Hitelét vesztette az ország
További Magyar cikkek
A leminősítések és a magyar gazdaságpolitika bírálatának sorozata decemberben kezdődött, amikor a Fitch Ratings minősítette le BBB+ kategóriájúvá hazánkat (ráadásul a hitelminősítő már tavaly januárban is lejjebb sorolta az országot). Az S&P ezt követően január végén negatív kilátásokat fogalmazott meg a magyar hitelállományról.
Bárki nyerhet, nem lesz jobb
A JCR szerint nem valószínű, hogy a folyamatosan magas államháztartási hiány rövid távon mérséklődik. A japán minősítő intézet szerint ezért elkerülhetetlennek tűnik, hogy a bruttó államadósság rövid távon tovább emelkedjen. Az államadósság a legfrissebb adatok szerint januárban már 13 300 milliárd forint volt, ami négy év alatt 4000 milliárd forintos növekedést jelent.
A japánok szerint az eladósodás a tavaszi választások eredményétől függetlenül folytatódik a közeljövőben is. A JCR egyik pártban sem lát szándékot a hiánycsökkentésre, az elemzésük kiemeli: "nem számít, melyik nagy párt fog hatalomra jutni a választások után, a magas hiány problémája rövid távon megoldatlan marad". Azt, hogy hitelét vesztette a magyar gazdaságpolitika, jól érzékelteti, hogy a Moody's a szerdai döntés indoklásában szintén leszögezi: a két nagy politikai párt egyike sem mutat megfelelő mértékű elkötelezettséget az államháztartás átalakítására.
Szeptemberben újabb felülvizsgálat?
A JCR azzal a várakozással indokolta, hogy a hosszú lejáratú devizaadósság besorolásán nem változtatott, hogy Magyarország középtávon egyre inkább közeledik az eurózóna tagsághoz támasztott követelményekhez. A JCR megítélése szerint a vezető politikai erők többségében "erős a szándék az euró bevezetésére".
A minősítő jelezte, hogy amennyiben a szeptemberig az Európai Bizottságnak benyújtandó frissített konvergencia-programban nem fogalmazunk meg hathatós lépéseket a hiánycsökkentésre, azt követően felülvizsgálja a jelenleg érvényben lévő valamennyi hitelbesorolását.
- Bár nem eget rengető jelentőségű, de ez is hozzáadódik az elmúlt hetekben a nagy nemzetközi hitelminősítő intézetektől érkező kedvezőtlen hírekhez - kommentálta a Portfolio.hu-nak a fejleményt Tóth Gyula, a bécsi BA-CA elemzője.
Most bocsátanánk ki szamurájkötvényt
A JCR lépése a külső adósság szempontjából különösen fontos, mivel a devizában denominált államkötvényeknek mintegy 15 százaléka van jenben. Ráadásul éppen két héttel ezelőtt döntött a kormány egy 25 milliárd jenes szamurájkötvény-kibocsátásról. A kabinet döntése értelmében a hétéves futamidejű kötvény árazása március elején várható - noha a mostani leminősítés a devizaadósságot nem érinti, az árazás és a kötvénykibocsátás sikerére a döntés hatással lehet.
Veres: 700 milliárdos szigor kell
A szerdai leminősítés nyomán megszólaló pénzügyminiszter továbbra is arról beszél, milyen lépéseket kell tenni az euró 2010-es bevezetése érdekében. Veres János - aki nem beszélt a csütörtöki, JCR-leminősítés kapcsán a szamurájkötvénnyel kapcsolatos tervek esetleges változásáról - azt mondta, hogy ha a bruttó hazai termék, azaz a GDP 26 740 milliárd forint lesz 2008-ban, akkor addigra az eredményszemléletű államháztartási hiányt 700 milliárd forinttal kell leszorítani. A pénzügyminiszter azonban továbbra sem beszélt arról, hogy kellene ezt a célt elérni.
Nem pánikolt a piac
A csütörtöki döntés nem okozott újabb forintgyengülés. Az euró árfolyama már szerdán, a Moody's átsorolása után 253 forint fölé ment, kis ideig a 254 forintot is elérte. Később 253,5 forint körül stabilizálódott az árfolyam, ez megmaradt csütörtökön a déli órákig. Ezt követően - a japán leminősítés híre ellenére - még erősödött is a forint, a koradélutáni órákban 253 forint körül volt az euró ára. Igaz, a magyar pénzt régiós hatások - az elmaradt cseh kamatcsökkentés és az emiatt javuló koronaárfolyam - is erősítették.