Borzasztó drágulás lehet a szárazságból

Az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO múlt heti jelentése azzal riogat, hogy megismétlődhet az öt évvel ezelőtti élelmiszerválság. Az árak már most is magasabbak, mint 2008-ban, pedig az ötven éve nem tapasztalt szárazság hatásait még nem is lehet érezni. Jórészt az oroszországi és észak-amerikai aszály miatt az egész világban dinamikusan drágul a hús, a tej, a cukor és a gabona.

Minden összejátszik

A helyzet nálunk sem jobb, két ok miatt sem. Egyfelől azért, mert hazánk az aszály által átlagosnál jobban sújtott országok egyike, másfelől pedig azért, mert a magyar takarmányok árát elsősorban az európai és a világpiaci árak befolyásolják.

Vagyis ha a világban drágább lesz a búza vagy a kukorica, akkor Magyarországon is emelkedik majd az áruk – mondja Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség ügyvezető igazgatója. Búzából és kukoricából szerinte nem lesz hiány, ugyanis a búzából a termés felét, kukoricából pedig még ennél is többet exportálunk külföldre, így ha nagyon visszaesne a termés mennyisége, legfeljebb kevesebbet exportálunk, de a magyar piacra mindenképpen marad elég. .

De mi lesz a repcével?

Az viszont biztos, hogy a világpiaci folyamatok és a gyengébb magyar termés miatt emelkedni fog a takarmány ára, így drágábbak lesznek az állati takarmányok is. A búza termését Ruthner szerint nem befolyásolja a mostani időjárás, azt ugyanis már majdnem mindenhol learatták. A búza mennyisége kevéssel, de így is elmaradt a korábbi évek termésétől, ami részben a nyár eleji szárazsággal magyarázható. A kérdés az igazgató szerint az, hogy mi lesz például a repcével, amit augusztus végén szoktak elvetni. Az ilyen száraz talaj ugyanis nem tesz jót neki, gyakorlatilag nem lehet elvetni.

A vesztesek között vagyunk

Az európai gabona mennyisége egyáltalán nem tragikus, csak néhány százalékkal alacsonyabb, mint tavaly – mondta Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója. A regionális különbségek azonban hatalmasak, és mint írtuk, ebből a szempontból mi a vesztes mezőnyben vagyunk. A mostani aszály nagyon különbözően érinti az országokat, Ukrajnában, Oroszországban és Magyarországon például sokkal rosszabb a helyzet, mint Európa többi részén.

Az aszály még Magyarországon belül is másképp érinti a termelőket. Kapronczai úgy gondolja, Nógrád megyében például katasztrófális a helyzet, miközben Győr-Moson-Sopron megye és Nyugat-Magyarország viszonylag rendben lesz.

Kukoricából a tavalyi nyolcmillió tonnával szemben idén csak ötmillió tonna terem. Búzából tavaly hektáronként körülbelül 4,2 tonnát termeltünk, ami idén várhatóan csak 3,7 tonna körül lesz hektáronként. A visszaeső termelés a főigazgató szerint leginkább a takarmányozásnál okoz majd gondot. A kukorica és a búza tonnájáért is hatvanezer forint fölött fizetnek a gazdák, ettől pedig jóval drágább lesz a haszonállatok nagyüzemi etetése.

Drága takarmány, drága hús

Ha az állatok etetése drágul, akkor drágul az előállított hús is. A főigazgató szerint viszont van a hús árának egy olyan korlátja, amit a költségek ellenére sem fog átlépni. Ha ugyanis az ár magasabb, mint amit meg tud fizetni a vásárlók nagy része, a magyar hús helyett inkább külföldről behozott, olcsóbb húst vesznek majd. Az áremelkedés határa szerinte 10-15 százalékos lehet.

A húsiparban a költségek hetven százalékát a takarmány jelenti – mondja Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára. A terméktanács szerint ideális esetben húsz százalékkal drágulhat idén a takarmány, amit a termelők valószínűleg átvezetnek a hús árára is. A nagy probléma szerinte az, hogy leginkább a kukoricát használják etetésre, ami viszont a drasztikus termékcsökkenés miatt az átlagnál jobban drágulhat. A terméktanács megoldásként azt javasolta a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, hogy csökkentsék az élelmiszerek forgalmi adóját, valamit növeljék a húsiparban kifizetett nemzeti támogatások összegét.

Az elmúlt nyolc évben egyébként folyamatosan emelkedett az élelmiszerek ára, miközben az áringadozás is jóval nagyobb lett. Ennek Kapronczai szerint három főbb oka van. A pénzügyi válság alatt a befektetők egy része is a mezőgazdaságba menekült, és a takarmány árára spekulált. Eközben Kelet-Ázsiában a középosztály fogyasztása nőtt nagyot, ráadásul a bioetanol-üzemek is egyre nagyobb mennyiséget vásárolnak fel.

Nincs pénz, az a baj

A jövő évi kilátások katasztrofálisak, írta Gőgös Zoltán, az MSZP parlamenti képviselője a Facebookon. Az Indexnek ehhez azt tette hozzá, hogy a mai helyzet nagyon hasonlít a 2008-ashoz, pedig akkor csak Európa bizonyos részein volt aszály, most viszont szinte mindenhol. Magyarországon szerinte így is biztosan lesz felesleg a vetőmagokból, csak az a kérdés, sikerül-e itt tartani.

Példaként említette, hogy 2008-ban az előző években felvásárolt uniós intervenciós készletet még ki lehetett árusítani, amiből egy meghatározott mennyiséget az állattartóknak adtak el, többnyire olyan alacsony áron, hogy az állam nem keresett az üzleten semmit. Gőgös szerint most is valami hasonlót kellene tenni, például zárolni a Magyarországon tárolt készlet egy részét, hogy azt ne lehessen kivinni az országból.

A nagyobb baj a képviselő szerint az, hogy a mezőgazdasági piacon nincs pénz. A megszokott rendszer szerint a termelőknek uniós pénzből október 16-ig előlegként kifizetik a takarmány árának felét, azonban ezt a pénzt már nagyrészt el is költötték. A nyolcmilliárdos kárenyhítési alap is nagyon kevés egy kétszázmilliárdos ágazatnak. „Tavaly kihasználták, hogy nagyon jó év volt, és a mezőgazdaság egy százalékot tett hozzá a gazdasághoz. Idén vissza kellene ezt tölteni, különben nagy baj lesz”.

Megkerestük a Vidékfejlesztési Minisztériumot is, hogy készítenek-e intézkedési tervet a szárazság okozta károk enyhítésére, a tárca szerdára ígért választ.