További Magyar cikkek
Elképzelhető, hogy keresztet vethet az állam arra a 32 milliárd forintra, amit a kartellezés miatt elmeszelt hét autópálya-építő vállalattól szeretett volna kártérítésként visszakapni. Egyes információk szerint a sztrádaépítők arra készülnek: kiürítik a cégeket, hogy ne kelljen fizetniük. Ez nem túl bonyolult, és "ekkora összegért bőven megéri". Az állami sztrádaberuházó abban bízik, hogy a magyar jogszabályok és a kialakult üzleti viszony miatt a cégek nem tesznek ilyen barátságtalan lépést.
Mindenki ezt fogja csinálni – bólogatott a hazai autópálya-építéseket és az abban részt vevő cégeket jól ismerő szakértő arra az információnkra, miszerint a kartellezés miatt elmeszelt, majd kártérítésre kötelezett cégeket formálisan kiürítik a tulajdonosaik, hogy megússzák a 32 milliárd forint visszafizetését. Valóban meglépik-e ezt, vagy sem, konkrétumot egyelőre nem tudni. Ami biztos: öt vállalkozásnak – Betonút, Debmút, Egút, Hídépítő, Strabag – kellene a már leszurkolt 7 milliárd forintnyi bírságon túl cégenként 2-10 milliárd forint közötti összeget fizetnie.
Ennyiért megéri
Ennél azonban sokkal olcsóbban is megúszhatják a dolgot. Némileg leegyszerűsítve annyit kell tenniük, hogy a meglévő vállalkozás csinál egy, a cégjog által biztosított szétválást, és két cégben kell folytatnia tevékenységét. Az egyik cégbe kerül a vagyon, az eszközállomány, a géppark, és természetesen itt alkalmazzák a dolgozókat is. A másikba – ez lesz a meglévő cég jogutódja – apportálják a kötelezettségeket, de minden vagyoni fedezet nélkül, így az akkor sem tud fizetni, ha a vállalkozások számára kedvezőtlen döntés születik egy későbbi eljárás során.
Ennek a cégjogi, számviteli trükközésnek a lehetőségét az ügyben érintettek többsége valószínűnek tartja – bár azok, akiket el tudtunk érni, még név nélkül is úgy fogalmaztak: ők ugyan nem, de a többi társaság valószínűleg ezt a megoldást fogja választani. "Ekkora összegért ezt bőven megéri megcsinálni", mondta az ügyben érintett cégek egyikének illetékese név nélkül.
Vagy mégsem?
Vannak azonban olyanok is, akik szerint korántsem ilyen egyszerű a helyzet. Horváth Gergely, a Betonút Zrt. vezérigazgatója biztos abban, hogy az ő cége nem kezd bele ilyen cégeljárásokba.
Egyfelől azért nem, mert ő úgy tudja, hogy a szétválás után mindkét cégnek megmaradnak a szétválás pillanatában meglévő kötelezettségei, másfelől meg azért, mert meggyőződésük: az a több mint 17 milliárdos kártérítési összeg, amelyet a Hídépítő és a Betonút alkotta konzorciumnak kellene megfizetnie, nem állja meg a helyét a bíróság előtt.
A cég még a versenyhivatali eljárás másodfokú, jogerős határozatát sem fogadja el. Az abban elkövetett eljárásjogi hibák miatt további fellebbviteli fórumokhoz fordulnak, mondta Horváth Gergely. A kartellezési eljárás jogossága szerinte azért is vitatható, mert úgy érzi, hogy a versenyhivatal csak a piacfelosztást tudta igazolni, az ártorzítást nem.
A Betonút vezetője egyébként azt mondja, ő is hallott olyan pletykákról, hogy az ügyben érintett cégek között vannak olyanok, amelyek már átalakultak, vagy megkezdték a szétválást. Konkrét cégnevekről azonban nem hallott – legalábbis nem említett ilyeneket –, ahogyan mások sem.
