További Magyar cikkek
Jövő májustól ugyanannyi lesz a tarifa a vasúton, mint a távolsági buszon, jelentette be Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Az egységes, integrált közlekedési hálózathoz (hogy például azonos jeggyel, bérlettel lehessen igénybe venni a különböző eszközöket) elengedhetetlen állapot két lépcsőben alakul majd ki. Januártól a most még olcsóbb vonatok átlagosan 16, a 24 Volán társaság járatai 6 százalékkal drágulnak az utas számára. Májustól a busztarifák átlagosan még 4, a vonatdíjak mintegy 17 százalékkal mennek följebb.
Drasztikusan drágulnak 100 kilométernél közelebbre a vonatjegyek
Ezek azonban csak átlagok. Az új, egységes tarifa szerkezete is eltér majd a mostanitól. Jelenleg a buszon a díj arányos a távolsággal (persze úgy, hogy lépcsőkben ugrik). A vonaton viszont 100 kilométer alatt fajlagosan olcsóbb a jegy. (Alighanem ez az egyetlen termék, ahol negatív a mennyiségi kedvezmény.) Ugyancsak kevesebbe kerül a nagyon hosszú utazás kilométerenként, hiszen 550 kilométertől már nem nő az ár. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) olyan rendszert vezet be szűk fél év múlva (a Volánoknál is), amelynél éppen fordítva lesz, a 200 kilométeres jegy kevesebbe kerül majd, mint két százas. Ez azt is jelenti, hogy a jövő májusi változáskor a "hosszú" buszjegyek olcsóbbá válnak majd. A kisebb távolságba vonatozók viszont a MÁV-ra vonatkozó átlagos 36 százalékos emelésnél is jóval nagyobbra számíthatnak. A rendszeres utazóknak vigaszt nyújthat, hogy relatíve olcsóbbak lesznek a bérletek, nem 22, hanem 18 oda-vissza út árába kerülnek majd. (Változnak, a vasúton egyértelműen finomodnak a tarifazónák. Magyarán újra lesz 5, 15, 25 kilométerre szóló jegy, egészen 50 kilométerig ötös lépcsőkben ugrik majd az ár. E fölött 10, aztán 20, végül 50 kilométeres ugrások jönnek.
Kevesebb kedvezmény a diákoknak
A diákok közül minden bizonnyal sokan vesznek majd bérletet . Már akkor megéri nekik, ha havonta négyszer hazautaznak, a bérletet ugyanis 90, a jegyet csak 50 százalékos kedvezménnyel vásárolhatják majd meg lakóhelyük és iskolájuk között (vagy közé?). A bérletes kedvezmény tehát a busznál is 90%-ra nő a mostani 86-ról. Az általános 67,5%-os jegykedvezmény viszont 50%-ra esik, az egyetemisták ráadásul azt se vehetik igénybe, csak oktatási intézményük és lakhelyük között. (Igen, megint szép napok virradnak az ügyeskezű pecséthamisítókra, igazolásmásolókra.) Hacsak nem utaznak legalább öten, az ugyanis már csoportnak számít majd (most ehhez tízen kell lenni), és ilyenkor jár a félár. Az esti tagozatosok teljesen elvesztik kedvezményeiket.
Számos más, eddig az állam által váltott kedvezményhez hozzányúlnak májustól. Néhány, keveseket érintő extrém kedvezmény teljesen megszűnik, a táblázatból minden kiderül. A pontos utasszámlálást ellehetetlenítő, visszaélésekre (nem az utasok részéről!) lehetőséget adó, piacgazdasági nonszensznek számító ingyenutazások (például a 65 év felettieknél) maradnak, egyelőre a 90, 95 vagy akár 99 százalékos kedvezményt se sikerült lenyeletni a politikusokkal". A vasutak persze saját költségükre ezentúl is adhatnak kedvezményt. Ezek közül csak egybe szól bele a minisztérium: a vasutasok, GKM-dolgozók nem utaznak ezentúl ingyen az első osztályon. (Hogy nekik és családtagjaiknak a másodosztályon kell-e majd valamit fizetni, az még nem dőlt el, egyeztetni kell a szakszervezetekkel .)
