100 millió és 1 milliárd közötti kárt okozhatott a BKV-sztrájk

Ha a mikroszintű megközelítést alkalmazzunk, több szempontot kell figyelembe venni. Egyrészt, a BKV bevételkiesést szenvedett el azon, hogy akik vonaljeggyel közlekednek, azok a sztrájk ideje alatt értelemszerűen nem használtak fel jegyet. A fővárosi közlekedési vállalat ugyanakkor bér- és energiamegtakarítást ért el, hiszen a sztrájkolóknak nem jár a munkabeszüntetés idejére juttatás és az álló villamosok, metrószerelvények, trolik és buszok nem használnak áramot, gázolajat.

BKV, utasok, taxisok, cégek

Az utasok szemszögéből a következőképpen néz ki a helyzet. A dugók miatt lassabban jutottak el a munkahelyükre, ami időben mérhető veszteséget okoz. Ezt lehet forintosítani, például úgy, hogy ezt a többletidőt a nettó órabérrel megszorozzuk (ez a nemzetgazdaságban 700 forintos átlagos nettó órabért jelent, ám Budapesten ez ennél valamelyest magasabb). Ez a kiesett munkaóra költsége a dolgozó szempontjából. De ha a munkaadó szemszögéből nézzük, akkor nem 700 forint/órával kell szorozni, hanem ennek a duplájával, hiszen a 700 forintos nettó órabér a munkáltatónak 1400 forint körüli költséget jelent, beleértve a közterheket is. Mindezt azonban még árnyalja, hogy lehet, hogy a dolgozónak túlórát kell végeznie, hiszen a munka nem megy el. Ez neki időveszteség, a cégének pedig magasabb díjat kell fizetnie az alkalmazott számára túlóra esetére.

Az egyébként tömegközlekedést használó utasoknak többletköltséget jelent a mai napon a munkahelyre való beutazás is, legyen az a saját gépkocsival vagy taxival. Előbbinél a benzinköltséget kell ide számolni, utóbbinál értelemszerűen a díjat.

Nem számszerűsíthető könnyen annak hatása, hogy az alkalmazottak egy része erre a napra vagy önszántából vett ki szabadságot a közlekedési káoszt elkerülendő, de lehet, hogy a cége kötelezte őt erre. Ezzel is csökken az idén kivehető szabadnapjai száma, rosszabb esetben szombaton berendeli őt a munkaadója.

A nemzetgazdaság oldaláról vizsgálva a dolgot, a termeléskiesés szinte magától értetődő következmény. A taxitársaságok viszont jól jártak.

Mindezeket egybevéve közlekedési szakértők lapunknak százmilliós nagyságrendű kárt becsülnek, vagyis 100 millió forint és 1 milliárd forint közötti összegre teszik azt a kárt, amelyet a mai félnapos sztrájk okozott főként Budapest gazdaságának, a fővárosi lakosságnak, a Budapesten dolgozóknak és az odavalósi cégeknek, meg persze tágabb értelemben a nemzetgazdaságnak.

A nemzetgazdaság mit érzett meg ebből?

Hasonló következtetésre juthatunk, ha makrogazdasági nézőpontból kívánjuk megközelíteni a kérdést. Idén 27,5 ezer milliárd forint körül alakulhat a magyar GDP. Nem olyan könnyű a helyzet, hogy ezt szépen leosztjuk 365-tel (hiszen a cégek jelentős része szombaton is termel, a kereskedelmi egységek pedig még vasárnap sem állnak le), aztán meg 2-vel (fél nap miatt), aztán megnézzük, hogy a bruttó hazai termék hányad részét termelik meg Budapesten és ennyi a kiesett termelés. (Így számolva egyébként 10-20 milliárd forint jönne ki.)

Azért nem lehet így számolni, mert széles körű tapasztalat, hogy a GDP-ben az úgynevezett naptárhatás a matematikai alapon adódó kiesést nagyon enyhíti, hovatovább, szinte teljesen lenullázza. A naptárhatás akkor jön szóba, ha egy negyedévben bár ugyanannyi naptári nap van, ám munkanap már kevesebb vagy több, mint egy másik negyedévben. A két negyedév GDP-adata csak ezért nem fog eltérni egymástól, illetve csak nagyon minimálisan, mivel a cégeknél általában tervek vannak, amiket teljesíteni kell, és akkor nem nagyon számít, hogy adott negyedévben eggyel-kettővel több munkanap volt, mint a megelőző háromhónapos periódusban. Az alkalmazottaknak vagy nagyobb lesz a munkatempója, vagy picivel több túlórát végeznek, de az összkibocsátás nem fog eltérni.