Az elemzők már a hétfői, a kormányválság által gerjesztett forintgyengülés és állampapírhozam-emelkedés előtt is arra számítottak, hogy a monetáris tanács emelni fogja a kamatot. A többség 0,25 százalékpontos emelést várt, de sokan fél százalékpontos szigorításra számítottak.
A kamatemelés azért sem okozott meglepetést, mert Simor András, az MNB elnöke egy múlt heti cikkében is írt a "kamatemelés egyre elkerülhetetlenebbnek látszó lehetőségéről". Az elmúlt hetekben a monetáris tanács több más tagja is azt mondta, elkerülhetetlen a monetáris szigorítás.
Az alapkamat tavaly szeptember óta volt változatlan, akkorra vitték le – két lépésben a nyári 8 százalékról – 7,5 százalékra. A forint árfolyama, amely hétfőn délelőtt a politikai válság miatt a 257 forint/eurós szintről 261 forintos szintig gyengült, majd kismértékben, 259,20-ig visszakorrigált, a kamatemelés hírét követő percekben nem változott. A BUX az SZDSZ délelőtti lépésének bejelentésekor négy százalékos mínuszt is mutatott, 12 óra óta enyhén emelkedett, de a kamatdöntést szinte nem is érezte meg. Pillanatnyilag 2,4 százalékos mínuszban van a budapesti tőzsdeindex és megint a föld felé néz a grafikon vége.
A jegybank nemrég kiadott közleményéből az tűnik ki, hogy a kamatdöntés meghozatalakor - közvetlenül legalábbis - nem vette figyelembe a koalíciós válságot. A fél százalékpontos monetáris szigorítást két tényezővel indokolta a tanács. Egyrészt emelkedtek az inflációs kockázatok: az energiaárak növekedése és a vártnál erőteljesebb bérdinamika nem csak átmenetileg emelhetik az inflációs várakozásokat, rajtuk keresztül pedig az inflációt. Másrészt pedig, a világméretű pénzpiaci turbulencia miatt a forintbefektetésektől elvárt kockázati felár emelkedett, az állampapírpiacon a hozamok nőttek. Ezek indokolják a jegybanki grémium szerint a mostani kamatemelést.
Ezzel azonban közel sem biztos, hogy vége van a monetáris szigorításnak. Az MNB nyitva hagyta az utat a kamatemelés előtt, nyilvánvalóvá téve, hogy ha a 2009-es inflációs cél eléréséhez szükséges, a monetáris tanács megteszi az indokolt lépéseket.
Az alapkamat legutóbb 2005. szeptembere és 2006. októbere között volt emelkedő pályán, akkor öt lépésben változott a kamatszint 6-ról 8 százalékra.