Simor kiosztotta Járait és a kormányt

A jegybank olyan kérdésekben is súlyos kritikát fogalmazott meg a kormány politikájával szemben, amelyek nem kapcsolódtak a jegybanktörvényben megfogalmazott feladatainak ellátásához. Más oldalról a kormányzó pártok a monetáris politikát a végrehajtás során is befolyásolni próbálták - osztotta ki Simor András jegybankelnök mind az MNB korábbi vezetését, mind a jelenleg is kormányzó pártokat. Azért, mert a "két intézmény viszonyát mind ez ideig nem ez a szakemberek által eszközfüggetlenségnek nevezett helyzet jellemezte". A jegybankelnök az MNB és a Pénzügyminisztérium szervezte Út az euróhoz konferencián beszélt erről.

Simor András szerint arra van szükség, hogy "tűzzünk ki egyértelmű, a kormány által is támogatott célokat, de adjunk lehetőséget a jegybanknak, hogy a legjobb szakmai tudása alapján használja a rendelkezésre álló eszközöket e célok elérésére. Ne akkor hívják az MNB elnökét parlamenti meghallgatásra, amikor a monetáris tanács kamatot emel, hanem akkor, amikor a kitűzött inflációs cél elérése veszélybe kerül".

Kisebb tanács a jó tanács

A jegybank függetlenségéhez és hatékonyabb működéséhez Simor András szerint kisebb, és nagyobb arányban belső tagokból álló monetáris tanácsra lenne szükség. A fórumon külföldi szakértők is jelezték, egy Magyarország méretű, nem föderális államban öt-hés fős tanács az ideális.

A kormány készen áll arra, hogy amennyiben az MNB-ben konkrét javaslatok születnek, azokat támogassa és a parlament elé terjessze, reagált erre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

A konszenzus tehát annak ellenére is megvan a monetáris tanács létszámának csökkentése kérdésében, hogy a bővítés éppen Gyurcsány Ferenc nevéhez fűzödik. A jegybanktörvény előző, 2004-es módosítását sokan, köztük Járai Zsigmond volt elnök is az MNB függetlenségének csorbításaként értékelték. Az akkori módosítás értelmében a 2005-ben kinevezett négy tag mandátuma egységesen hat évre szól, azaz a közeli jövőben nincs mód a létszám érdemi csökkentésére. Simor András azt is jelezte: el kell kerülni, hogy a tagok mandátuma kampányszerűen, egy időben járjon le, a folytonossághoz a kisebb testületben is az szükséges, hogy évente 1-2 tagnál több ne cserélődjön.

Közös eurócél

Mostantól 2008 végéig sor kerülhet arra, hogy a jegybankkal együtt "hiteles programot vázoljunk fel az euró magyarországi bevezetésére", amelynek nyomán a közös pénz 2010 és 2014 között válthatja fel a forintot, jelentette ki a konferencián Gyurcsány Ferenc.

A kormányfő hangsúlyozta: a jövedelem- és fejlesztéspolitikában átfogó társadalompolitikai megegyezés szükséges, az ez alapján létrejövő makrogazdasági pálya alapján lehet majd megmondani, hogy a fent jelzett időintervallumon belül mikor lehet bevezetni az eurót.

Lesz költségvetési hivatal

"Költségvetési tanács nem, viszont kormánytól független költségvetési hivatal igen" - egyértelműsítette a kormány szándékát Gyurcsány Ferenc. A kormányfő emlékeztetett, 2008. január 1-jétől lesz hatályos az új államháztartási törvény, amely a fegyelmezettebb, átláthatóbb költségvetési gazdálkodás új jogi és intézményi kereteit már tartalmazza. A miniszterelnök amellett érvelt, legyen erős garancia arra, hogy a költségvetés kiadási oldala legalább hároméves távra előre legyen meghatározva, azaz legyen középtávú költségvetési tervezés.

A költségvetési hivatal létrehozásáról szóló döntés az ügy hordereje miatt azt igényli, hogy "ne egyszerű többséggel döntsünk" - szögezte le Veres János pénzügyminiszter. Ez tehát kétharmados törvényt jelent, amelynek érdekében Veres jelezte, megkezdik az egyeztetéseket az öt parlamenti párttal.