejének kitolásán kívül lesz még egy hatása: Időt is ad a gyártóknak, hogy egymás lépéseire figyelve döntsenek: akarnak-e a receptúrák módosításával adómentessé válni.

A multinacionális márkáknál ez nyilván nem opció, de az „alföldi kólák” esetében – ahol a cukortartalom lehet a gond – járható megoldás. Kockázata van, az édesíz érzete mesterséges édesítőszerek hozzáadása miatt megváltozik. Így a termékek olcsóbbak maradhatnak, de fogyasztókat veszíthetnek is, véli Zentai.

Hasonló dilemmában vannak az élelmiszergyártók is: „Csak néhány termék esetében van lehetőség az összetétel megváltoztatására úgy, hogy az ne menjen a minőség és az élvezeti érték rovására, ezek is inkább szezonális termékek. A tejcsokoládé esetében nyilvánvalóan nincsen erre mód” – mondja Sánta Sándor, a Bonbonetti ügyvezetője.

Vannak olyan cégek is, amik már döntöttek az új lépésekről: „A chipsadó miatt másfélszeresére fog nőni a ropink ára, emiatt kénytelenek leszünk bevezetni egy új típust is. Ezen kívül se lesz só, belül is alig, igazából már nem is nevezném ropinak” – számolt be az Indexnek a terveiről az egyik sós snacket gyártó hazai cég üzemvezetője.

Alternatív megolások

Kérdés, mennyit nyernek a recepten változtató cégek a multik dráguló termékeitől esetleg elforduló fogyasztókból. Mindenesetre alternatívák léteznek: az adó által leginkább sújtott energiaitalok piacán például adómentes a Buszesz gyártotta Watt Natura, ami nem tartalmaz koffeint, sem taurint. A természetes összetevőkre építő energiaitalok piaca az adó miatt alighanem szélesebb lesz Zentai László szerint.

Az energiaital-gyártók emellett alighanem az exportjukat igyekeznek majd felfutatni az áremelkedés miatt várhatóan csökkenő hazai fogyasztás miatt, véli a Buszesz vezetője.

Bizonytalan részletek

A gyártók késlekedését nemcsak az okozza, hogy a versenytársakra várnak: még nem született semmilyen végrehajtási rendelet, ezért számos részét nehéz egyelőre értelmezni. A Bonbonetti például csak két nappal a jogszabály életbe lépése előtt kapott választ a kérdéseire – mondja a cég ügyvezetője.

Az egyik legjobb példa a nem egyértelmű esetekre a szaloncukor: ezt forgalmazzák dobozban és ömlesztve is, azt viszont csak a minisztérium válasza döntötte el, hogy ez utóbbi nem tartozik az adóköteles termékek körébe, hiszen nem minősül előre csomagoltnak – az adó pedig csak ezekre vonatkozik. „Ráadásul ebben az esetben a törvény a gyengébb minőségű termék felé tereli a fogyasztókat” – teszi hozzá Sánta Sándor.

Multik előnyben

A gyártók szerint nemcsak ez a probléma az új adóval: mivel az itthon is jelen lévő nemzetközi cégek sok országba exportálnak, ezért csak a gyártott termékek egy részére kell kifizetniük az adót. Így annak nagyobb részét tudják lenyelni, mint a kisebb magyar cégek, amik csak belföldi értékesítésre termelnek.

Ráadásul az is problémát jelent, hogy az adó fix összegben van meghatározva: "a magyar cégek jellemzően olcsóbb termékeket gyártanak, tehát az árhoz viszonyítva több adót kell fizetniük, így azonban versenyhátrányba kerülnek a drágább termékek gyártóival szemben" – mondja Ziegler János.

Ez gyárbezárásokhoz és tömeges elbocsátáshoz vezethet: a Magyar Márkaszövetség júniusi felmérése szerint négy magyarországi gyár zárhat be, és 2000-2200 ember vesztheti el a munkáját.

Új Eduscho-korszak jöhet

Zentai László még egy problémára hívja fel a figyelmet, amit ma a  legsúlyosabbnak lát: Dániában nemrég eltörölték a hasonló adót, ugyanis rájöttek, hogy az EU-ban összehangolás nélkül hasonló teher nem működőképes.

Hiába kell elvileg megfizetni a magyar chipsadót az Ausztriából behozott Red Bull után is, Zentai szerint Magyarországon újra kezdődhet a Gorenje–Eduscho-korszak, amikor két karton levámolt kávé mellett sok kisboltban szürkeimportból származó termékeket árultak jóval olcsóbban. Hogy a valóságban mit hoz az új törvény, arra csak az ősz folyamán derül fény, ám az valószínűnek tűnik, hogy a gyártók és a kereskedők is keresni fogják annak a módját, hogyan tudják elkerülni forgalmuk csökkenését.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!