További Magyar cikkek
Újabb 16 hónapos mélypontra süllyedt hétfőn reggel a forint: az euró ára átlépte a 267-es szintet a reggeli, alacsony forgalomban. Délelött már korrigált a magyar deviza, 265,50 közelébe erősödött vissza az árfolyam.
Az infláció a tavalyi év közepétől az élelmiszerek és az üzem- anyagok hatásának emelkedésének hatására nemzetközi és hazai szinten gyorsul. Magyarországon 2007. decemberre 7,4 százalékra gyorsult a szeptemberi 6,4 százalékról, az euró övezetben, pedig a 2 százalékos felső célt meghaladó 3 százalékra nőtt. Az infláció gyorsulásában azonban decemberben a 27,5 száza- lékos részarányt képviselő iparcikkek inflációja is szerepet ját- szott, a szezonálisan igazított évesített egyhavi áremelkedés üteme 1,9 százalékra gyorsult, a korábbi 0,4-0,5 százalékos mélypontról – áll a K&H gyors elemzésében. Tekintve, hogy az árfolyamhatás e termékkörben a legerősebb az idei évben bekövetkezett forintárfolyam-gyengülés várhatóan további árfelhajtó tényezőként jelentkezik.
A gyenge árfolyam így további inflációs sokkot jelent, ami a már meglévő inflációs sokkokkal együtt azzal a kockázattal jár, hogy az infláció a következő két évben nem csökken a 3 százalékos törvényi cél közelébe. A K&H vezető elemzője, Barcza György szerint ez új helyzetet jelent. Míg a ko- rábbi árfolyamgyengülések külső (nemzetközi lassulás miatt portfólió átcsoportosítás) illetve belső (politikai bizonytalanság emelkedése) sokkokhoz kapcsolódnak, a mostani gyengülés már a dezinflációs célokat, a jegybank hitelességét veszélyezteti.
Alacsony jegybanki hitelesség
A jegybank hitelessége a hozzánk legközelebi helyzetben lévő Lengyel- illetve Csehországhoz képest nem nevezhető megfelelőnek – emeli ki Barcza György. 2007 kezete óta az Európai Központi Bank fél, a lengyel egy, a cseh jegybank pedig 1,25 százalékponttal emelte az irányadó kamatszintet.
Az MKB bízik az erős forintban
Hektikus árfolyammozgásra a közeljövőben is számítani kell, tartósan gyenge árfolyamra azonban nem, részben a javuló egyensúlyi helyzet, részben a Magyar Nemzeti Bank várható reakciója miatt – áll az MKB Bank reggeli elemzésében. Bár alapesetben nem számítanak kamatemelésre, véleményük szerint a tartósan 270 Ft/euró feletti árfolyamszint ellen a jegybank fellépne. A piacon terjedő pletykákkal szemben azonban az MKB úgy véli, még ilyen gyengülés esetén sem a februári ülésén emelne a monetáris tanács. Felfelé a 268-as ellenállási szint fontos, ez a múltban többször is megállította a forint gyengülését. A bizonytalanság hatalmas, a volatilitás magas marad. Hosszabb távon a javuló belföldi egyensúlyi mutatók és a jegybank erős árfolyamra vonatkozó preferenciája miatt a forintot visszavárják a 250-260-as sávba.
S bár annak ellenére, hogy a jegybank tavaly a piac által vártnál kisebb mértékben csökkentett, tehát a kamatcsökkentés időszakában óvatos volt, a mostani piaci folyamatok azt mutatják, hogy a piaci szereplők a kamatemelés tekintetében lassú, kiváró magatartást várnak. Erre utal, hogy a hosszú lejáratú, 10 éves futamidejű állampapír az utóbbi hetekben rekordmagasságba emelkedett, s az emelkedés meghaladja mind a lengyel, mind a cseh mértéket. A piaci szereplők véleménye azt tükrözi, hogy az infláció emelkedése nem átmeneti, hanem tartós jelenség lesz. Az elmúlt években jobb inflációs teljesítményt felmutató illetve a kamatemelést már megkezdett jegybankok esetében a hosszú lejárató állampapírok hozamemelkedése kisebb mértékű volt, ami feltehetően annak következménye, hogy az infláció hosszú távú alakulására vonatkozó várakozások nem romlottak.
Az inflációs célkötelezettség alacsony hitelességét mutatja a régió többi devizájához képest jelentősen alulteljesítő EUR/HUF árfolyam is. A forint az év eleje óta már több mint 5 százalékot veszített értékéből annak ellenére, hogy a külső és belső egyensúlyi mutatók tekintetében jelentős javulás következett be és e kedvező tendenciák várhatóan az idei évben is folytatódnak.
A kamatemelés mentheti meg a forintot
A mostani EUR/HUF árfolyam gyengülést várhatóan a kamat- emelés állítja meg illetve az addig folytatódhat, amíg a jegybank egyértelművé nem teszi, hogy hajlandó az irányadó kamatszintet emelni annak érdekében, hogy megállítsa az inflációs kép további romlását. A jelenlegi piaci kamatjegyzések alapján fél százalékpontos kamatemelés látszik szükségesnek, amivel az irányadó kamatszint 7,5-ről 8 százalékra emelkedne. Az, hogy ez elegendő lesz-e az infláció további romlásának megállításához nem egyértelmű, de biztosan a jó irányba tett lépésnek számítana és mutatná, hogy a jegybank elkötelezett az infláció letörésében. Ez az üzenet, amit szóbeli kijelentések és az ülés közleménye is megerősíthet, ugyanakkor kulcsfontosságú lehet a hosszabb távú kilátások megítélése szempontjából. A javuló várakozások ezt követően a forint árfolyamának visszaerősödését illetve a hosszú állampapírok kamatának csökkenését hozhatják.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
