40 pontos egyszerűsítési adócsomag

Közel negyven pontból álló adóegyszerűsítési intézkedéscsomagot dolgozott ki a Pénzügyminisztérium, és nagyjából ugyanennyi kisebb-nagyobb pontosítást fognak átvezetni az adójogszabályokon - derül ki az Index birtokába jutott dokumentumokból.

Az adóegyszerűsítési pakk javarészt a cégeket érinti, de szép számmal vannak olyan javaslatok is benne, amelyek a magánszemélyeket bosszantó mai szabályokon könnyítenének. Az egyszerűsítési csomag talán úgy foglalható össze, hogy az néhány olyan intézkedést tartalmaz, amely az adóadminisztrációt nagyban könnyíti; sok ponton a mai túlbürokratizált rendszert tehermentesíti valamelyest, mégpedig többször úgy, hogy amit ma a céges vagy magánszemély adózónak kell megtennie, azt a hatóságok a jövőben egymás között elintézik; az elektronikus eljárások körét bővíti; egy-két esetben viszont már korábban is felmerült, ám valamiért elsikkadt vagy kevésbé bevált ötleteket melegít fel ismét.

A falusi vendéglátók több adómentes jövedelemhez juthatnak

Arról, hogy a személyi jövedelemadó-kedvezményeket egységesítenék, mégpedig úgy, hogy minden jogcím után 30 százalék lenne adókedvezményként érvényesíthető és összesen 100 ezer forintig lehetne ezt megtenni, pár nappal ezelőtti cikkünkben írtunk.

A falusi vendéglátással foglalkozóknak kedvez, hogy megemelnék az ebből származó jövedelem adómentes határát. Ha csak alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik bevétele az illetőnek, akkor az évi 400 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész után nem kell adót fizetni. Ha a bevétel csak szállásadásból jön, akkor évente 800 ezer forintos bevétellel arányos jövedelemrész mentesül az adófizetési kötelezettség aló, ha pedig szállásadásból és alkalmi falusi, agroturisztikai szolgáltató tevékenységből tesz szert bevételre az ezzel foglalkozó személy, úgy évi 1,2 millió forintos bevétellel arányos jövedelem után nem kell adót lerónia.

Jelenleg nem kell bevallani az osztalékból, árfolyamnyereségből, értékpapír-kölcsönzésből származó, illetve vállalkozásból kivont jövedelmet, ha nem éri el az 50 ezer forintot. Ezt a határt megdupláznák. Újonnan tennék lehetővé, hogy az a magánszemély, akinek az adóbevallással egyidőben maximum 100 ezer forintot kell fizetnie az APEH-nek, az négy egyenlő részletben, pótlékmentesen megtehesse ezt. Durván 400 ezer magánszemélyt hoznak ezzel kedvezőbb helyzetbe, és lapunk megítélése szerint igen furcsa, hogy azok, akik pedig ennél több adót kell hogy leszurkoljanak az adóhivatalnak, ők nem élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Adam, csak más néven?

A magánszemélyeket érinti még, hogy az adóhatóság lényegében elkészítené helyettük az adóbevallásukat. Ez Gyurcsány Ferenc kormányfő két héttel ezelőtti, Megegyezés nevet viselő programjában kapott helyett, és mi már akkor sem értettük, miért a jövő időben beszél erről a miniszterelnök, mivel már négy éve kérhetik ezt a magánszemélyek. Az adóhatósági adómegállapítás (adam) szolgálna erre, ám a szigorú feltételek miatt a rendszer lényegében nem működik, hiába várt az indulás évében legalább 1 millió személyt az adóhivatal, aki erre áttér, évente mindösszesen 10 ezren tudják vagy akarják kihasználni ezt a lehetőséget. Az egyszerűsítési csomagban továbbra is szerepel ez az ötlet, de más névvel, a lényegét tekintve pedig lapunk megítélése szerint nem sokban tér el az adamtól.

