Varga Mihály beszámol az IMF-tárgyalásról

A gazdasági bizottság múlt szerdai ülésén a 2008-as IMF-megállapodásról tárgyaltak a képviselők; az arról írt tudósításunkat itt olvashatja. Rogán Antal, a bizottság elnöke, egyben a mostani tárgyalódelegáció tagja akkor egy ellenzéki felvetésre azt mondta, hogy bár az az ülés a 2008-as megállapodásról szól, ő a delegáció résztvevőjeként készen áll arra, hogy a bizottság következő ülésén beszámoljon a tárgyalások állásáról. Végül változott a program, és Varga Mihály IMF-ügyi miniszter, a magyar tárgyalódelegáció vezetője tartja a beszámolót.

A magyar-IMF viszony az elmúlt években különösen alakult. Nem sokkal hivatalba lépése után, 2010 nyarán a második Orbán-kormány kiebrudalta a Nemzetközi Valutaalap delegációját Budapestről, és meghirdette a gazdasági szabadságharcot. A nagy kaland bő egy évig tartott: tavaly novemberben – a magyar adósság bóvliba minősítésétől tartva – a nemzetgazdasági tárca közölte, hogy hazánk ismét együttműködést kezd az IMF-fel. Az érdemi hiteltárgyalások egy hosszas, tavaly decembertől idén júliusig tartó, főként a jegybank függetlenségével kapcsolatos huzavona után csak idén nyáron kezdődtek el, amikor az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank delegációi bő egy hétig tartózkodtak Budapesten.

Látszólag pénzt, de nemcsak azt. A kormányban úgy számolnak, 12-15 milliárd eurós hitelkeret-szerződést köthetünk az IMF-fel. De mégsem pénzt: ha lesz is hitelszerződés, akkor sem akarunk abból pénzt lehívni, csak biztonsági védőhálónak kell a hitelkeret, de maradnánk a piaci finanszírozásnál, mondja a kabinet. És hogy ennek mi lehet az ára? A múlt héten elküldött magyar válaszról – amelyet a kormány szintén titokban tartana, de azért már indult közérdekű adatkérés – Varga Mihály IMF-ügyi miniszter, főtárgyaló eddig csak részleteket árult el. Így egyebek mellett azt, hogy a közszférában létszámcsökkentést terveznek, hogy megszűnhet az OEP, hogy maximálják a segélyeket, de azt is elmondta lapunknak, hogy további kiadási intézkedéseken is gondolkodnak.

Bár elvileg például erről is szól a mostani bizottsági ülésen a bbeszámoló, az elmúlt hetekben megjelent hírekből és a nemzetközi szervezetek lapunk birtokába jutott leveleiből sok apró információmorzsa kiderült. Szeptember elején Orbán Viktor miniszterelnök egy Magyar Nemzet-cikkre hivatkozva még szinte halállistáról beszélt, és arról, hogy „ilyen áron nem kell” az IMF-hitel. Azóta azonban kiderült, hogy mindebből sok minden nem igaz: a nemzetközi szervezetek által írt, a kormány által titkosan kezelt, az Index által megszerzett levelek konkrét követeléseket nem tartalmaztak, a nemzetközi szervezetek csak gazdaságpolitikai célokat és általános kritikákat fogalmaztak meg, például azt, hogy a kormány GDP- és államadósság-prognózisa túl optimista.

a hétvégén; részben emiatt - hosszú évek után először - nem vett részt a közgazdász vándorgyűlésen.

Megkezdte a miniszter a beszámolót a hiteltárgyalásról. Azt mondta, a 2008-as hitelfelvételről nem beszél, és nem tért ki arra sem, mi volt tavaly november és idén július, az első tárgyalási forduló között.

Kisebb hatékony állam, kisebb deficit és hatékony adósságkezelés témáról egyeztettek. A Valutaalap ezt követően elkészítette feljegyzését július végén, amit kiegészített az Európai Bizottság augusztus végi anyaga, sorolja a miniszter.

