Ellehetetlenítik a munkavégzést a Suzukinál?

"A vállalati költségtakarékossági intézkedések miatt 2009. január 5-től az alábbi településekről szerződéses autóbuszjárataink a továbbiakban nem közlekednek" – majd jön egy 13 magyarországi és 12 szlovákiai települést felsoroló lista abban a Communication Memo című, december 5-i keltezésű, Személyzeti Osztályként aláírt levélben, amelyet a Magyar Suzuki Zrt. munkavállalói juttatak el az Indexhez. A 25 település között van Tatabánya, Tata, Komárom, illetve a határ túloldaláról Zseliz, Ipolyság, Révkomárom.

Autózz, vagy véged

Teljesen egyértelmű, hogy mi a vállalat célja ezzel a lépéssel: ellehetetleníteni több száz ember munkába járását – mondta a levélről az Index megkeresésére Párma Zsolt, a Suzuki szakszervezet-alapító dolgozója, az érdekképviseleti szerv egyik tisztségviselője. Ezt gondolják a Suzuki-dolgozók is: "azt mondják, oldjuk meg a munkába járást, mert tudják, hogy a fizetésünkből nem telik arra, hogy mindennap 30-40 kilométert autózzunk a munkába, így inkább fel fogunk mondani" – panaszkodik egyikük. A munkások szerint az eddig a céges buszt használók jelentős része az egyébként szintén költséges buszozást sem tudná vállalni, mert Volán-járatokkal nem jutnának el időben műszakba vagy munka után bizonyos kisebb településekre haza.

"Olyan ez, mint amikor néhány éve le akarták építeni a kelet-magyarországi dolgozókat, hogy azt a havi egy munkába járást se kelljen kifizetniük nekik. Akkor az addig ingyenes munkásszállást tették fizetőssé, méghozzá olyan árúvá, hogy a suzukis fizetésekkel ne érje meg tovább ott lakni" – mondják a dolgozók. A cég vezetői akkor elérték a céljukat, a megdrágított munkásszállás miatt a dolgozók inkább önként felmondtak, így a vállalatot nem terhelték az elbocsátás költségei, a végkielégítés, a ki nem adott szabadságok kifizetése, és egyéb tételek.

Most, amikor a cég elismerte, hogy 1200 - sőt, egyes hírek szerint 1500-1600 - embert el kell küldeni, egy ilyen trükközéssel sok százmilliós nagyságrendű összeget meg lehet takarítani a munkások szerint. "Ráadásul verhetnék a mellüket, hogy ha januárban azzal állhatnának elő, hogy végül nem 1500 embert kellett elbocsátaniuk, hanem csak 700-800-at, mert azt nem kell lejelenteniük a munkaügyi hivatalnál, hogy még 700-800 úgymond magától állt fel" – jósolja Párma Zsolt, aki szerint a cég ezután akár munkahelymegtartó támogatást is igényelhet az államtól.

Pihenjetek karácsonyig!

A vállalati dolgozók azt mondják, nemcsak a buszjárat megszüntetésével kelt bizonytalanságot a cég dolgozókban, és próbálja őket a felmondásra ösztönözni. Miután a gyár ezentúl három helyett két műszakban termel, a korábbi harmadik, úgynevezett C műszak dolgozóinak fele-fele arányban szétosztva az A és a B műszakban kellett volna dolgoznia már decemberben is.

A hét elején azonban a reggeli, illetve délutáni munkakezdésre érkező C műszakosokkal - ez nagyjából ezer embert jelent - azt közölték, hogy rájuk egyelőre nincs szükség a gyárban, legközelebb ráérnek december 19-én bemenni. "Azt sem mondták, hogy akkor most szabadságon vagyunk-e addig – már akinek még van –, vagy állásidőn, vagy min" – panaszkodik az egyik dolgozó. Közben a dolgozók a létszámcsökkentés bejelentése óta azt hallják, hogy aki december 18-ig felmond, az megkaphatja az év végi jutalmat – a munkások szerint ez is a csöppet sem burkolt módja annak, hogy minél több ember hagyja ott látszólag és formálisan önszántából a céget.

Csak átmeneti időszak

December közepén, lényegében ezen a héten elindult a munkarend átstruktúrálása, ez két hétig tart, ebben az időszakban speciális munkarend van a gyárban – reagált a C műszakos dolgozók aggodalmára a cég kommunikációs vezetője. Ruska Viktória azt mondta, ő maga is ott volt azon a hajnali tájékoztatón, ahol a kollégái elmondták: az, hogy ebben az átmeneti időszakban a C műszakosoknak nem kell munkába állniuk, nem azt jelenti, hogy ők lesznek kirúgva, csak egyszerűen nem tudták másképpen megoldani az átállást.

Azt a kommunikációs vezető elismerte, hogy a C-seknek valóban csak december 19-én kell bemenniük dolgozni. Szó sincs azonban arról, hogy ezek az emberek kényszerszabadságon lennének, Ruska szerint ugyanúgy rendes fizetést kapnak, mintha rotációs rendszerben dolgoznának. Arról, hogy kiket fognak elküldeni, egy összetett kritériumrendszer alapján döntenek, "ezt az üzemi tanáccsal egyeztetve dönti el a cég vezetése, "szó sincs például arról, hogy csak 3 évnél nem régebben itt dolgozókat küldenénk el" – mondta Ruska Viktória.

Nincsenek hátsó szándékaik

Kérdésünkre a kommunikációs vezető elismerte, hogy a vállalat vezetői csak az üzemi tanáccsal egyeztetnek, a szakszervezettel nem, mivel "az üzemi tanács a dolgozóink által választott érdekegyeztető szerv, üzemlétszám-arányosan jelölik. Ez 17 éve így működik hatékonyan, és garancia arra, hogy a döntésekben nem a vállalatvezetés akarata érvényesül".

Azt cáfolta, hogy a buszjáratok megszüntetésével olyan hátsó szándékuk lenne, amilyet a dolgozók feltételeznek. "Nem akarjuk mi ezzel felmondatni az embereket, ez egy költséghatékonysági lépés, az elsők egyike. Ez egy ideje már foglalkoztatja a vállalatot, hiszen nagyon sokba kerül. Egy időben túlzottan kiterjesztettük a járatokat, 50 kilométerről is hoztak be is dolgozókat".

A kommunikációs vezető szerint az üzemi tanács javaslatait figyelembe véve változtatnak most ezen, de nem minden járatot szüntetnek meg, csak a 30 kilométeren túliakat. Szerinte az új, kétműszakos munkarendben – amikor már szombati munkanapok sem lesznek – már tömegközlekedéssel is megoldható lesz a munkába járás, különösen azért, mert annak, aki nem tudja megoldani önerőből a bejárást, csak addig a pontig kell elmennie, ahol már felszállhat egy megmaradt vállalati buszjáratra.