Megzuhant a magyar gazdaság
További Magyar cikkek
A magyar gazdaság az idei második negyedévben recesszióba került – derül ki a KSH előzetes gyorsbecsléséből. Az adatközlés szerint éves szinten 1,2 százalékkal – a szezonális és naptárhatással kiigazítva 1 százalékkal –, míg negyedéves összevetésben 0,2 százalékkal romlott a gazdaság. Az első negyedévben negyedéves szinten 1 százalékkal, míg éves összevetésben 0,7 százalékkal esett vissza a GDP (a statisztikai hivatal korrigálta három hónappal ezelőtti adatát, abban még 1,2 százalékos negyedéves visszaesés szerepelt).
Lefelé hullámzás
A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett, míg az építőiparé jelentősen visszaesett. Az egyes ágazatok havi adatközlését látva az valószínűsíthető, hogy az ipar, az építőipar és az agrárszektor nem tudta húzni a gazdaságot.
Schindele Miklós, a KSH illetékes szakértője a Portfolio.hu-nak az éves 1,2 százalékos visszaesés kapcsán megjegyezte, hogy ebből néhány tizedet a mezőgazdaság hullámzó mozgása magyaráz; tavaly átlag feletti volt az agrárnövekedés, idén valamelyest gyengébb eredményre lehet számítani. Schindele szavai szerint a gazdaság legnagyobb része stagnált vagy zsugorodott.
A KSH ismét módosította visszamenőleg az előző év negyedéveinek növekedési adatait is. A dolgok mostani állása szerint a tavalyi utolsó negyedévben 0,1 százalékkal nőtt, az azt megelőzőben stagnált, a másodikban 0,3 százalékkal csökkent a GDP; az eddigi számok szerint a múlt évet stagnálással zárta a gazdaság, a másodikban viszont csak 0,2 százalékos visszaesésről volt szó eddig.
Európa nem enged szárnyalni?
A magyar gazdaság alakulására a legnagyobb külkereskedelmi partnerként jelentős hatással bíró német gazdaság a vártnál jobban teljesített: a GDP 0,3 százalékkal nőtt negyedéves szinten, míg az elemzők 0,2 százalékra számítottak (igaz, az adat így is rosszabb az előző negyedévi 0,5 százalékos növekedésnél). Jobb lett a vártnál a francia adat is: a GDP-jük negyedéves alapon stagnált a várt 0,1 százalékos csökkenés helyett.
Mi a helyzet Európában?
A cseh gazdaság továbbra is recesszióban van. A második negyedévben 1,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) az egy évvel korábbihoz mérve. Az előző negyedévhez viszonyítva a GDP visszaesés 0,2 százalékos volt - közölte kedden az előzetes adatokat a cseh statisztikai hivatal. A cseh GDP ezzel immár az egymást követő harmadik negyedévben mutatott visszaesést, kezd tartóssá válni a recesszió, amely két egymást követő negyedéves visszaeséssel kezdődik.
A román bruttó hazai össztermék (GDP) 0,5 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző háromhavi teljesítményhez képest, két negyedévi csökkenés után, közölte a román országos statisztikai intézet kedden. Éves viszonylatban a második negyedévi GDP - bruttó értékben kifejezve - 1,2 százalékkal volt nagyobb a tavalyi hasonló időszakhoz képest, a szezonális hatásoktól megtisztított érték esetében pedig 1,7 százalékos éves növekedést regisztráltak.
A német gazdaság 0,3 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző negyedévhez képest - közölte kedden a szövetségi statisztikai hivatal. Az adat jobb az elemzők által várt 0,2 százaléknál.
A második negyedévben 0,2 százalékkal csökkent az euróövezet 17 államának összesített belföldi összterméke (GDP), és ugyanennyivel csökkent a gazdaság teljesítménye az Európai Unió 27 tagállamában az előző negyedévhez képest - közölte kedden az Eurostat, az EU statisztikai hivatala.
A vártnál jobb német és francia adatot látva figyelemreméltó, hogy a nemzetgazdasági tárca a GDP-adatot kommentálva „Európa gazdasági növekedésének megfelelő” eredményről írt. A Matolcsy-minisztérium szerint „2012 második negyedévében Magyarország továbbra sem tudott elszakadni a nemzetközi dekonjunktúrális folyamatoktól”. Sajátos módon nem foglalkoztak az ekkor már ismert nyugat-európai eredményekkel, hanem csak annyit írtak ezekről a nemzetközi hatásokról: „a tegnapi japán és görög adatok csalódást keltőek voltak”.
