További Magyar cikkek
A banki feketelista, hivatalos nevén a központi adós- és hitelinformációs rendszer 1994-től működik. Eleinte csak vállalkozások adatait tartalmazta, 1998-tól kiegészült a magánszemélyek adataival is. A BAR-listát az évek során egyre több kritika érte, sokan azért panaszkodtak, mert nem tudnak róla, hogy felkerültek a rendszerbe, nehéz hozzájutni az adatokhoz. Év elején változott a szabályozás, és a feketelista hivatalos neve is.
Célja, hogy segítse a hitelfolyósítók munkáját, vagyis csökkentse a hitelnyújtás kockázatát. A rendszert a Bankközi Informatika Szolgáltató Rt. (BISZ) üzemeteti, vagyis az összes bank és hitelintézet nekik jelenti le a rossz adósokat, illetve innen kérnek információt az új adósokról. A rendszer teljesen zárt, csak jogszabályban meghatározott adatok kerülhetnek bele, és csak szigorú szempontok alapján lehet kikérni onnan bármit. A rendszerbe öt napon alatt kell bevinni minden változást, így az adatbázis naprakész. Az ügyfelek évente egyszer ingyen lekérhetik bármelyik banknál, szerepelnek-e az adóslistán.
APEH-es feketelisták
Az APEH folyamatosan jelenteti meg feketelistáit, talán nekik van a legtöbb megszégyenítő listájuk az intézmények közül. Van már nyilvános lista azokról a vállalkozásokról és magánszemélyekről, akik legalább 100, illetve 10 millió forinttal tartoztak az államnak legalább 180 napig. Legutóbb április végén hoztak nyilvánosságra ilyet, majdnem 500 cég és 1900 magánszemély került fel rá.
Tavaly november közepén jelentek meg az első nevek azon az APEH-es listán, amelyen a felfüggesztett adószámú szervezeteket és egyéni vállalkozókat tüntetik fel. Az adószám felfüggesztésének lehetőségét a tavaly nyáron elfogadott adótörvénycsomag vezette be.
Fogyasztóvédők listája
A fogyasztóvédők egy éve gyűjtik azokat a kereskedőket, akik megkárosították a fogyasztókat, és hibáikat nem javították ki. A lista a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének honlapján olvasható. A fogyasztóvédelmi törvény szerint amennyiben a panaszos vevő nem tud megegyezni a kereskedővel, a békéltető testületekhez fordulhat. A szervezet, ha valóban visszaélést talál, ajánlást tesz, amelyet a kereskedő vagy elfogad (és ha nem tartja be, bíróságon behajthatóvá válik rajta az ajánlás), vagy nem.
A fogyasztóvédelmi törvény szerint az ajánlásokat a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve az illetékes kamarák nyilvánosságra hozhatják. Mivel a FEOSZ és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület együttműködési megállapodást kötött a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, így szerintük ezeket a határozatokat nyilvánosságra hozhatják.
Éttermi feketelista
Az ÁNTSZ tavaly augusztus 1-jétől nyilvánosságra hozza azoknak az éttermeknek a nevét, amelyek bizonyítottan ételfertőzés, ételmérgezés okozói voltak. A titsztiorvosi szolgálat szerint azért van szükség ilyen listára, mert évente több mint kétezren betegszenek meg nem megfelelő minőségű élelmiszertől. A legtöbb megbetegedés a vendéglátásban, közétkeztetésben készített és kiszolgált ételre vezethető vissza.
Az itt olvasható lista azonban nem frissül. Még tavaly felkerült rá néhány étterem neve, de azóta semmi nem változott. Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezet létrehozásáról rendelkező tavaly decemberi kormányhatározat egyik pontja az ÁNTSZ-től a földművelésügyi tárcához telepítené át az élelmiszerek biztonságosságának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. A szabály végrehajthatóságával kapcsolatban kétségek merültek fel, ami a kormányhatározat módosításához vezethet. A bizonytalan jogi helyzet miatt felfüggesztették a lista frissítését.
Munkaügyi feketelista
Több ezer cég szerepel a munkaügyi felügyelőség nyilvános adatbázsában, ahol a munkaügyi szabályok ellen vétőket gyűjtötték össze. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség honlapjáról név és adószám alapján megtudható, hogy tavaly augusztus óta a munkáltató ellen hoztak-e munkaügyi szabályok megsértése miatt jogerős határozatot. Ha igen, az adott cég nem vehet részt közbeszerzésben, és kiesik az állami támogatásokból is.
Két évvel ezelőtt merült fel az Európai Bizottságban, hogy összeállítanak egy nyilvános listát a nem biztonságos légitársaságokról. Az igény akkor keletkezett, amikor néhány héten alatt több repülőgép is lezuhant. A tervek szerint a listán azok a légitársaságok szerepeltek, amelyeket leglább egy tagországban elmarasztaltak. Az összesített uniós lista nyilvánosságra hozatala előtt néhány európai ország ismertette azoknak a légitársaságoknak a nevét, amelyek nem működhettek az országban.
Az összesített uniós feketelista 2006-tól nyilvános, mindenki megnézheti még utazás előtt, hogy a választott társaság rajta van-e a feketelistán. Az érintett cégek nem is kaphatnak repülési engedélyt az EU-ba. Európán kívüli légitársaságokat is fevesznek a feketelistára, hiszen gyakori, hogy uniós állampolgárok másik födrészen helyi cégekkel utaznak. Ezekről értesítik a nagyobb turisztikai irodákat, hogy figyelmeztetni tudják ügyfeleiket.
Legutóbb július elején tiltottak ki légitársaságokat az uniós légtérből. Biztonsági okokra hivatkozva például az összes indonéz vállalatot, köztük a nemzeti légitársaságot is kitiltották. A listáról bármikor le lehet kerülni, ennek az a feltétele, hogy a légitársaságok javítanak a biztonsági rendszerükön. Ezt teszik az indonéz légitársaságok. Indonézia például megállapodást írt alá nemzetközi léggiipari szövetségekkel, hogy biztonságosabbá tegyék a légiközlekedést. Az is előfordul, hogy a kitiltásra egyes országok kitiltással válaszolnak. Ez történt legutóbb, amikor Oroszország alig néhány nappal azután, hogy kitiltottak néhány orosz légitársaságot az EU-ból, bejelentette, készít egy feketelistát az európai társaságokról.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
