Nem lettünk sokkal kívánatosabbak

A legkívánatosabb állam leszünk az egész régióban

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. február 3.

Ahol ígérte: Frankfurtban, a legnagyobb német vállalkozói szövetség vezetői előtt

„Két-három év alatt Magyarország a többi közép-európai országgal összevetve a legkívánatosabb, a leginkább vonzó állam lesz nemcsak a németek, de egész Európa számára is. (...) Létre fogunk hozni egymillió munkahelyet. Vissza fogjuk szerezni a szavahihetőségünket, és két-három éven belül Magyarország ismét olyan kívánatos célpontja lesz a külföldi befektetéseknek, mint volt 10 évvel ezelőtt”.

Teljesítés: 50% (előző év: 0%)

Az ígéretnek az a része, hogy a legkívánatosabb állam leszünk a régióban, a tavalyi tőke-beáramlási adatok alapján máris teljesülni látszik: GDP-arányosan hozzánk érkezett a legtöbb külföldi működőtőke a visegrádi államok közül. Ugyanakkor ez vélhetően egyetlen nagyberuházásnak, a kecskeméti Mercedes gyár építésének köszönhető, vagyis kérdéses, hogy a következő években is marad-e a szép statisztika. De még a jó adatokhoz képest is sokat kellene dolgozni ahhoz, hogy olyan kívánatosak legyünk, mint tíz éve: míg 2000-ben a GDP 6 százalékának megfelelő tőke érkezett az országba, addig tavaly ez az érték csak 3,4 százalék volt.

Lesz versenyképes adórendszer

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. március 8.

Ahol ígérte: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) fóruma

Orbán Viktor vállalja, hogy ha pártja kormányra kerül, akkor a vállalatok adóterheit négy, a lakosságét hat év alatt a régiós versenytársak szintjére csökkenti, majd a későbbiekben valamivel az alá csökkenti. (MTI)

Teljesítés: 16% (100%)

Tavaly meglehetősen jóindulatúak voltunk, és 100 százalékosnak vettük a vállalás teljesítését, mondván: azt nehéz megmondani, hogy egy adórendszer versenyképes, de a személyi jövedelemadó kulcsai végül is csökkentek, a különadók átmenetinek tűntek. Viszont mostanra mi történt? Ez év januárjától 27 százalék az áfakulcs és nőtt az evakulcs is, már tavaly emelkedett a dízel jövedéki adója és bejött a kötelező biztosításhoz kapcsolt baleseti adó, majd az új Széll-tervből kiderült, hogy a válságadóknak mondott és átmenetinek ígért sarcok lényegében megmaradnak, ha átnevezve is. A telekomadó helyett kétforintos telefonadó, a bankadó helyett tranzakciós adó, a biztosítási adót kiterjesztik több biztosításfajtára is, az energiacégek Robin Hood-adójának kulcsát emelik, az adót közműcégekre is kiterjesztik. Ráadásul ez évtől nincs az szja-ban adójóváírás, így az alacsony keresetűek nettója, ha nem kaptak bérkompenzációt, komoly mértékben csökkent. Egy múlt év végi cikk szerint tíz éve nem volt olyan magas a teljes bérköltségből az államkasszába jutatott összeg aránya, mint várhatóan idén lesz. Lehet, hogy a 16 százalék még mindig túl jóindulatú – de persze van még idő az ígéretek teljesítésére.

Lesz adócsökkentés, illetve lesz nagyarányú adócsökkentés

Aki ígérte: Orbán Viktor, illetve Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. február 9., illetve 2009. november 10.

Ahol ígérte: TV2, illetve ATV

A tervezett adócsökkentés mértékét firtató kérdésre Orbán Viktor úgy válaszolt: „nagyon, amennyire csak lehet", illetve „lesz 2010-ben egyszeri, nagy arányú adócsökkentés, ha a Fidesz kerül kormányra”.