Az NGM szerint a magyar adatok „nem számítanak meglepőnek”, a kormány is az előző évinél jelentősen rosszabb tendenciákkal számolt erre az évre. A visszaesésnek a minisztérium szerint „elsősorban oka a korábban rendkívül erős ipari szektor átmeneti lendületvesztése, amely a külgazdasági lassulás következtében jelentkezik”. A belföldi fogyasztás csökkenését és a beruházások drasztikus visszaesését nem említik a GDP-csökkentő hatások között, a megszorításokat – stabil költségvetésnek aposztrofálva – és a gyenge mezőgazdasági teljesítményt viszont igen.
Mercedesre várva
A magyar gazdaság a tavalyi második negyedév óta van stagnálásközeli állapotban, a tendencia ráadásul látványosan romló volt, bár a most korrigált utolsó negyedéves adatnak köszönhetően az ötből csak négy negyedévben nem tudott nőni a GDP. A mostani adat azt jelzi, hogy negyedéves szinten túl vagyunk a mélyponton, hiszen az idei első három hónap még 1,2 százalékos visszaesést hozott a tavalyi utolsó negyedévhez képest (akkora zuhanásra 2009 első két negyedéve, tehát a hitelkrízisből kialakult világgazdasági válság mélypontja óta nem volt példa).
Az elemzők többsége is azt várta, hogy a hanyatlás a második negyedévben sem áll meg, legfeljebb enyhül a mértéke. Pontosabban három hónapja, az első negyedéves adatok közzététele után még voltak, akik azt mondták, hogy mostanra már látszani fog a magyar GDP-ben a tavasszal beindult kecskeméti Mercedes-gyár hatása.
Az elmúlt hónapok ipari adatai azonban erre eddig keményen rácáfoltak. Mind az augusztus elején, mind a júliusban publikált iparstatisztikai adatokból az derült ki, hogy az ipar komoly recesszióban van, az előzetes adatok szerint júniusban 2,2 százalékkal maradt el az előző havitól, igaz, az előző évinél 0,6 százalékkal magasabb volt. A második negyedévben a KSH szerint 0,4 százalékkal zsugorodott az ipar. Az elemzők többsége most már azt mondja: idén nem várható a beruházások felfutása, a Mercedes-gyár pozitív hatása csak az év végén fog jelentkezni.
Recessziót jósoltak
Nem csoda, hogy a KSH mostani adatközlését megelőzően mindenki magyar recesszióra számított. A Napi Gazdaság elemzői konszenzusa 1,025 százalékos visszaesést jósolt éves alapon a magyar GDP-re, és az elemzők negyedév/negyedéves alapon is visszaesést vártak, igaz, csak kismértékűt, 0,1 százalékosat – ami bekövetkezte már megfelel a technikai értelemben vett recessziónak (hogy két egymást követő negyedévben visszaesés legyen).
A londoni elemzők sem voltak optimistábbak, az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy citybeli házak mindegyike negatív GDP-adatot vár a második negyedévre. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési és elemzőrészlegének közgazdászai 0,4 százalékos negyedéves összevetésű GDP-csökkenést jósoltak, amely számításaik szerint éves összehasonlításban 1,4 százalékos visszaesést jelentene. A Goldman Sachs szakértői 0,1 százalékos negyedéves és 1,2 százalékos éves GDP-mínuszt valószínűsítettek. A Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőcég közgazdászai azt mondták, hogy 1,3 százalékkal eshetett vissza a magyar gazdaság második negyedévi teljesítménye az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
A Portfolio.hu átfogó elemzésében azt írta, hogy a GDP-ben egyébként csekély súlyú mezőgazdaság a tavalyi jó teljesítmény után nem fogja felfelé húzni a mutatót, az ipar látható visszaesése miatt így – termelési oldalról nézve a bruttó hazai termék összetevőit – a szolgáltatásoknak kellene legalább 0,2 százalékos növekedést produkálniuk. A Portfolio.hu szerint negyedéves alapon a magyar gazdaság enyhe visszaesést produkálhatott a második negyedévben, ami alapján recesszióba kerülhettünk. Az éves visszaesést jelző index 1 százalék körül maradhatott. Megjegyezték ugyanakkor, hogy annyi a kockázati tényező mindkét irányba, hogy akár lehetséges is a technikai értelemben vett recesszió elkerülése.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