Nem nyilatkoznak, nem elérhetők
Sőt, míg informálisan közlékenyek voltak az ügyben érintett társaságok vezető beosztású dolgozói, a hivatalosan nyilatkozatra jogosult illetékesek nem adtak érdemi tájékoztatást. A Hídépítőnél – ahol a szeptemberben távozott Apáthy Endre vezérigazgatónak még nem nevezték meg az utódát – annyit közöltek, hogy a cég a kartellügyben eddig sem nyilatkozott, és ezután sem fog.
Nem tudtunk beszélni Kolozsvári Gyulával, az Egút elnök-vezérigazgatójával sem, aki egész nap tárgyalt. Bagdi Géza, a Debmút első embere szintén elérhetetlen volt. A Strabag kommunikációs vezetője, Fényi Tibor szűkszavúan csak annyit közölt: hétfőn van a válaszadás határideje a NIF-től kapott – kártérítést kérő – levélre, a kartellezéssel kapcsolatos kérdésekre csak azt követően fognak reagálni.
Nem tudnak fizetni
A vállalatok kiürítését ezzel együtt valószínűsíti az is, hogy korábban a kártérítésre kötelezettek szinte egyöntetűen azt közölték: jogtalannak, érthetetlennek tartják a kártérítést, és nem fizetnek, hanem jogászokra bízzák az ügyet. Több vállalkozás azt állítja, nincs is olyan anyagi helyzetben, hogy fizessen, vagy ha megfizetné a kártérítést, tönkremenne. Ezt megerősítette lapunknak Horváth Gergely, mondván: már-már komolytalan az, hogy 15 napon belül tízmilliárdos összeget kellene átutalniuk nagyjából ekkora vagyonnal rendelkező cégeknek.
A kártérítés elhúzódó bírósági eljárást eredményezhet. Franciaországban az egyik nagy sztrádaépítő ellen már nyolc éve folyik hasonló ügyben bírósági per, és még első fokú ítélet sem született. A cégeknek így van idejük, akár négy-öt évük is arra, hogy a szétválást megcsinálják.
Nem naivak
"Meglepne, ha a cégek olyan naivak lennének, hogy hatalmas vagyonnal várják meg a számukra esetlegesen kedvezőtlen bírósági ítéletet" – mondta egy másik elmeszelt cég illetékese, szintén név nélkül. Szerinte az államnak a kért 32 milliárd forint nagyjából harmadát kellett volna követelnie kártérítésként; az egy akkora összeg lett volna, amit bárki meg tud, és a többség talán hajlandó is lett volna megfizetni.
A történet egy harmadik szereplője – szintén anonimitást kérve – elismerte, a cégüknél már meg is tették az első lépéseket a cégcsoporthoz tartozó egyik leányvállalat felélesztésére. Igaz, ez még akkor történt, amikor arra készültek, hogy a kartellezés miatt az autópálya-építések állami beruházója, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. nemcsak kártérítésre kötelezi, hanem a későbbi közbeszerzésekből is kizárja őket. Az eljárás szerinte is egyszerű, X társaságból lesz egy X2007 társaság és egy X2007 Hungária társaság, "egyikbe megy a vagyon, másikba a fizetni való".
Barátságtalan lépés lenne
Hozzánk olyan információ, amely a cégek szétválásáról és így a kártérítés megfizetésének megkerüléséről szólna, még nem jutott el – reagált értesüléseinkre a NIF elnök-vezérigazgatója. Reményik Kálmán hozzátette: ha lenne is ilyen szándék, abban bíznak, hogy a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a cégek ilyen egyszerű eszközökkel kibújjanak a fizetési kötelezettség alól.
Az állami cég vezetője arra is emlékeztetett: az érintett társaságoknak az állam – és annak képviseletében a NIF – a legnagyobb munkaadója. Ezért ebben a helyzetben az állammal szemben nemigen engedhetnek meg maguknak egy ilyen barátságtalan lépést, mondta Reményik, megjegyezve: az eddigi kialakult munkakapcsolat alapján nem is valószínűsíti, hogy ezek a cégek el akarnak tűnni az állam szeme elől.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
