Sokat hozott Lázár devizaspekulációja

A hódmezővásárhelyi képviselő-testület csütörtökön úgy döntött, hogy az önkormányzat folytassa a tárgyalásokat a város devizás kötvényállományáról az Erste bankkal. Lázár János polgármestert felhatalmazták, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a svájci frank-forint árfolyam miatti veszteségek viseléséből az Erste vállaljon részt, szükség esetén az igazságszolgáltatáshoz is fordulhat, kérhet országgyűlési vagy kormányzati segítséget.

Pedig a városban eredetileg jó ötletnek tűnt a devizakötvényezés. Amikor 2006 szeptemberében 69,4 millió svájci frank névértékű kötvényt bocsátottak ki, és az adósságot megtestesítő papírokat az Erste vette meg az önkormányzattól, a lépés az akkori 174 forintos frankárfolyamon 12 milliárd forint többletforrást jelentett a városnak. A pénz nagy részét a kötvénynél kedvezőtlenebb kondíciókkal korábban felvett hitelek visszafizetésére, illetve a város pályázataihoz és beruházásaihoz az önerő biztosítására költötték.

Ezzel párhuzamosan az önkormányzat devizaspekulációba kezdett. Lázár a kibocsátásból beérkező pénzeket eleinte a város frank alapú devizabetét-számláján kamatoztatta, de 2007 júliusában felhatalmazást kapott a közgyűléstől, hogy a kötvények névértékéig maximum két hónapos opció kiírásával határidős, származékos devizaügyleteket indítson. Ezek lényege, hogy a forint és a svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyamváltozásaiból a befektető profitáljon.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009-es jelentése szerint a város Lázár megbízásából 2007. szeptemberében és októberében hatszor kötött devizaeladási ügyletet, ezekkel összesen 187 millió forint árfolyamnyereséget és opciós díjbevételt zsebelt be az önkormányzat.

Jó ötletnek tűnt

A sikeres devizaspekuláción felbuzdulva a közgyűlés az év novemberében engedélyezte, hogy a városvezető az Erstétől kölcsönkapott pénzzel folytassa a kereskedést. 2008-ban összesen 28 alkalommal kötöttek egy-két hónapos, kétszer pedig tíz hónapos opciós vételi és eladási ügyleteket, függően a várható árfolyammozgások irányától. A 2008-as spekulációsorozat az ÁSZ-dokumentum szerint 1,42 milliárd forintnál is többet hozott a városnak. (Lázár a csütörtöki hódmezővásárhelyi közgyűlésen ugyan jelezte, hogy a város osztozott a bankkal a nyereségben, ez viszont legfeljebb csak a devizakereskedésért járó jutalékok kifizetését takarhatja, a nyereség tényleges megosztását aligha, amire Lázár az Origónak adott interjújában is utalt.)

Közben az eredeti tervek megvalósítása is zajlott. A kötvényből befolyó pénzből garanciavállalások törlesztésére, beruházásokra, működtetésre és hiteltörlesztésre 2006-ban 6 milliárd forintot, 2007-ben 2,5 milliárdot, 2008-ban 1,1 milliárdot költött a város. 2008 végére 2,2 milliárd maradt az eredeti 12 milliárdból.

A 2008-as világválság azonban lenullázta Lázárék eredményeit. A devizában lévő kötvények és hitelek év végi értékelésekor kiderült: a forint gyengülése és a frank erősödése miatt 1,43 milliárdos árfolyamveszteség érte a várost. A városvezetés akkor még reménykedhetett abban, hogy a törlesztésig hátralévő időben az árfolyamok visszakorrigálnak, ez azonban nem történt meg, sőt, a helyzet tavaly tovább romlott, a frank soha nem látott szintig erősödött a forinttal szemben tavaly.

A kötvénykibocsátáskor a város négy és fél év türelmi időt kapott a tőketörlesztés megkezdésére, ami tavaly március végén járt le. Hódmezővásárhely fizetési haladékot kért, az első részletet decemberben utalta az Erstének, tehát a város öt éven keresztül használhatta úgy a bank forrásait, hogy közben semmilyen fizetési kötelezettsége nem volt.

