Győrben 30 százalékkal olcsóbb melegedni, mint Budapesten

Az állam által adott több mint 100 milliárd forintnyi gázár- és távhőkompenzációt inkább a távfűtéses rendszerek fejlesztésére kellene fordítani – mondta a távhőszolgáltatóknak hőt termelő Atel-Csepel erőmű igazgatója, Briglovics Gábor egy szakmai konferencián. A tanácskozás több előadója ugyanakkor arra figyelmeztetett, nem elég a lakások nyílászáróinak cseréje és a falak szigetelése, érdemi megtakarítást ezek csak akkor hoznak, ha társul hozzájuk a házakban lévő hőközpontok korszerűsítése és a lakásokban az egyedi mérések megteremtése.

Melegebb lesz, vagy olcsóbb?

A panelprogram ebben a formájában csak azt támogatja, hogy "szépen festett ablakokkal szabályozzák a hőmérsékletet" – fogalmazott Drucker György, a Hőtermelők és Szolgáltatók Országos Szövetségének titkára. Ennél konkrétabb példákat hozott saját felmérésük alapján H. Szováti Miklós, a győri távhőszolgáltató, a Győrhő vezetője.

A városban vizsgáltak olyan házakat, ahol csak részleges felújítás volt – a nyílászárókat cserélték, a falakat viszont nem szigetelték – és a fűtéskorszerűsítés sem volt teljes körű: a hőközpontot felújították, a lakásokon belüli egyedi mérést viszont nem alakították ki. Ezekben a lakásokban 14 százalékkal csökkent a felhasznált hőmennyiség.

Azokban, ahol nyílászárócsere és hőszigetelés volt, tehát a lakást teljes körűen felújították, a fűtéshez viszont egyáltalán nem nyúltak, érdemi hőmegtakarítást nem tudtak elérni (legalább a lakások hőmérséklete a 22 fokos korábbi átlagról 25 fokra emelkedett). Ott, ahol a lakást és a fűtési rendszert is teljes körűen felújították, az elfogyasztott hőmennyiség mintegy 30 százalékkal csökkent.

Mivel a városban egy gigajoule távhő nettó 2481 forintba kerül a lakosoknak, és egy átlagos, 53 köbméteres lakás fűtési igénye évi 30 gigajoule, a teljes felújítással évente 9 gigajoule árának megfelelő, 22 ezer forintnyi megtakarítás érhető el – mondta H. Szováti.

Kell egy erőmű

A győri árak persze nemhogy reprezentatívnak nem monhatók, hanem egyértelműen a legolcsóbbak az országban. Alapdíjjal és a meleg víz költségével együtt ott átlagosan évi 157 ezer forintot kell fizetni, miközben Budapesten egy átlagos lakásra számítva évi 216 ezer forint (mindkét városban áfa nélkül) – mondta Kozik Árpád, a szövetség igazgatósági tagja. Győrben azért is sikerül alacsonyan tartani az árakat, mert a Győrhőnek saját erőműve van – így annak profitját nem kell külön megfizetniük a fogyasztóknak –, valamint a szabad piacra kilépve a korábbi 76 forint helyett kevesebb, mint 69 forintért szerzi a gáz egy köbméterét.

Nemcsak az erőmű fontos, hanem a fogyasztással arányos díjszabású, szabályozható rendszerek bevezetése is. Kozik Árpád emellett érvelve rámutatott, az ilyet alkalmazó szekszárdi lakásokban például hiába tesz ki 200 ezer forintot a távhődíj, a hőfelhasználás 30 százalékos megspórolásával akár a győri szint alá lehet szorítani a költségeket.

Kozik Árpád megjegyezte: az 5600 szekszárdi lakásnál a szolgáltató 297 millió forintot költött arra, hogy a fogyasztással arányos díjfizetés lehetőségét lehetővé tegye. A szolgáltatóknak is érdekük a szabályozhatóság megteremtése, illetve az úgynevezett költségosztók felszerelése. A fogyasztás visszafogásával csökkenthető ugyanis a rendszer átlagos hőmérséklete, így a veszteség is. Emellett a piaci versenyben már nemigen lehet megengedni, hogy ne legyen szabályozható a rendszer, azt a fogyasztók a legtöbb helyen kikényszerítik.

Jó arányok kellenek

Kozik Árpád fontosnak mondta, hogy a fogyasztók távhőköltségeiben az alapdíj és a hődíj aránya megfelelő legyen. Amíg Budapesten csupán 53 százalék a hődíj aránya, addig az összes többi nagyvárosban 73 százalék. Ez azt jelenti, hogy Budapesten költségarányos elszámolás esetén egységnyi hőfelhasználás megspórolásával kevesebb pénzt lehet megtakarítani, mint más városokban.

A legkedvezőbb az alapdíj-hődíj arány Pécsett, ahol a költség 80 százalékát kitevő költséghányad csökkentésére van módja a fogyasztóknak. Ebben a városban a 150 légköbméteres átlagos lakással számolva évente 200 ezer forint a távfűtés fogyasztói költsége. Ebből 30 százalékos hőfelhasználás megspórolása esetén évi 48 ezer forint takarítható meg.

Kevesen tudunk takarékoskodni

Magyarországon a mintegy 750 ezer távfűtött lakás 20-25 százalékánál van lehetőségük a fogyasztóknak arra, hogy takarékoskodjanak a fűtési energiával. A 250 ezer távfűtéses lakásos Budapesten ugyanakkor a fogyasztók csupán egy százalékának van erre módja. Eközben nemcsak a nyugat-európai és a környező országokban, de Bulgáriában is a távfűtéses lakások 100 százaléka fel van szerelve költségosztóval és termosztátos radiátorszeleppel.

A fogyasztói takarékosság valóban komoly probléma, ezt a rendezvényre meghívott Szanyi Tibor parlamenti képviselő is elismerte. Szerinte ma még totális káosz van a távhőpiacon, ahol "a hazugságoknak szabad terük van". A politikus szerint a távhőtörvényt senki nem tartja be, így azt hatályon kívül kellene helyezni, és olyan új szabályozást kellene bevezetni, amely akár egy új környezetvédelmi adóval is büntetné a pazarlást.