Lassan főzik a feketelevest

Még mindig nem érkezett meg a Költségvetési Tanácshoz (KT) véleményezésre a 2012-es költségvetés tervezete, a kormánynak azt eredetileg szeptember 1-ig kellett volna elküldenie, de a tárcák eleve későn kezdték meg a tervezést.

A hivatalos verzió szerint a költségvetés tervezetét a kormány első olvasatban tárgyalta az augusztus végi ülésén, sajtóértesülések szerint azonban ebben konkrét számok alig szerepeltek, a néhány oldalas dolgozat csak vázlat volt az általános irányokról.

Nincs idő a kritikára

Pedig az idő sürget, a költségvetési törvényjavaslatot az ütemterv szerint a kormánynak szeptember 30-án kellene benyújtjania az Országgyűlésnek, amely azt december 19-20-án fogadja el, és december 28-án hirdetik ki. A KT-nak tíz napja van véleményt formálni a hozzá eljuttatott költségvetésről, azonban ha nem ért egyet, akkor a kormánynak kötelessége újra megtárgyalnia a törvényjavaslatot, és azt a KT elé tárni újabb véleményeztetésre. Ez lényegében azt jelenti, hogy ha a kormány tartani akarja a határidőket, nem fér bele, hogy a Költségvetési Tanács akadékoskodni kezdjen.

Ennek azonban nincs is nagy valószínűsége, aháromfősre faragott KT egyszerű többséggel hozza a döntést, Járai Zsigmond, és Domokos László még akkor is rábólinthat a tervezetre, ha Simor András jegybankelnöknek esetleg vannak kifogásai.

Idén a nyugdíj segített

Míg idén a magánpénztári einstand megmentette a költségvetést - nélküle a GDP 6-7 százaléka körül lenne a költségvetés hiánya -, addig a 2012-es 2,5 százalékos hiánycél teljesítéséhez a nyugdíjpénzek már nem állnak rendelkezésre, a kormánynak mintegy 1000 milliárdos kiigazítást kell végrehajtania.

Az idén bevezetett adóreform önmagában mintegy 600 milliárdos kiesést jelent, a gyenge gazdasági növekedés további 100-150 milliárddal rontja a bevételi oldalt, egyes elemzők 250-300 milliárdos kiesésről beszélnek. A félszuperbruttó 1,27-es szorzójának tervezett megfelezése, ezzel az effektív szja-kulcs 20,32 százalékról 18,16 százalékra csökkentése további 200 milliárdos bevételkiesést okozna.

A másik oldalon pedig a Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram együttesen kb. 600 milliárdos - a lakosságot jelentősen terhelő, ennéfogva meglehetősen ingatag - kiigazításai állnak, illetve a hétfőn benyújtott, jövedéki adóemelésről szóló törvényjavaslat, amely további 60-80 milliárdot hozhat a konyhára.

Luxusáfa, játékadó

Hogy a fennmaradó, mintegy 300-500 milliárdos összeget miből pótolnák, arra a jelek szerint vannak ötletek: Matolcsy Görgy a napokban 35 százalékos luxusáfa bevezetéséről és az online szerencsejáték adójáról is szót ejtett, ezek az intézkedések azonban egyelőre elég gyenge lábakon állnak.

Előbbihez az uniós szabályok módosítására lenne szükség, ami egyhamar várhatóan nem fog megtörténni, utóbbit pedig technikailag is nehéz megvalósítani, ezzel kapcsolatban még Matolcsy is kétségeinek adott hangot. Ráadásul nehéz elképzelni, hogy ezek a tételek önmagukban ekkora többletbevételt hozhatnak.

Visszatáncolhat a kormány

Bár Varga Mihály államtitkár korábban egy interjúban nem vetette el azt a lehetőséget, hogy végszükség esetén elhalasztják a félszuperbruttó felezését - és ezzel megspórolnak egy durván 200 milliárdos kiigazítást - Orbán és Matolcsy is több nyilatkozatban hitet tett az egykulcsos rendszer kiépítésének menetrendszerű folytatása mellett.

Másik - meglehetősen drasztikus - megoldás a spórolásra, hogy a kormány egy lépésben búcsút int az adókedvezményeknek, és előrehozza az adójóváírások kivezetésének 2013-ra tervezett részét is, ezzel 230 milliárddal javítva az egyenlegen.

Durván 100 milliárd forintot lehetne megspórolni az egyszerűsített vállalkozói adó kivezetésével és az ekho megszűntetésével. Ezek korábban többször is felmerültek, ráadásul idén például az eva befizetések sem teljesültek felül, szemben a korábbi évekkel, tehát egyértelműen csökkent az adónem népszerűsége.

Matolcsy György múlt héten jelezte, 600 milliárd forintra rúgó áfát nem fizetünk be, így szigorítják az adóbehajtásokat, amitől csak idén 40 milliárd pluszt remél a kormányzat. Egy több mint százmilliárdos többletbevételt ebből a forrásból is előirányozhatnak, az intézkedés sikere azonban meglehetősen kérdéses, így erre aligha lehet alapozni.

Egyszeri tételek

Elképzelhetőek továbbá olyan egyszeri, bevételnövelő tételek is, mint például az állami Mol-pakett eladása, vagy egy újabb különadó, szakértők azonban óvják a kormányt attól, hogy a jövő évi költségvetést is tűzoltásszerű megoldásokkal tákolja össze, a külföldi tőkét és a hosszútávra tervező beruházásokat elriasztják a kiszámíthatatlanságot növelő, nem fenntartható intézkedések.

Egy biztos, bárhogy is dönt a kormány, ha valóban tartani akarja a hiánycélt, még kedvező makropálya mellett sem lesz könnyű dolga, a kiigazítások hatásai ugyanis mindenképpen a lakosságon csattannak. Orbán Viktor a 2012-es költségvetésről sem a kormányülés után, sem hétfőn a parlamentben, az akcióterv ismertetésekor nem tett említést.