Teljesítés: 80% (50%)

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint „a 2010-ben és 2011-ben megvalósított adórendszeri változtatásoknak köszönhetően” a GDP-arányos elvonás a 2009-es 41,32 százalékhoz képest 2010-re 38,74 százalékra, majd 2011-re a GDP 36,5 százalékára csökkent. „Az adórendszeri átalakításoknak köszönhetően” azonban 2012-ben az adócentralizáció újra növekedett, 37,9 százalékra. A GDP-arányos adóterhelés tehát az ígéreteknek megfelelően valóban csökkent, később azonban újra nőtt, és bár így sem éri el a 2009-es szintet, alig marad el a 2010-estől, ezért nem járt a 100%.

Lesz értékálló nyugdíj

Aki ígérte: Szijjártó Péter országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2009. január 9. 13:00

Ahol ígérte: Budapest, Képviselői Irodaház

„A Fidesz olyan gazdaságpolitikát folytat majd, amellyel meg lehet őrizni a nyugdíjak reálértékét”.

Teljesítés: 100% (110%)

A reálérték megőrzéséhez nem kell mást tenni, mint az éves inflációval megemelni az öregségi nyugdíjakat. Erre egyébként a tavaly módosított nyugdíjtörvény is kötelezi a kabinetet (pdf, 47.oldal), ami egy korábbi, kiugró gazdasági növekedés esetén infláció fölötti emelésre is lehetőséget adó jogszabályt váltott le. Az emelés minden év januárjában a becsült éves inflációval indul, ez 2010-ben 4,1 százalék volt, tavaly 3,8, idén 3,5 százalék volt. Ha év végén látszik, hogy az infláció a vártnál magasabb – 2010-ben 4,9 százalék, tavaly 3,9 százalék volt –, akkor a nyugdíjasok novemberben visszamenőleges kiegészítésre jogosultak. A Fideszt és a szocialista kormányokat is gyakran éri-érte az a kritika viszont, hogy a szent tehénnek tekintett nyugdíjak helyett az aktívakra rak túl nagy terhet.

Nem lesz ingatlanadó

Aki ígérte: Cser-Palkovics András országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2009. december 21.

Ahol ígérte: közleményt adott ki

Lényeg: a Bajnai-kormány által 2010-től bevezetett, értékesebb ingatlanokra kirótt különadót a Fidesz eltörölné

„A leendő Fidesz-kormány egyik első lépése lesz ugyanis a vérlázítóan igazságtalan ingatlanadó eltörlése."

Teljesítés: 50% (100%)

A luxusadót nem a Fidesz-kormány, hanem egy Alkotmánybírósági döntés törölte el még a választások előtt, 2010 januárjában. Az ingatlanadóban három értéksáv szerepelt: 30 millió forintig 0,25 százalék, 30 és 50 millió között 0,35 százalék, míg afelett 0,5 százalék lett volna a kivetett adó, azonban rengetegen kaptak mentességet. Senki nem lett volna adóköteles, akinek egyetlen ingatlanja van, és annak forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot. A tulajdonost akkor sem terhelte volna adófizetési kötelezettség, ha két lakása van, de a második olcsóbb 15 millió forintnál.

A dolog pikantériája, hogy a Fidesz lakáspolitikusa, Mádi László a választások előtt abba bukott bele – nem indulhatott a Fidesz-listán –, hogy egy lakáskiállításon azt mondta: kellő egyeztetés után az ingatlanadó bevezethető. Sok szakértő egyetért abban, hogy a vagyoni típusú adózás egyik pillére az ingatlanadóztatás bevezetése lehetne.

Az is pikáns, hogy a kormány egy tavalyi törvénymódosítással brutálisan, az ingatlan forgalmi értékének 3 százalékára emelte a településeken kivethető építményadó felső határát (részletek itt). A 3 százalékos plafon közel tízszerese a Bajnai-kormány idején, 2009-ben tervezett általános, sávos ingatlanadó legalacsonyabb kulcsának. Igaz, a Bajnai-féle ingatlanadóval ellentétben most nem kötelező kivetni a sarcot, vagy alacsonyabb kulcsot is lehet választani, illetve a sarc elsősorban a kereskedelmi ingatlanokat érintheti.

