Leállították a nyomozást a Mol–INA-ügyben

A Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a Mol-INA ügyben, derül ki az ügyészség hétfő reggeli közleményéből. Horvátország államügyészsége 2011 júniusában kezdeményezte Hernádi Zsolt, a Mol elnökének gyanúsítottként történő kihallgatását, mivel szerintük 10 millió eurós vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek, hogy így segítse elő a Mol befolyásszerzéslt a hovát INA olajtársaságban.

A Legfőbb Ügyészség arról tájékoztatta a horvát ügyészséget, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakat a magyar ügyészségnek nem áll módjában teljesíteni, mivel az a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyeztetné.

Mivel a bűncselekményt nem lehetett kizárni, ezért az ügyészség – a jogsegélykérelmet feljelentésként értékelve – 2011. július 14-én nyomozást rendelt el. Ennek keretében a főügyészség számos banki- és cégadatot szerzett be, egy ciprusi cég magyarországi kereskedelmi képviseletén házkutatást tartott, okirati bizonyítékokat foglalt le, illetve szerzett be, továbbá több magyar és egy orosz állampolgárt is tanúként hallgatott ki. A beszerzett nagy mennyiségű adatot értékelve, a Központi Nyomozó Főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bűncselekmény - írja a közlemény.

Nincs köze a pénznek a Molhoz

A főügyészség szerint az ügyben szereplő, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó, két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem pedig közvetve nem tartozik a Mol érdekeltségébe. Ezzel szemben mindkét cég egy orosz nagybefektető tényleges érdekeltségébe tartozik. A Mol a két ciprusi cég közül a Ceroma Holdings Ltd.-vel nem állt üzleti kapcsolatban, míg a Hangarn Oil Products Trading Ltd.-től évek óta vásárol gázolajat.

A nyomozás adatai szerint az említett ciprusi cégek 2009 júniusában valóban tanácsadói szerződéseket kötöttek – összesen 10 millió euró értékben – egy horvát nagybefektető érdekeltségébe tartozó svájci gazdasági társasággal, a Xenoplast&Shipping AG-vel, azonban ezek a szerződések nem a kötődnek sem a Mol-hoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.

A tanúvallomások szerint a szerződések és a pénz átutalások a „Drúzsba Adria” olajvezeték kétirányúvá tételét, illetve az olajvezetékhez kapcsolódó tárolókapacitás bővítését célzó (egyébként eredménytelen) lobbi-tevékenység kifejtését szolgálták a ciprusi cégekben tényleges üzleti érdekeltséggel bíró orosz nagybefektető érdekében.

Nincs szükség kihallgatásra

A főügyészségünk nyomozása során beszerzett bizonyítékok egyértelműen cáfolták azon két horvát állampolgár – közvetett bizonyítéknak minősülő – tanúvallomását, akiknek a vallomására alapítva kérte a horvát ügyészség a Mol vezérigazgatója gyanúsítotti kihallgatását.

Fentiek alapján az volt megállapítható, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakkal szemben, a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette az ügyészség. Mindez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó pénzeszközöket más személyek, más célok érdekében bűncselekmény elkövetésében használták. Ebben a tekintetben a horvát hatóságok folytatják az eljárást - zárul az ügyészség közleménye.