14 vasútvonal szűnik meg
A magyar sajtóban egyedüliként alapvetően jól informáltuk olvasóinkat szerdán a mellékvonalak bezárásáról, illetve hivatalos szóhasználattal a személyszállítás átmeneti szüneteltetéséről. A nálunk még ott szereplő Körmend-Zalalövő vonal az utolsó pillanatban lekerült a hallállistárol, mert a nemzetközi teherfuvarozásban esetleg még szerepe lehet. Így tehát február végéig 14 vonalon állnak le a vonatok, öt továbbin pedig a pótlóbuszok.
|
Örökre persze nem menekül meg a többi mellékvonal sem, azok sorsát tovább vizsgálják. A MÁV-ról nemcsak az üszkös lábujjakat, a vízfejet is levágják: Megfelezik a vezérigazgató-helyettesek (2 lesz) és az osztályok számát, a főosztályoknak is csak a kétharmada marad meg - mondta Kóka. A MÁV központjában dolgozó 8500 főből idén ezer, jövőre további ezerötszáz főt küldenek el.
Megritkítják a távolsági buszjáratokat
A most bezárandó vonalak mindegyike olyan, hogy a - nem túl jelentős - forgalmat gond nélkül át lehet terelni a párhuzamosan futó volános járatokra. A közlekedésreform egyik kulcsszava általában is a párhuzamosságok felszámolása. Kókáék szerint ez általánosan alkalmazandó elv, ha a kisforgalmú végeken nincs szükség a vonatra, a nagyvárosok között ugyanígy fölösleges a buszjárat, ha a vasút sűrű és gyors forgalmat bonyolít le ugyanoda. A vonattal párhuzamos, száz kilométernél hosszabb Volán járatokat tehát ugyanúgy felszámolják majd, mint a vasúti szárnyvonalakat. Pontosabban ezekre a járatokra nem kötnek közszolgálati szerződést, vagyis nem fizetik ki a kedvezményes jegyek állami kiegészítését. (A buszos cégeknek aligha éri meg ilyen feltételekkel túl sok járatot üzemeltetni.) A logikusnak tetsző lépés számos fontos részletkérdést fölvet. Mi van például a hosszú járatokat nem végigutazó utasokkal, akik olyan közbenső állomáson szállnak föl, ahol nincs vonat? Egyáltalán, mi az, hogy párhuzamos? Mi van, ha egy megyeszékhelyre sokkal gyorsabban lehet busszal odaérni, mint vonattal? Akkor is vonatra kell terelni az utasokat?
Hogy a busz ne menjen el, amikor jön a vonat
Az egységes tarifa kialakításán és a párhuzamosságok fölszámolásán túl van a hatékonyabb közösségi közlekedésnek egy harmadik összetevője is. Olyan ráadásul, amelynek szinte mindenki örülhet. Olyan menetrendet kell ugyanis kialakítani, amely jobb átszállási kapcsolatokat ad, amelynél rendszeresen, megjegyezhető időpontokban jönnek a járművek, amely megpróbálja úgy szervezni a járatokat, hogy az utasok többségének csökkenjen az eljutási ideje. A vasúton belül ez az ütemes, integrált menetrend, amelyet hétfőtől vezetnek be az ország harmadán. A cél nemcsak az, hogy mindenhol ilyen utasbarát menetrend legyen, hanem az is, hogy a Volánokat, egyéb közlekedési cégeket (hajók, kompok, BKV) is integrálják a rendszerbe. Az átalakítás fokozatosan történik majd meg, először két, aztán még két, végül a maradék három régióban.
Ha ehhez hozzávesszük a közlekedési fejlesztések, felújítások, járműbeszerzések listáját, összeáll az, amit a GKM a közösségi közlekedés középtávú átalakításának nevez. A korábbi nagyvonalú tervekkel szemben a vasúti fővonalak közül is csak az EU-nak fontos korridorok (Budapestről Győr, Békéscsaba, Zalaegerszeg, Nyíregyháza felé, illetve tovább a határokig) komoly fejlesztésére lehet számítani, és még a pécsi, salgótarjáni, plusz a remények szerint talán a szegedi vonal renbehozására 2013-ig.