A választási ígéretnek szintén ellentmondani látszik egy nemrég kiszivárgott belügyminisztériumi tervezet. Eszerint a kormány értéknövekedési hozzájárulást vezetne be. Ennek lényege, hogy az ingatlan eladása után fizetni kell a tulajdonosnak, ha a helyi építési szabályzatba olyan elem kerül bele, amely felértékeli az adott területet, így az ott lévő ingatlanokat drágábban lehet értékesíteni. Az 50%-ot azért adtuk, mert bár most nincs központi ingatlanadó, azt egyfelől nem a Fidesz törölte el, másfelől az ingatlanokat sarcoló adó irányába több lépést is tett.

Lesz lakásépítési támogatás

Aki ígérte: Mádi László országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2009. december 31.

Ahol ígérte: nyilatkozott az MTI-nek

Lényeg: A Fidesz 10 évre szóló lakáspolitikai tervet készít, ennek első lépése lesz a megígért adókedvezmény

„A 2011-re vonatkozó új szabályok kialakításakor már remény van arra, hogy adókedvezményt kapjanak az új lakások, akár a forgalmi, akár pedig a személyi jövedelemadóban”.

Teljesítés: 0% (0%)

Az ígérgetések ellenére a kormány egy lépést sem tett ezen a téren, sőt. Januártól az új lakások megvásárlását a megemelt 27 százalékos áfakulcs terheli, pedig sok országban az adásvétel kedvezményes kulccsal adózik. A vevők a kifizetett áfával sem részben, sem egészében nem csökkenhetik a személyi jövedelemadó alapjukat, de semmilyen más kedvezményt sem kaphatnak.

A kormány mozdulatlanságát látva szakmai szervezetek egyeztetést kezdeményeztek a szigorú magyar építési engedélyezési- és a használatba vételi szabályok lazításáról, „de valahol a bürokratikus útvesztőben ez is elakadt” – fogalmazott egy az eseményekre rálátó, névtelenséget kérő forrásunk. A lakáspiac évek óta mozdulatlan, az új lakások eladása a válság előtti szint ötödére esett vissza, a lakásépítések száma az 1929-1933-as gazdasági világválság óta nem látott mélységben van.

Nem lesz regisztrációs jegy

Aki ígérte: Fónagy János

Amikor ígérte: 2010. március 1.

Ahol ígérte: Kossuth rádió

Idézet: A fideszes Fónagy János közölte: eltörlik a regisztrációs jegyet, ha kormányra kerülnek, mert értelmetlennek tarják.

Teljesítés: 100% (0%)

Ha másfél éves késéssel is, de idén január 1-jén teljesült a vállalás. A kormányzás első évében még csak a regisztrációs jegyet ki nem váltók büntetését szüntették meg. Idén január elsejétől viszont a hat év alattiaknak és 65 év felettieknek az utazási szokások feltérképezésére kitalált, több százmillió forintba kerülő ingyenjegyes rendszert is. A fejlesztési minisztérium szerint elég sok adat gyűlt össze, és elkészültek a díjmentes utazásokkal kapcsolatos felmérések, ráadásul „középtávon” jön a korszerű e-ticketing rendszer, ami minden korábbi megoldásnál jobb lesz.

Lesz újra vonat

Aki ígérte: Fónagy János országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2009. november 27.

Ahol ígérte: Budapest, Képviselői Irodaház

Lényeg: a kormány 2009 őszén több vasúti vonal bezárásáról döntött, ezek egy részét újra megnyitná a Fidesz

Idézet: „A Fidesz kormányra kerülése esetén mindenütt, ahol erre műszaki lehetőség van, helyre fogja állítani a közösségi közlekedést”.

Teljesítés: 0 % (50%)

Tavaly a kormány a 41 bezárt vasútvonal közül 13-on újraindította a forgalmat, de műszaki lehetőség erre ennél több vonalon is lett volna. De ez szinte mindegy is, miután idén sokkal több viszonylatban, fővonalakon is, 410 vonatot állítottak le, vagyis gyakorlatilag a vonatok hetedét kivonták a forgalomból spórolás miatt. Szakértők szerint a járatritkítás még mindig csak látszatintézkedés, mivel a vasút nagy fix költségei miatt érdemi megtakarítás nem érhető el vele. Orbán Viktor tavasszal beismerte, hogy „a MÁV átalakításába beletörött a bicskánk, vagy ha bele nem is törött, benne maradt”. Ehhez kapcsolódik, hogy idén váratlanul lefújták a MÁV és a Volán közös szervezetbe vonását is, ami miatt szinte rögtön lemondott a MÁV és a Volán vezére is.