A véleményeket ismertetve azt mondta: a tárgyalópartnerek szerint 2013-ban gyengébb lesz a gazdasági növekedés a világgazdaságban, így Európában és nálunk is. Emiatt a költségvetési hiány magasabb lehet. Felsorolja, milyen korrekciókat kért az IMF, ilyen az, hogy a tranzakciós adó ne érintse az MNB-t, hogy a közszférát csökkentsék, hogy célzottabb és hatékonyabb legyen a szociális támogatási rendszer. Javasolták a bankadó eltörlését.

A Valutaalap a tömegközlekedési támogatások ésszerűbb felhasználását javasolta.

A szeptember végén elküldött magyar válaszlevélben felsoroltuk, miről tárgyalnánk tovább, mondja Varga Mihály. Ezek azok:

• Közszféra méretének csökkentése
• Gazdaság fehérítése, hatékonyabb adóbeszedés
• Az uniós projektek finanszírozásának felülvizsgálata, a magyar kormányzati önrész hatékonyabbá tétele
• Hatékonyabb áfaszabályozás; az eddigi tapasztalatok szerint a fordított áfa hatékony, így más területre is kiterjesztenék
• Hatékonyabb bérszabályozás a közszférában
• A társadalombiztosítási befizetések hatékonyságának javítása

És amiről "szó sem lehet":

• Nyugdíjcsökkentés
• Jövedelemcsökkentés
• Bizonyos szociális támogatások ügye

Kérdezte egy MSZP-s bizottsági tag a miniszteri beszámoló után. Egy képviselőtársa arról érdeklődik, átdolgozzák-e a 2013-as költségvetési törvényt, és hogy elkészült-e már a magyar szándéklevél, hogy a múlt héten elküldött válaszlevél az-e, vagy sem.

Természetesen ez a kérdés sem maradt ki, Tukacs István (MSZP) tette fel.

A miniszterelnök ma megjelent nyilatkozata szerint nincs szükség IMF-megállapodásra. Ezek után adódik a kérdés, hogy akkor mire van Varga Mihálynak felhatalmazása? - mondja Kovács Tibor bizottsági alelnök (MSZP). Kíváncsi arra is, hogy mikor hozzák nyilvánosságra a levelet, és őt is érdekli, hogy mikorra terveznek megállapodni.

Rogán Antal a múlt szerdai, 2008-as IMF-szerződéssel foglalkozó bizottsági ülés apropóján megemlítette, hogy Veres János akkori pénzügyminiszter arról beszélt: ők addig nem akarták nyilvánosságra hozni a szándéklevelet, míg arról a Valutaalap nem tárgyalt.

Az uniós pénzek nem eredményeznek multiplikátor-hatást, nincs érdemi munkahely-teremtő képességük, milyen változás várható ebben? - kérdezte Volner János (Jobbik). Az is érdekli, hogy ha a bankokat "tehermentesítik", akkor honnan szerzik elő ezt a pénzt.

Bár az Index-olvasók minden szívfájdalom nélkül kivetnék a vagyonadót, Volner János nem reprezentálja őket: aggódik, hogy az ingatlanadóval - amit állítása szerint az IMF elvár - megterhelnék a magyar lakosságot. Az is zavarja, hogy nem látszik, a hitelszerződéshez szükséges változtatásokkal milyen irányba akar elindulni a kormány. Hol van a bürokráciából Matolcsy György szerint megtakarítható 840 milliárd forint?

A fideszes bizottsági elnök szerint örömteli, hogy az LMP-s képviselő felbukkant a bizottság ülésén.

Scheiring Gábor szerint az IMF sokszor a hosszú távú fejlődési szempontokkal szembe menő követeléseket fogalmaz meg, ezért érhető a bizalmatlanság a nemzetközi szervezetekkel szemben. De közben a nemzetközi szervezetekben is van bizalmatlanság velünk szemben, mert a kormányzati gazdaságpolitika kiszámíthatatlan.

