Az MNB készen áll a kamatemelésre, ha ez szükségessé válik. Az inflációs kockázatok az elmúlt hónapokban növekedtek – ezt Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke mondta a Thomson Financial-nak.
A jegybankár jelezte: míg novemberben azt mondták, a 3 százalékos inflációs cél 2009-ben elérhetõ, ha látnak is inflációs kockázatokat, azóta mind a pénzromlási ütemet, mind a gazdasági növekedést illetõen kedvezõtlen fejlemények történtek. A fogyasztói árindex és a maginfláció is magasabb volt már az elmúlt hónapokban is, mint azt várták, eközben pedig a jegybank aggódva figyeli hatósági árak alakulását és az energiapiaci liberalizáció áremelõ hatását.
Karvalits Ferenc azt mondta, õ eleve nem tartotta valószínûnek, hogy az amerikai kamatvágás támaszt nyújtana (az így még vonzóbb, Európában az egyik legmagasabb szintû kamatot biztosító) forintnak, de hangsúlyozta, hogy a hosszú távú árfolyamkilátásokra, és nem rövid távú piaci mozgásokra koncentrálnak.
A monetáris tanács legközelebb február 25-én dönt a kamatról, ugyanekkor publikálják a friss inflációs jelentést is, melybõl kiderülhet: a jegybank fentartja-e, hogy 2009 végére elérhetjük a 3 százalékos inflációs célt. (Ha a jelentés jelentõs eltérést mutat a korábban rajzolt inflációs pályához képest, a jegybank aligha kerülheti meg a kamatemelést.) Miközben néhány hónapja még teljes volt a konszenzus a piacon azt illetõen, hogy a várakozásokhoz képest a 2007-ben is lassabb kamatcsökkentés folytatódik, csak annak idõpontja lehet kérdéses, mára egyre többen kamatemelést várnak a jegybanktól. A monetáris tanács legutóbbi ülésén már – hosszú idõ után elõször – már volt is erre irányuló javaslat.