180 fokos fordulat és reform ezerrel

Rendkívüli helyzet van, ezért rendkívüli az alkalom, hogy négy, egykori és hivatalban levő jegybankelnök egy asztalhoz ül és közösen sürgetnek lényegi, voltaképpen 180 fokos gazdaságpolitikai fordulatot - Simor András szavait kölcsönvéve így lehet megragadni a mai kerekasztal-beszélgetés apropóját.

Vészesen lemaradunk azoktól az országoktól, amelyhez mérhetjük magunkat, akikkel versenyzünk; ami eddig történt, az zsákutcába vezet, ez ma már jól látható - érzékeltette egyöntetűen Simoron kívül Bod Péter Ákos, Surányi György és Járai Zsigmond, az a négy jegybankelnök, aki a rendszerváltás óta ezt a posztot töltötte, illetve tölti be, pedig tudvalevő, kettő közülük a baloldallal szimpatizál, két társuk pedig a jobboldallal ápol jó kapcsolatokat, mégis közös akcióra buzdítottak. Nemcsak a térségbeli országokhoz, a visegrádi államokhoz (szlovákok, csehek, lengyelek) képest maradunk le, veszítünk teret, de még saját lehetőségeinkhez képest is messze alulteljesítünk - tette hozzá Schmidt Mária, a rendezvénynek helyt adó XXI. század Intézet főigazgatója.

Válság van, csak sokan még nem látják

Jelenleg nincs olyan pénzügyi krízis, amilyen előtt az ország állt 2006 őszén: akkor a konvergenciaprogram megmentett minket a pénzügyi összeomlástól, a forint jelentős gyengülésétől, de gazdaságpolitikai értelemben, a fent említett, egyértelműen látható jelenség miatt igenis válság van. Az ilyen, a közemberek számára nem igazán érzékelhető (hiszen bőrükön csak áttételesen érzik) krízis nagyon veszélyes, mert sokáig, évekig fennmaradhatnak az azt kialakító viszonyok, folyamatok. Eközben az ország teret veszít a nemzetközi versenyben, így pedig az állampolgárok jóléti értelemben veszteséget szenvednek el, akár úgy is, hogy a lehetségesnél jóval kisebb mértékben javul a jólét, az életszínvonal - figyelmeztetett Bod Péter Ákos.

Hogyan vezet innen kiút - tették fel maguknak a kérdést a négyek. Valódi reformokra van szükség - ezzel lényegében ítéletet is mondtak az eddig folytatott gazdaságpolitika felett. A valódi reformokat már most el kell elindítani, de úgy, hogy néhány éves menetrendet vázolunk fel, mi több, rögzítünk, és a lépések megtételét keményen számon kérjük, az intézkedések hatását megvizsgáljuk, utólag is értékeljük.

De mit értettek a jegybankelnökök valódi reformok alatt, azoknak mit kellene megcélozniuk? Egyöntetűen a vészesen lelassult gazdasági növekedés felpörgetését kell szolgálnia minden lépésnek, azok egy része már rövidtávon is lendületet ad a gazdaságnak, míg más intézkedések közép- és hosszútávon (5-10 év távlatában) fejtik ki jótékony hatásukat a bővülési ütemet tekintve.

Fogyasszuk le az államot!

Az állam méretét, az államháztartás kiadási szintjét, nincs mese, határozottan le kell vinni. Ma a GDP 48-50 százalékát éri el az állami kiadások összege, miközben fejlettségünk alapján 40 százalékos vagy az alatti arányt engedhetnénk meg magunknak. (Erről nemrég itt nálunk olvashattak is.) Sőt, a szlovákok, csehek, lengyelek is ezen a 40 százalékos és az alatti szinten működnek, mégpedig nagyon jól, ott a gazdasági növekedés többszöröse a miénknek. Ezt, a GDP 40 százalékát kell megcéloznunk és néhány év alatt elérnünk, értettek egyet a jegybankelnökök. Ez forintban kifejezve azt jelenti, mai áron számolva durván 2000-2500 milliárd forinttal szabadna kevesebbet költenie az államnak. Vagyis tetszik, nem tetszik, az állami feladatokat le kell szűkíteni, enélkül lemaradásunkat nem tudjuk megállítani, érveltek a gazdaságpolitikusok.

De ez nem azt jelenti, hogy a társadalomnál kevesebb marad, hiszen az adókat, amellett, hogy át kell rendezni, jelentősen csökkenteni kell. (Valamelyest kisebb mértékben, mint a kiadásokat, mert még mindig magas az államháztartási hiány.) De a végeredményben kisebb elvonási szinthez vezető adóátalakítást, -mérséklést úgy kell végrehajtani, hogy akik eddig egyáltalán nem fizettek adót, járulékot, azok a továbbiakban vállaljanak némi terhet, így a most közterhet viselőkre kisebb teher hárul majd.

