Megint a kormány ellen szavazott az MSZP

A parlament mai ülése sem zajlott le anélkül, hogy a koalíciós képviselők ne torpedózták volna meg a kormány elképzelését fontos ügyekben. Két fajsúlyos kérdésben bukott el a kabinet eredeti ötlete. A szocialista és szabad demokrata honatyák akarata érvényesült. Csak abba kapaszkodhat bele a kormány, hogy időközben, a törvényjavaslatokról folytatott parlamenti tárgyalás végső szakaszában már elállt eredeti tervétől, és - voltaképpen kényszerből - a mai, a törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító indítványokról tartott szavazás előtt egyetértett a koalíciós politikusok által kierőszakolt korrekciókkal.

Nem hagyták magukat

Az egyik jelentős ügy a köztisztviselői bérrendszer átszabása - lett volna. Mint beszámoltunk róla, a kormány eredetileg alapjaiban változtatta volna meg a köztisztviselői illetményrendszert. Az információink szerint Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter nevéhez köthető újítás azt eredményezte volna, hogy a kiszámítható köztisztviselői életpálya véget ér.

A lépésnek a következő lett volna a lényege. Jelenleg a köztisztviselő 1-2, magasabb beosztásoknál 3-4 évente automatikusan magasabb alapilletményt (bért) vihet haza, mert emelkedik az őt megillető szorzószám. (Az alapilletmény az illetményalap és a szorzószám szorzatából adódik.) Az új rendszerben alapesetben 4-8 vagy akár még több esztendeig sem változott volna a köztisztviselő keresete. Csak kivételes esetekben kerülhetett volna több a borítékba hó elején: akkor, ha őt "kiválóan alkalmasnak" minősítik, és a főnöke úgy gondolja, meg is érdemli a több pénzt.

Ez alapjaiban szabta volna át a köztisztviselői bérrendszert, véget vetve a kiszámíthatóságnak. Ezért ameddig lehetett, titkolták az ötletgazdák a tervet, sőt még az államigazgatási egyeztetésre sem küldték el a javaslatot, nehogy megfúrják a magas rangú köztisztviselők.

Végül győzedelmeskedtek az ellenérdekeltek. Nemrég néhány szocialista képviselő olyan módosító indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz, ami a fent vázolt rendszert nem engedte volna életbe lépni, azaz a mai állapot tovább élését eredményezte volna. A parlamenti bizottsági üléseken a kormány tisztségviselője még nem értett egyet a mai konstrukció fenntartásával, ám pénteken a kabinet meggondolta magát, és támogatásáról biztosította a szocialista honatyák által jegyzett módosítót. Ma az Országgyűlés többsége is rábólintott a mai rendszert továbbvivő módosítóra.

Engedtek is egy kicsit, meg nem is

A másik ügy, amelynél a kormány engedni kényszerült, az előre hozott nyugdíjazás kérdése. Itt kevesebbet kellett feláldozni az eredeti elképzelésből, mint a köztisztviselői bérrendszer átszabásakor.

Megmaradt az az eredeti törvényjavaslatban foglalt rész, hogy a férfiak előre hozott nyugdíjkorhatárát korrigálják. Jelenleg és jövőre, valamint 2013-tól 60 évesen mehetnek korhatár előtti nyugdíjba a férfiak, azonban egy tavaly őszi koalíciós baki miatt 2009 és 2013 között 59 évre csökkenne ez a korhatár. Most ezt kiküszöbölik, vagyis 2009 és 2013 között a férfiak legalább 60 évesen igényelhetnek előre hozott nyugdíjat. (A nőknél 2013-ig 59 év lesz ez a korhatár.)

A szocialisták kezdeményezésre visszavonulót fújt a kormány az előre hozott nyugdíj kérvényezésével járó büntetés mértékében. Azt szerette volna a kabinet 2009-től, hogy aki a rendes, 62 éves öregségi korhatár előtt megy nyugdíjba, vagyis előre hozott nyugdíjat kezdeményez, ne kapja meg a teljes öregségi nyugdíjat. Aki 61 évesen vonult volna nyugdíjba, 3,6 százalékkal kapott volna kevesebbet a rendes nyugdíjnál. Aki 60 évesen tette volna meg ezt, az 8,4 százalékot veszített volna. Azt a nőt pedig, aki 59 évesen választotta volna az előrehozott nyugdíjat, 13,2 százalékkal kevesebb illette volna meg. Csak akkor szenvedett volna el kisebb veszteséget, ha legalább 40 éves szolgálati idővel rendelkezett volna, mivel ekkor a levonás mértéke a fentiek fele lett volna. (Előre hozott nyugdíjat legalább 37 év szolgálati idővel lehet kérni.)

Ez a rendszer 2013-tól lesz érvényben, azzal a különbséggel, hogy a 40 év szolgálati időt felhalmozók nem lesznek kedvezményesen elbírálva, tehát a veszteség náluk nem feleződik.

Egészen addig, tehát 2013 elejéig fennmarad a mai rendszer. Vagyis nem nézik, hogy hány évesen vonult előre hozott nyugdíjba az érintett, hanem csak azt, hány év szolgálati ideje van. Ha minimum 40 esztendeje, nem csökkentik a járandóságát. Ha csak 39 éve, 1,2 százalékkal mérséklik a nyugdíját, ha 38 évet gyűjtött össze, 2,4 százalékkal, ha 37 éve, 3,6 százalékkal csökkentik a járandóságát.