Lázár ennek ellenére decemberben jelezte: városa fizet, de ez nem jelenti azt, hogy a teljes tartozást elismeri. Mindezt úgy, hogy az ÁSZ-jelentésből kiderül: a hódmezővásárhelyi közgyűlés a frank alapú kötvények kibocsátásakor számolt az ismert pénzpiaci feltételekkel, ezek között azzal is, hogy a kibocsátásnak árfolyam és kamatkockázata is van.

A hatályos jogszabályok értelmében ráadásul a kötvény kibocsátása az önkormányzat közgyűlésének kizárólagos döntése, ebből pedig az következik, hogy mindig az önkormányzat határozta meg a kötvény összes jellemzőjét, többek között a devizanemét, a kamatát, és törlesztési ütemezését is.

A forintosítási kísérlet

Úgy tudjuk, a svájci frank kötvények 2008 őszi forintosítása sem az Erstén bukott el. Egy névtelenséget kérő hódmezővásárhelyi forrásunk szerint a közgyűlés 2008. október 10-én nyitotta meg a kaput a forintalapú-kötvénykibocsátás előtt, de a kedvezőtlen árfolyamváltozások és a jóval magasabb forintkamatok miatt a városnak már akkor veszteséget okozott volna az addig előnyösnek tűnő tranzakció.

Az önkormányzat ezért döntött úgy, hogy nem bocsát ki forintkötvényt, amiről a bankot november közepe előtt levélben tájékoztatta.

Összeesküvést sejt

A külföldi bankok az egész önkormányzati szektor ellen összehangolt akciót indítanak, megpróbálják a helyhatóságokat lehetetlen helyzetbe hozni. Céljuk, hogy kikényszerítsék az állami konszolidációt (a megyei önkormányzatok 180 milliárdos adósságállományát a költségvetés tavaly év végén átvállalta) – mondta a Magyar Hírlapnak adott csütörtöki interjújában Lázár arra reagálva, hogy az Erste elzárkózott a település hitelkockázatának megosztásától.

Szerinte a korábban beharangozott peres eljárás alapját az jelentheti, hogy az önkormányzatnak és a bankoknak közösen kell viselniük a hitelkockázatokat és a terheket. Szerinte a bank a felelősségét azzal ismerte el, hogy aláírta a bankszövetségi megállapodást, amely alapján a lakossági devizahiteleknél a kamatkockázat felét ők fogják viselni.

Lázár az ügyet a hódmezővásárhelyi közgyűlés elé viszi csütörtökön, ahol eldőlhet, hogy az ügyben bírósági eljárás indul, vagy a parlament elé kerül.

A kötvény nem hitel

A devizahitelesekkel való összehasonlítás azonban semmilyen szempontból nem állja meg a helyét. A kötvényadósokra egészen más szabályok vonatkoznak, mint a hiteladósokra. A kötvény is hitelviszonyt fejezze ki, de a kibocsátó garanciát vállal arra, hogy a kötvény névértékét és a meghatározott kamatokat időben visszafizeti.

A kötvénykibocsátásból eredő kockázatokat (ilyen például az árfolyamkockázat vagy a kamatlábkockázat) mindig a kibocsátó vállalja, ezért kedvezőbbek és rugalmasabbak a kötvény feltételei, mint egy „sima” hitelnek. Ezért ezt normális esetben a bankok sem átvállalni, sem megosztani nem tudják és nem is szokták, de a határidős devizaügyleteken elért nyereségből sem kaphatnak. Ráadásul az, hogy a forintgyengülés miatt egy önkormányzatnak a kötvény visszaváltásakor többletköltsége van, nem jelent a banki oldalon extranyereséget.

Az önkormányzati kötvények ráadásul a kötvénycsaládon belül is speciálisak. A kibocsátó település az államháztartási rendszer része, a kibocsátás pedig elsődlegesen a helyi szintű feladatellátás megvalósításához kapcsolódik. Ennek átütemezése nemcsak a külföldi, de a belföldi hitelezők számára is rendkívül rossz üzenetet hordoz, a fizetésképtelenség pedig csődöt jelent, erről Hódmezővásárhely estében persze nincs szó.