Valér
2 °C
8 °C

Így lettünk mi frankfüggők

2011.10.20. 10:51 Módosítva: 2011-10-20 11:57:34
Noha csak az elmúlt hat-hét évben került be igazán a köztudatba, devizás hitel már több mint tíz éve van Magyarországon. Egészen pontosan 2000 óta, akkor jelent meg az első ilyen termékével az MKB Bank. Az olcsónak gondolt, osztrák mintára bevezetett devizahitelek a forintalapú támogatott lakáshitelek megszűnésével váltak egyeduralkodóvá a hazai hitelezésben.

Bár kevesen tudják, a magyar devizahitelezés története már az 1990-es évek végén megkezdődött. Akkor, amikor az évtized második felétől érvényes devizaliberalizáció hatására a német érdekeltésűg MKB Bank 2000-ben bevezethette a piacra saját euróalapú lakossági hitelét. Ez azonban – a kezdeti devizaalapú gépkocsilízing-konstrukciókhoz hasonlóan – nem hozott átütő változásokat a hitelezési, finanszírozási piacon.

A devizahitelek valódi elterjedésére még éveket kellett várni, nem meglepő, hogy kezdetben a konstrukció is eltért a későbbi tömeges termékektől. Így például az elbírálás egyedi szempontok alapján működött és értelemszerűen hiányzott a kockázatértékeléssel kapcsolatos banki rutin is.

 

Bár 2001-től a devizaliberalizáció teljes körű volt, néhány évig még úgy tűnt, nem fog széles körben elterjedni a devizaalapú hiteles konstrukció, miután a hitelpiacon akkor a lakáshitelek, ezen belül az államilag támogatott forintalapú hitelek voltak az uralkodók. A többi bank ezért akkor inkább kivárt az ilyen termékek bevezetésével.

Azonban 2002-2003-ban már világosan látszott, hogy a kamattámogatott forinthitelek évről-évre tízmilliárdokkal, fenntarthatatlan tempóban emelkedő terhet jelentenek a költségvetésnek. Ekkor a támogatott hiteleket fokozatosan kivezette az állam, ami a teljes hitelezési piac jelentős visszaesését vetítette elő. Ez nagyon rosszul jött a kereskedelmi bankoknak, akik addigra rengeteg pénzt öltek a hiteleket terítő fiókhálózatuk bővítésébe. Több banknál is kapacitásfölösleg jelentkezett, a szervezet fenntartásához pedig új termékekre volt szükség.

És jött az osztrák ihlet

Ekkor jött az ötlet, hogy az addigra Ausztriában már bevált és elterjedt frankalapú hitelek léphetnének a forintkölcsönök helyére. A forradalminak tűnő modell ugyanis az osztrák piacról jött: az ottani bankok a kilencvenes években először a svájci határ közelében élő és Svájcban dolgozó osztrákoknak adtak ilyen hiteleket. A dolognak nem is nagyon volt kockázata, mert a svájci frank alapú termékek célközönsége frankban kapta a fizetését, tehát természetes fedezetük volt, árfolyamkockázat nélkül.

A devizaalapú termék ausztriai népszerűségét erősítette, hogy már akkor is olcsóbb volt frankban eladósodni, mint osztrák schillingben. Ezért a termék átlépte a legnyugatibb osztrák tartomány, Voralberg határát, és az egész országban elterjedt. A bankok eleinte a magasabb kockázatokat is elviselő felső középosztályban terítették az olcsó hiteleket, főként egy szofisztikáltabb termék, az úgynevezett befektetéshez kötött életbiztosítás formájában.

Kedvet kaptak hozzá

Ekkor azonban még nem a frank volt az egyeduralkodó, sőt, még csak nem is az első, amiben tömegesen kínáltak kölcsönt a bankok. Az Erste 2003-ban euróalapú hitellel lépett a piacra, majd sorra jöttek a többiek: az azóta a CIB Bankba olvadt Inter-Európa Bank, aztán 2004-ben a K&H, a Raiffeisen, az FHB, a Budapest Bank, majd kissé lemaradva az OTP.

 

"Kockázatosnak ítéltük meg a deviza alapú hiteleket, sőt, mindent megtettem, hogy lobbizzak, a devizahitelek ellen. Mindenki azt gondolta, hogy azért teszem ezt, mert az OTP pozícióit védem" – mondta erről Csányi Sándor, a bank elnöke szeptember végén egy konferencián.

Olcsó, sok

A svájci frank alapú ingatlanhitelezés is 2004-ben pörgött fel, ekkor jelent meg többek között az Erste, az MKB, a Budapest Bank és a K&H frank alapú terméke is. A frankhiteleket az ügyfelek gyorsan megkedvelték, mert olcsóbb volt a forinthitelnél – egy időben már a korlátozottan támogatott forinthitelnél is –, ráadásul a 2000-es devizakorlátozás-feloldással gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésre állt.

A frankhitelekhez kapcsolódóan terjedt el a jenhitelezés is. Az OTP, miután tartani akarta a lépést az osztrák bankokkal, egyszerűen megnézte, hogy a frank mellett milyen hitelek terjedtek el Ausztriában. Ez az olcsó jenhitel volt, ami nem sokkal a frankhitelek elterjedése után megjelent nálunk is, azonban a nagyobb árfolyam-kilengések miatt annál jóval kisebb körben vált népszerűvé. A kezdeményezés viszonylagos sikertelenségét – illetve túlzott kockázatát – talán az is jelzi, hogy az OTP-n kívül ilyen konstrukciót csak egy bank, a K&H nyújtott, valamint az, hogy ez a hiteltípus alig több mint egy évig volt jelen a magyar piacon.