Egy utolsó dobása van az EU-nak

A hét első felében az Olaszországgal kapcsolatos csődfélelmek domináltak a nemzetközi piacokon. Bár egy felmérés szerint javult az üzleti hangulat Olaszországban a fogyasztási cikkeket előállító cégek jobb kilátásainak köszönhetően, de ezt az egyet leszámítva csak rossz hírek érkeztek az országból.

Rekordszintre ért az olasz kötvényhozam, ami azt jelenti: a befektetők Berlusconi távozása ellenére egyre kevésbé bíznak az ország adósságproblémájának a megoldásában. Nincs ezzel másként a japán bankóriás, a Nomura sem, a cég ugyanis olasz kitettségének gyors leépítésébe kezdett.

A fejlemények miatt az olaszokra figyelt egész Európa, a közösség pénzügyminiszterek keddi és szerdai ülésén is az ország helyzete volt a központi téma. A hét elején még az a hír is felröppent, hogy az ország a Valutaalap segítségét kérte, de az IMF cáfolta a dolgot. Korábban a La Stampa című lap arról számolt be az információs forrás megjelölése nélkül, hogy az IMF 400 és 600 milliárd euró közötti összegű hitelcsomagot készít elő az olaszoknak.

A piacok a héten a portugálokat, a belgákat és a románokat is pofozták. A bajok miatt megszorításokra készül Portugália. Ez ott azt jelenti, hogy  elveszik a 13. és a 14. havi fizetést a 330 ezer forint fölött kereső állami dolgozóktól és 23 százalékra emelik az áfát. Romániát az S&P leminősítette, tízéves csúcsra ugrottak a belga kötvényhozamok.

A tengeren túl is bajok vannak: negatívra rontotta az Egyesült Államok adósosztályzatának kilátását a Fitch Ratings, miután eredmény nélkül végződött az 1200 milliárd dolláros deficitcsökkentési tervről szóló tárgyalás.

A Moody's sem maradt le társaitól: a hitelminősítő jelezte, hogy nyolcvanhét bankot minősíthet le azok magas kockázati kitettsége miatt. A bajt a pénzintézetek is érzik, többen válságforgatókönyvet készítenek, mert az euróválság egyre veszélyesebb, az övezet felbomlása pedig egyre valószínűbb. Az EU szerencsére tovább tűri a bankok támogatását, a Bizottság a piaci bizalmatlanság miatt meghosszabbította a bankoknak adható állami segítség időtartamát. Bár megkapják az újabb hitelcsomagot a görögök, a hatodik részletből az eurózóna 5,8, az IMF 2,2 milliárd eurót áll, igaz, közben 30 százalék fölé szaladt a görög állampapírok kamata, ami azt jelenti, hogy a pénzpiacok már csak busás hasznot remélve hajlandóak hitelezni a görög államnak.

Hogyan tovább?

A német Die Welt lap arról írt, hogy Németország eurókötvények kibocsátásának lehetőségét vizsgálja, de csak az AAA-besorolású euróövezeti tagokkal együtt, ami Németország, Franciaország, Finnország, Hollandia, Luxemburg és Ausztria részvételét jelentené.

Ezt ugyan egy német kormányzati forrás cáfolta, de persze ez nem volt elég ahhoz, hogy ne kezdjen megint mindenki az úgynevezett kétsebességes EU-ról beszélni. A luxemburgi kormányfő egyből ki is fejezte nemtetszését. Sarkozy francia elnök azt jelentette be, hogy Németországgal karöltve újragondolják Európát, és ami a görögökkel történt, többet nem fordulhat elő. Ez kevés volt a briteknek. A Bank of England vészforgatókönyveket készít, és a brit bankoktól tőkehelyzetük erősítését kérte.

A bajok nagyságát jelzi, hogy már nem csak az elemzők és az újságírók, hanem az Európai Bizottság is egyre borúlátóbb. Az egyik uniós biztos néhány napja úgy fogalmazott: tíz napja van a közösségnek arra, hogy véglegesítse a válságkezelést, a piac szerint ez lesz utolsó esély, ahol radikális megoldásokat kell találni a bajokra.

Például az állástalanságra. Az európai összkép annak ellenére elég lehangoló, hogy csökkent a német munkanélküliség, ez más országokon nem segít, új csúcson van ugyanis a munkanélküliség az eurózónában. Németország csak a régiós versenytársunkat tudja húzni, Lengyelország gazdasága nagyot nőt, és még 105 kilométernyi autópályát is átadtak, emiatt a Berlin–Poznan út két órával rövidebb lett.

A növekvő kockázatokat látva a legnagyobb jegybankok úgy döntöttek, nem várják meg az európai politikusok által összeállított mentőövet, inkább összehangolt likviditásösztönzésbe kezdtek (az első lépés a bankközi dollárkamatok csökkentése volt). Miután kiderült, hogy pénzt öntenek a világba a jegybankok, a holland miniszterelnök közölte, hogy inkább szenvedjenek a tagállamok, és ne segítsen az EKB. A nehézségek ugyanis sorra buktatják meg a reformokra alkalmatlan kormányokat, ami jót tesz a közösségnek.

