Ismét faggatták Simort a vagyonáról

Kedden az Országgyűlés mentelmi bizottsága meghallgatta Simor Andrást az MNB-elnök vagyonnyilatkozatáról kapcsolatban. A meghallgatást Rubovszky György, a bizottság KDNP-s elnöke saját hatáskörben kezdeményezte, azon nem Simor korábbi ciprusi cégéről érdeklődtek, mert mint az ülésen elhangzott, a vagyonnyilatkozatból tisztán látható, hogy azt eladta, és a bizottság ezt elfogadta.

Mindenkit érdekel a vagyona

A testület a 2011-es vagyonnövekedésének okaira volt kíváncsi, miután a 2010-es és 2011-es vagyonnyilatkozatok között különbséget látott. Simor azt mondta, a pénzét befektetési alapokban tartja, és annak köszönheti a vagyongyarapodást, hogy az alapkezelő jól gazdálkodott. A bizottság kérte, hogy a vagyonnyilatkozatot a vagyonnövekedés magyarázatával egészítse ki. Az elnök nem készít új vagyonnyilatkozatot, erre szükség sincs, csak a meglévő, formailag és tartalmilag megfelelő dokumentumot egészíti ki. Ha ezzel elkészül, a bizottság az ügyet lezártnak tekinti.

Simor a bizottsági meghallgatás után elmondta: tavaly december 23-án az adóhivatal a 2009-es adóévre vonatkozó adóvizsgálatot indított vele szemben. Ezt megelőzően a NAV a 2010-es adóbevallását is vizsgálta. Az adóhatóság egyik bevallásban sem talált semmi kifogásolnivalót. Arra a néhány héttel ezelőtti javaslatára, hogy akár 1 forintért is dolgozna, nem kapott semmilyen kormányzati reagálást, ahogyan az MNB – a kormány ígérete ellenére – nem kapta meg egyelőre azt a tájékoztatást sem, amit a kabinet a jegybanktörvénnyel kapcsolatos aggályokra küldött Brüsszelbe, mondta kérdésekre válaszolva.

Terhelt viszony

Már a 2010-es választások előtt tudni lehetett, hogy a Fidesz-kormány és a Simor András vezette jegybank viszonya várhatóan nagyon konfliktusos lesz. A párt már 2009-ben felszólította a 2007-ben kinevezett jegybankelnököt a távozásra, miután kiderült, hogy az MNB vezetőjének a ciprusi offshore-paradicsomban is vannak befektetései (Simor azóta már hazahozta a pénzt). Orbán Viktor pártelnök többször is elmondta, hogy az MNB nem lehet „offshore-lovagok háza”.

A Fidesz-alelnök Pokorni Zoltán a választások második fordulója után egy tévéinterjúban is megismételte, hogy Simornak céges ügyei miatt mennie kell, amit néhány nappal később Varga Mihály akkor még csak mint a Miniszterelnökség leendő államtitkára is megerősített. Már akkor felmerült a tavaly ősszel szintén előkerülő forgatókönyv, az MNB és a PSZÁF összevonása, de Varga azt mondta, hogy a globális pénzügyi válságban nagyon óvatosan kell bánni a jegybanktörvény átírásával és a jegybankelnök elmozdításával.

Pár héttel később a nemzetgazdasági miniszternek kinevezett Matolcsy György is támadásba lendült, amikor már nem csak Simor, hanem a jegybank monetáris tanácsának teljes leváltásáról beszélt, felelőssé téve a testületet a devizahitelezés elterjedéséért (amiről azóta már egy kormánypárti bizottság is kimondta, hogy a hitelek elterjedésében távolról sem az MNB-é volt a legnagyobb felelősség).

Rendszeres viták

Simor elmozdítása végül nem sikerült a Fidesznek, de konrét ügyekben rendszeresen konfrontálódott a kormány és a jegybank. Először májusban, amikor Matolcsy (Surányi György volt jegybankelnök tanácsára) felkapta a devizahitelek forintásának ügyét. Simor jelezte: az elképzelés megvalósíthatalna, mert több száz milliárd forintos veszteséggel járna a kltségvetésnek.

Simor később a többségi állami tulajdonban álló cégvezetők bérplafonjába ütközött bele, ami kimondta, hogy évi 24 milliónál nem lehet többet keresni az állami szektorban. Ezzel Simor fizetése a negyedére csökkent.

Szóba sem állnak

A rossz viszony lényegében odáig fajult, hogy a kormány már szóba sem állt a gazdaságpolitika formálásában kulcsszerpet betöltő jegybankkal: a 2011-es költségvetés elfogadása előtt a kabinet nem konzultált Simorral. Amikor a jegybankelnök kritizálta (az egyébként elszámolt) költségvetési törvénytervezetet, a miniszterelnök szóvivője úgy reagált, hogy Simor a fizetési csökkentése miatt lett sértett ember.

Az NGM később arra is rászokott, hogy a monetáris tanács döntéseit sajtóközleményekben kritizálja, az alapkamat-emelésre reagálva a szaktárca többször is közleményt adott ki, melyben mindig kifejtette, hogy a változtatás indokolatlan volt (ezt a szokást nemrég az Európai Bizottság is kifogásolta). Szintén nagy visszhagot váltott ki, amikor tavaly a kabinet a monetáris tanács négy tagját azok mandátumának lejárta után kormányközeli közgazdászokra cserélte.

Az MNB-t és Simort a kormány tavaly a tanácsadói szerződései miatt is kritizálta, Simort tavaly nyáron meghallgatta az államadósság növekedésének okait vizsgáló bizottság, illetve az MNB gazdálkodása, pontosabban 75 milliárdos vesztesége kapcsán is felcsaptak a lángok. A két fél közötti legdurvább csörtére tavaly decemberben került sor, amikor a jegybanktörvény változásai miatt távozott Budapestről az IMF és az Európai Bizottság tárgyalódelegációja.