Lesz egymillió munkahely az agráriumban

Aki ígérte: Font Sándor országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2009. december 2.

Ahol ígérte: Domonyvölgyben, A közös agrárpolitika jövője című konferencián

Teljesítés: 0% (0%)

Míg a statisztikai hivatal által egy csoportban kezelt úgynevezett mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat szektorban 74 100 ember állt alkalmazásban 2010 első negyedévében, addig ez 2012 első negyedévére 2200-zal 71 900-ra csökkent a KSH adatai alapján. Még komolyabb visszaesés, ha az állami kezelésű erdők miatt a közfoglalkoztatáshoz szorosan kötődő erdőgazdálkodást nem számítjuk. Ha azt is hozzátesszük, hogy a közmunkaprogramban is nagyobb számú munkásnak kellett a mezőgazdaságban dolgoznia, akkor még jelentősebb lehet a valódi csökkenés. Mínuszt kellene adni, ha lehetne – ahogy már tavaly is azt kellett volna.

Nem vásárolhatják fel külföldiek a magyar földet

Aki ígérte: Semjén Zsolt

Amikor ígérte: 2010. február 17.

Ahol ígérte: Zalaegerszegen tartott sajtótájékoztatóján

„Bárhogyan is dönt az Európai Unió a magyarországi földvásárlási moratórium meghosszabbítása ügyében, a Fidesz-KDNP kormány mindenképpen megakadályozza, hogy a külföldiek földet vásárolhassanak Magyarországon”.

Teljesítés: 90% (80%)

Az EU engedélyezte a földvásárlási moratórium kitolását 3 évvel, miután az átmeneti időszak maximum egyszer meghosszabbítható. Így viszont 2014-től biztosan vehetnek földet a magyarországi lakhellyel nem rendelkező külföldi állampolgárok is. Ha azt tekintjük, hogy ez alatt a Fidesz-kormány már nem fog ez bekövetkezni, akkor a teljesítés tökéletes. Ha a szándékot vizsgáljuk, vagyis azt, hogy a hazai földpiac felkészülten, hasonló tőkeerővel várja külföldi befektetőket, arra még nem történtek érdemi lépések. Ha csak azt nem számítjuk, hogy az állam vitatott földosztásba kezdett, mivel Ángyán József kifakadása óta felmerült a gyanú, hogy a kormány a saját emberei tartós helyzetbe hozására használja a folyamatot.

Lesz magyar energia

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2009. november 16. 9.35 perc

Ahol ígérte: Duna Palota színházterme, Budapest

Idézet: „Az új kormány célja nem lehet kevesebb, mint az, hogy 20 év alatt megteremtse Magyarország energiafüggetlenségét”.

Részletek: csökkenteni a gázfelhasználását, új vezetékek építése a diverzifikáció jegyében, az EU-t határozottabb közös energiapolitikára bíztatni, a régiós országokkal jobban együttműködni, fel kell lépni az ellenséges kivásárlási kísérletekkel szemben, érdemes lenne új atomerőművet építeni, támogatni az energiahatékonyságot és az alternatív forrásokat.