A szociális segélyezés rendszeréhez óvatosan kellene nyúlni, mert már mostanra is jelentős forráskivonások voltak, mondja Scheiring, aki szerint négymillióan élnek létminimum alatt.

Mármint annak a nyomásnak, amit a nemzetközi szervezetektől kell elviselnie, hogy a zemberektől és az önkormányzatoktól elvegye a pénzt - erre kíváncsi a jobbikos Lenhardt Balázs, aki megérti a kormány halogató tárgyalását. Valamint arra, hogy hol van az a pont, ahol a kormány nemet mond a követeléseknek, és nem folytatja tovább a lehetetlen együttműködést "a világ pénzügyi hatalmának egyik fő erőközpontjával". Szerinte az MSZP minél gyorsabban azonnali kapitulációt szeretne a nemzetközi szervezetek előtt.

És egységes a kormányoldali frakciószövetség is, hogy folytatódjanak a tárgyalások és egy jó megállapodást kössön a kormány. Nem lehet tudni, mi lesz Európában. Ami biztos: Magyarország nem szorul támogatásra, és nem pénzt kért, hanem elővigyázatossági hitelkeretet - kezdte válaszát Varga Mihály. A hitelmegállapodás azért kell, mert szeretnénk, ha a költségeink csökkennének.

Bár ma távolinak tűnnek az álláspontok, reális esély van a megállapodásra, szükség van a megállapodásra. Nehéz elképzelni, hogy az ne érintené a 2013-as költségvetést, ezért döntöttek úgy, hogy annak a számait nyitva kell hagyni.

Ha a megállapodás nem születik meg decemberre, akkor természetesen a parlament le fogja zárni a költségvetést. Alapvetően a növekedési számokban van eltérés, az IMF 1 százalék körüli növekedést vár, míg a magyar kormány 1,6 százalék körülit. Varga Mihály szerint ez a növekedési prognózis nem tartható, de a hiánycélt tartani kell, nem mehetünk 2013-ban sem 3 százalék fölé.

Ennyivel más egyenleget számol az IMF és a kormány; a különbség az eltérő növekedési prognózisból adódik. A miniszter elismerte: túl optimisták voltak, és mivel a GDP-bővülés kisebb lesz, mint eddig várták, költségvetési korrekcióra lesz szükség.

Nem a sajtóból akarják tájékoztatni a tárgyalópartnereiket. A 2008-as utat követik, amikor közel kerülnek a megállapodáshoz, akkor fognak tájékoztatást adni.

A kormány szerint a bankokat terhelő adóterhek csökkentése olyan elvárás az IMF-től, ami nem indokolt. Ingatlanadó nem lesz.

Ez nem érinti a feladatkörét - vélhetően ezzel reagál a 840 milliárdos kérdésre. De azért megjegyzi, hogy szerinte hatékonyabb a közigazgatás, mint volt.

Legalábbis a tárgyalásokon. A világgazdaságban viszont van, ezért fontos, hogy a tárgyalásokat megkezdték és folytatják.

Angliában is hoztak erről rendelkezést. Fenntarthatatlan, hogy a különféle segélyek összege meghaladja a közmunkával elérhető keresetet, ezért a magyar kormány megfontolja, hogy ezt alkalmazza.

A tárgyalás olyan, hogy mindkét fél elmondja a maga érveit. Varga szerint szükség van egy ilyen megállapodásra. Nekünk ma nem a hiány mértéke vagy az adósság a legnagyobb bajunk - ez a folyamat zajlik, de közben úgy kell fenntartható adósságpályára állni, hogy a foglalkoztatást és a növekedést ne veszélyeztesse. Ha lesz IMF-megállapodás, fel tudunk szabadítani olyan, most még adósságszolgálatra költött pénzeket, amik a munkahelyteremtést szolgálhatják, mondta Varga Mihály, majd válaszait a jó megállapodásról szóló kormányzati mantrával zárta.