Az új rendszert adóhatósági adatközlés alapján történő adóbevallásnak hívnák, az adamot párhuzamosan megszüntetnék. Úgy működne a kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett magánszemélyekre szabott szisztéma, hogy az APEH megállapítaná az adót a nála levő adatok alapján, aztán a bevallást eljuttatja a magánszemélyhez kiegészítő lapok kíséretében. Ezen majd jelezhetjük, ha valami nem stimmel a bevallásban, és megmondhatjuk, az adókedvezményeket milyen sorrendben akarjuk igénybe venni. Aztán visszaküldjük a bevallást az APEH-nek. Majdnem minden ugyanúgy működne, mint a mai szabályok szerint.

Valami különbség mégiscsak lehet azonban, mivel a dokumentum utal arra, ha 2008. szeptember 1-jével nem kezdte el az APEH erre a felkészülést, akkor felettébb bizonytalanná vált a jövő évi bevezetése.

Gyorsabb lesz kártyához jutni

Ha adókártyánk elveszett, nem kell majd a lakóhely szerint illetékes adóhatósághoz befáradnunk, mivel az illetékességet eltörölnék. Vagyis bármely adóhivatali intézménybe bekopogtathatunk majd és házon belül elintézi az APEH az adóazonosító jel, adóigazolvány kiadását. Ha pedig gyerekünk születik, ne maradjon a mai rendszer, vagyis hogy csak megképzik az adóazonosító jelet, de nem küldik ki a kártyát, ezentúl ezt is csinálja meg az adóhivatal, áll a javaslatban.

Nullás igazolás, kell is meg nem is

Mint említettük, az egyszerűsítési csomag döntő részben a cégek életét hivatott megkönnyíteni. Ezt várják például attól a javaslattól, hogy a mai legalább 75 százalékos részarány helyett a jövőben elegendő lenne a bevételek, költségek és ráfordítások minimum felét devizában kapni, illetve kifizetni ahhoz, hogy a devizában való könyvvezetést választhassa a cég. Ugyancsak főként a multinacionális, exportra termelő társaságokat tehermentesítené, hogy az anyavállalattal rendelkező magyarországi leánynak nem kell konszolidált éves beszámolót készítenie.

A vállalkozások széles körét érinti, hogy a közbeszerzésekhez kötődő kifizetésekkel kapcsolatos felelősségi szabályt ismét módosítanák. Emlékezetes, idén márciusban lépett hatályba az az előírás, hogy csak akkor lehet kifizetni egy közbeszerzésben közreműködő vállalkozás részére 100 ezer forintnál nagyobb tételt, ha az hoz egy nullás igazolást, bizonyítandó, nincs köztartozása. Felkészülni azonban nem tudott sem az APEH, sem a vállalkozások, ezért jövő januárra tolták el a passzus életbe lépését. Most úgy módosítanának rajta, hogy csak 200 ezer forint feletti kifizetésnél kellene ilyen nullás igazolást produkálni.

A köztartozás nélküli adózók adatbázisa, a pozitív adóslistaként elhíresült konstrukció sem mai találmány (bár ugyancsak vetegál, mint az adam), ám ennek létrehozására tesz javaslatot az anyag. Ha valamely cég rákerül a dicsőséglistára, az sok esetben kiváltaná az adóhivataltól beszerezhető adóigazolásokat.

Ha az adózónak semmiféle elszámolási kötelezettsége nem keletkezik adott időszakban, akkor felesleges lesz nullás bevallást benyújtani, elegendő, ha előbbi tényről egyszerűen nyilatkozik. Az elektronikus szolgáltatások körének szélesítése érinti a jövedéki eljárásokat, a regisztrációs adó megállapítására irányuló kérelmet, az elektronikus adónaptár megteremtését (szeptember 1-jétől már van), a jövedelem- és illetőségigazolásokat.