Közben itthon

Mi sem úsztuk meg a hetet újabb leminősítés nélkül. Ezúttal azonban az állam adósbesorolása helyett az OTP és másik öt bank osztályzatátveszteséges lehet az OTP, a pénzintézet mérlege akár 40 milliárdos mínuszba is fordulhatnak év végére a végtörlesztés miatt. Ez a kormányt egy csöppet sem zavarja, úgy fest, hogy a közszféra devizaadósainak külön program készül, miközben a bankok is elkészítették devizaadósokra szabott mentőprogramjukat. rontotta le a Moody's.

A kiszivárgott részletek szerint a jó adósok hosszabb védelmet nyújtó árfolyamrögzítést kaphatnak a korábbinál kedvezőbb feltételekkel. A legnehezebb helyzetben lévőknek forintosítást, részleges tartozáselengedést és kamattámogatást ajánlanak. Az adósok a csomaggal visszakapnak egy keveset a veszteségeikből: egy felmérés szerint néhány év alatt az önrészként a lakásba tett 7 millió forint devizahitel esetén ma 2,5 milliót, forinthitel esetén 6,3 milliót ér.

Késik, de nem múlik

A hitelminősítők látóköréből azonban az elmúlt két hét után sem kerültünk ki, és ezt a kormány is tudja: újabb leminősítésre számít maga Orbán is, ami azt jelenti, hogy a Moody's után az S&P vagy a Fitch Ratings is bóvliba küldhet. Előbbi jelezte, hogy türelmes lesz, akár februárig is várnak, minden az IMF-tárgyalások menetén múlik.

Ebből a szempontból azonban nem túl kedvező hír, hogy Rogán Antal szerint jövőre csúszhatnak az IMF-tárgyalások. Amiről kihagyják Matolcsy Györgyöt, helyette Fellegi Tamás vezeti a magyar tárgyalódelegációt, amelynek Pleschinger Gyula és Rogán Antal is a tagjai lesznek. A történések fényében kissé meglepő, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, „110 százalékig bízunk Matolcsyban”.

A konzervatív oldalhoz sorolt közgazdászok ezzel kicsit másként vannak, és ennek egyre gyakrabban kendőzetlenül hangot is adnak. A héten először Heim Péter szólalt meg, szerinte indokolt volt a leminősítés, amiért a spekulánsok legfeljebb 20 százalékban okolhatók. A gyakran kritikus közgazdász professzor Mellár Tamás közgazdász professzor gazdaságpolitikai fordulatot sürgetve kifejtette, hogy a leminősítés bukást jelent. Chikán Attila szerint is át kellene szabni a gazdaságpolitikát. Az első Orbán-kormány minisztere szerint abba kéne hagyni a bankokkal való háborúzást is.

A kritikák ellenére az országspecifikus kockázatok a hét második felében, a jegybankok likviditásbővítő akciója után nem igazán érdekelték a piacokat, látványosan csökkent a csődkockázat, és vették a kötvényeket is, miközben a forint az euróval szemben megközelítette a 300-as lélektanilag és technikailag is fontos határt. Kérdéses azonban, hogy meddig marad a jó hangulat. Sok múlik az IMF-en, viszont a kiszivárgó hírek szerint tőlük ugyanazt kaphatjuk, amit 2008-ban kínáltak. Ez azt jelenti, hogy lesznek feltételeik bőséggel, a kormány céljának, a gazdasági függetlenségnek a megtartása emiatt egyre reménytelenebbnek tűnik.

	48. heti záró	47. heti záró
BUX	17 447	16 454
OTP	3 305	2860
Mol	18 100	17 700
Richter	34 350	34 500
Magyar Telekom	520	479

Reménytelen év: 2012

A reálgazdasági kilátásaink sem túl fényesek. Hiába van három éves csúcson az alkalmazottak száma, az egymilliós terv teljesítésével nem állunk jól, nem nő elég gyorsan a foglalkoztatás. Ráadásul az OECD is beszólt, Matolcsy kedvenc gazdasági szervezete szerint bajban vagyunk, mert 0,6 százalékos recesszió jöhet jövőre. A növekedésnek az MNB kamatemelése sem segít, a lépés persze kényszerű volt, részben az emelkedő hozamok indokolták.

A gazdasági kilátások javításáért, a várakozások lehorgonyzásáért a kormány sem tesz túl sokat. Egy elemzés szerint a költségvetés hiteltelen, állandóan módosítgatják, sőt, még a jövő héten is átírhatják akár. Még mindig nem lehet biztosat tudni a bérkompenzációról, mert az még mindig formálódik.

A héten egyébként – szinte már csak úgy mellesleg említjük – hatályba lépett a jövő évi adószabályok pár paragrafusa, tévedésből természetesen, egy vesszőhiba miatt, aztán kiderült, hogy a hiba korrigálható.

A gazdasági visszaesést a nemzetgazdasági tárca Matolcsy növekedési tervével orvosolná. A tervet Simor András már ismeri, a Goldman Sachs viszont nem, így szerintük 1,1 százalékos növekedés helyett 0,5 százalékos visszaesés jön Magyarországon jövőre.