A kiadásokat tekintve Simor András adott konkrétabb receptet. A nagyvonalú szociális támogatásokat le kell építeni, de nem úgy, hogy mindenkitől fűnyírószerűen levágunk x százalékot. A rászorultsági elvet kell alkalmazni, vagyis a nehéz helyzetben levők, alacsony jövedelműek valóban kapjanak szociális juttatásokat, de a jómódúaknak erre nincs szükségük. A családtámogatásnál a jövedelmi szint nem befolyásolja a transzfer összegét, ezen például változtatni lehetne. De az ártámogatásoknál (gázár, közlekedési árak) is a rászorultsági elvnek kell érvényt szerezni - hozott fel még egy példát a jelenlegi jegybankelnök. Így pedig összességében nemcsak méltányosabbá, de kevésbé pazarlóvá tudnánk átszabni a szociális rendszerünket, érdemben mérsékelve a kiadásokat, helyet teremtve az adócsökkentésnek, valamit az átalakított szociális rendszer ösztönözne a munkavállalásra. Ezért a kiadások átalakítása és mérséklése nem megszorítás - reagált azokra az elmúlt hetekben kapott kritikákra Simor, amelyeket javaslatának ismertetése után kapott több helyről.

Eközben a produktív kiadásoknál (oktatás, egészségügy) a lefaragás nem járható út, az a későbbi gazdasági növekedés visszaesésével fenyegetne, figyelmeztetett.

Munka, munka, munka

Abban is konszenzus volt a négyek között, hogy a foglalkoztatás növelésére kell hangsúlyt helyezni. Ezt Járai a munkát terhelő terhek lefaragásával és közmunkaprogramokkal, a kkv-k támogatásával vélte kivitelezhetőnek. Simor szintén a munkára rakódó adó és járulék mérséklésével és egyéb ösztönzőkkel kívánja a foglalkoztatásbővülést szolgálni. Így például a korai nyugdíjba vonulás szabályainak érdemi szigorításával (ami eddig történt ebben a ciklusban, messze nem elegendő, mondta), a rokkantnyugdíjazási rendszernél is a jelentős szigorítással, hiszen nagyon sokan indokolatlanul lépnek ki így a munkapiacról. A szociális segélyezési rendszerünk is inkább a munkapiactól való távolmaradásra ösztönöz manapság, ez nem maradhat tovább. Simor szót emelt még a minimálbér eltörlése, vagy legalábbis amellett, hogy azt lényegében fagyasszák be, továbbá a minimálbér mai részleges adómentességét (ma a 69 ezer forintos minimálbérből 63 ezer forint adómentes és csak 6 ezer forint után kell leadózni 18 százalékot - a szerk.) is megszüntetné a hivatalban levő MNB-elnök.

A fentiekből is kitűnhetett, hogy a költségvetési hiány kérdésében a gazdaságpolitikusok azt a nézetet képviselték, nem lehet elengedni a deficitet, nem lehet hagyni ismét növekedési pályára állni, tovább kell folytatni a lefaragását. Surányi György is lényegében az egyensúlyban levő büdzsé mellett emelt szót.

A korrupció visszaszorításának szükségességét húzta alá Járai, aki azt javasolta, a korrupt politikusokat vonják felelősségre, ültessék börtönbe. Kemény kijelentését több ízben is megismételte, és ugyanezt tartotta érvényesnek az adócsalók esetén is.

Bár mindenekelőtt a gazdasági növekedést kell úgy felpörgetni, hogy az hosszabb távon is fenntartható legyen, és ilyen értelemben, reálmutatókban kell közeledni a fejlett EU-országokhoz és csak ezt követően lenne értelme az eurót átvenni, mégis egy kivételt lehet tenni - jelentette ki nagy meglepetést okozva Surányi. Ismeretes, ő mindig a reálkonvergencia után tartotta csak hasznosnak átvenni az eurót. Most azonban úgy érvelt: látva a gazdaságpolitikusokat, politikusokat, ha azok nem tanúsítanak felelős magatartást, akkor az eurót mielőbb be kell vezetni. Az euró akár idő előtti átvételével még mindig kisebb kár éri Magyarországot, mint a jelenleg folytatott gazdaságpolitika folytatásával, az euró megvéd minket a felelőtlen politikusainktól, indokolt Surányi.

Józan költségvetés felett őrködő szervezet

Simor és Surányi egy követ fújtak abban a kérdésben is, hogy mindketten a költségvetési szabályrendszer, egy költségvetési hivatal felállítása mellett kardoskodtak. Surányi szerint ennek nem az Állami Számvevőszékben kell helyet kapnia, attól független szervezetre van szükség. Az intézmény nemcsak a mindenkori költségvetésről mondana megalapozott véleményt, de a pártok választási programját is beárazná, megnézné, hogy annak megvalósítása miként hat a költségvetés fenntarthatóságára, azzal józan fiskális politikát folytatna-e adott párt hatalomra kerülésekor. Simor a jelenleg a parlament előtt levő, de a jelek szerint erősen halódó javaslatot még kiegészítené azzal, hogy szélesebb hatókörűek legyenek a költségvetési szabályok.

A szakemberek felelőssége, hogy felfessék a valódi helyzetet és valóban hatásos, előrevivő javaslatot tegyenek a terápiára, ám az már a politikusok felelőssége, hogy ha süketnek tettetik magukat, nem akarják meghallani a veszélyre figyelmeztető szavakat - húzta alá Schmidt Mária. Hozzátette: a sikerrel kecsegtető út csupán látszólag nehéz, előrehaladásunkat csak az biztosítja.