Az iparűzési adót a mai napig kivetéssel kell megfizetni, vagyis az önkormányzati adóhatóság megállapítja az adókötelezettséget. A jövőben önadózással történne a kötelezettség teljesítése, ugyanúgy, ahogyan például a társasági adóban történik.

A feltételes adómegállapítási eljáráshoz nem kell majd a cégkivonatot csatolni a kérelem mellé, azt az ügyintézők ellenőriznék az online módon működő cégjegyzékben.

Egyszámlás rendszer: jól hangzik, de vajon működőképes-e

Ahogyan a magánszemélyek esetében az adam, a cégek esetében az egyszámlásként becézett, valójában kötelezettségcsoportonkénti befizetés a mostohagyermek. Ez is már három éve megfogalmazódott javaslatként, ám a gyakorlati nehézségek miatt eddig nem lett belőle semmi. Most ismét megtalálható a tervek között, ám az anyag utal arra, hogy az akadályok nem szűntek meg, és talán sokkal több bajt okozna, mint amennyi hasznot ki lehet csiholni az újításból.

Az adókat tehát kötelezettségcsoportokra kellene befizetni, a magánszemélyeknek teljesített kifizetéseket terhelő adókat, járulékokat (szja, eho, társadalombiztosítási járulék) egy számlára, az áfát egy másik számlára, a többi adót (társasági adót, kulturális járulékot, szakképzési hozzájárulást) egy harmadik számlára, a magánnyudíjpénztári járulékot egy negyedikre, az illetékeket pedig egy ötödikre kellene befizetnie a vállalkozásoknak, gazdálkodó szervezeteknek, állami intézményeknek, non-profit szervezetnek. Sőt, a bírságokat és a végrehajtás során beszedett tételeket egy hatodik vagy hetedik számlán gyűjtené az APEH.

Ezzel ugyan a mainál kevesebb számlára kellene utalni, így akár a banki költség is mérséklődhet, de ezernyi fejfájást okozna. Mi történik akkor, ha nem mindenki vallotta be az adókat és járulékokat? És hogyan kell felosztani az első számlára jövő befizetést, ha a bevallásban szereplőnél kevesebb a befizetés? Mi van, ha mondjuk két év múlva az adózó önellenőrzéssel megváltoztatja a befizetendő adóját? A lekönyvelések miatt egy hónapos likviditási csúszást kellene elszenvednie a költségvetésnek, ezt hogyan lehet áthidalni? A könyvelők, adótanácsadók nem tudnak felelősséget vállalni ügyfeleik felé a kötelezettségek teljesítéséért, ezt a problémát hogyan lehet megoldani? Ezek a kérdések nincsenek letisztázva még.

Kisebb pontosításokból is akad bőven

Az adójogszabályban végrehajtandó kisebb módosítások is száma is negyen körül van, de kisebb jelentőségűek, mint az adóegyszerűsítési csomag intézkedései. Közülük kiemelendő például az, hogy jövőre mégsem vezetnék be az áramra és a gázra az üzleti és nem üzleti felhasználás szerinti differenciált adóztatás az energiaadó terén, így pedig megmaradnak a nem üzleti felhasználásra előírt uniós minimumszinten levő adómértékek.

Egy apróbb módosítással továbbra is biztosítják, hogy a MÁV-nak ne kelljen helyi adót fizetnie.

A központosított ellenőrzésre a mainál 30 nappal több, 150 napja lesz az adóhatóságnak és nem számít majd bele ebbe az időbe, ha a vizsgálat során olyan információkra várnak, amelyet egy másik cégnél folyamatban levő vizsgálat ad majd meg.

Egyértelművé teszik, hogy a csökkentett, 10 százalékos társasági adókulcsot nem kötelező választani, az adózó döntésétől függ, hogy él-e vele.

Az Új Tulajdonosi Program miatt biztosítani kell, hogy az érintett részvények esetében öt éves tartás esetén az árfolyamnyereség mentes az szja alól.