Teljesítés: 60% (50%)

Magyarország energiafüggőségét előreláthatólag 20 múlva sem tudjuk megszüntetni, az állami tulajdon erősítése az energetikában ugyanakkor folyamatos. Az állam megvásárolta a Szurgut Mol-pakettjét, az MVM belépett a gázüzletágba és jelentős nyereséget ért el a gázértékesítésen. Nőtt az állami részesedés a közművekben, megalakult az áramtőzsde, és hamarosan nyílik a gáztőzsde is. A kormány – illetve közvetlenül a Mol - mindemellett kihátrált a Nabucco gázvezetéket építő társaságból és hangsúlyosan a Déli Áramlat megépítését támogatja. Előrelépés történt a paksi atomerőmű bővítésének ügyében is, az MVM az építést előkészítő projekttársaságot hozott létre. Eközben azonban mostohagyerek lett a zöldenergia, bár a kormány az uniós elvárásnál is ambiciózusabb célt – 14,6 százalékos megújuló részarányt - tűzött ki maga elé 2020-ra, a támogatási rendszer kialakításának, illetve az uniós pályázatok akadozása miatt, erre alig van esély. A kormány eddigi két évében számottevően nem sikerült növelni a hazai megújuló részarányt. A kiszámíthatatlan befektetői környezet és a sűrűn változó jogszabályi környezet ráadásul nem kedvez a hosszú távra tervező energetikai befektetéseknek, így jelentős hazai fejlesztések – amelyek növelik az energiafüggetlenségünket is - az iparágban egyelőre nem várhatók.

Lesz 30 százalékkal több pénz az oktatásra

Aki ígérte: Pokorni Zoltán országgyűlési képviselő, a XII. kerület polgármestere

Amikor ígérte: 2009. december 21. 19:00

Ahol ígérte: Inforádió

Lényeg: Az oktatási intézmények nem a diákok, hanem a tanárok létszáma alapján kapnának állami támogatást. A kistelepülések teljes oktatási költségeit átvállalja az állam, hogy megmaradjanak a falusi iskolák.

„Ez 30 százalékos növekedést jelentene az oktatásra fordított összegben, és igazán nagy segítséget a kistelepüléseknek nyújtana”.

Teljesítés: 0% (2%)

Ez összességében nem teljesült, sőt, az ígéret ellenkezője történt. Bár az igaz, hogy az önkormányzati iskolák állami fenntartásba kerültek, az oktatásra költött összeg 30 százalékos növekedése nehezen értelmezhető. De az mindenesetre biztos, hogy a költségvetésből kevesebb jut oktatásra a kormányváltás óta, idén 1348,7 milliárd forint a két évvel ezelőtti 1410 milliárd helyett. Ezen belül a falusi iskolákat érintő alapfokú oktatásra is kevesebbet költ az állam, idén 501,7 milliárdot a 2010-es 509,1 milliárd után. Vagyis az általános iskolásokra költött pénz másfél százalékkal csökkent a 30 százalékos beígért növekedés helyett.

Lesz zöldbank

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. február 8.

Ahol ígérte: Hír TV

Idézet az MTI-ből: A Fidesz elnöke a Hír TV Rájátszás című műsorában azt mondta, a már kidolgozott konstrukció úgy tenné lehetővé a panellakások felújítását és energiatakarékos fűtési üzemmódra való átállást, hogy az közben egyetlen fillérjébe sem kerülne az érintett lakóknak. Hozzátette, az még nem dőlt el, hogy a „zöldbank” teljesen önálló intézmény legyen, vagy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szakosított intézete. Ez attól függ, mit találnak majd az átadás-átvételkor az MFB kasszájában.

Teljesülés: 0 % (30%)

Tavaly 30 százalékot adtunk ezzel az indoklással: „A harminc százalékot azért ítéltük meg, mert ugyan a zöldbankból még nincs semmi, de a parlamenti interpellációkkal nyaggatott Fónagy János államtitkár kitart amellett, hogy lesz, lesz, lesz, csak később, később, később”. Egy év elteltével azt mondhatjuk, hogy még később, még később, még később. Bár a téma az elmúlt években többször előkerült, a koncepció azóta sem végleges még, és bár elképzelések voltak, a kormány tagjai a konkrét cselekvési szinten nem jutottak előre. Időközben a zöldbank fogalma egyre inkább mezőgazdasági fókuszú lett, a panelfelújítások támogatása egyre kevésbé hangzott el az állami bank kapcsán. Arra, hogy az ígéretből valami a ciklus végéig mégis megvalósulhat, az utóbbi hetekben nőtt meg az esély, amikor kiderült az állam megveszi a Takarékbankot.