Kivéreztetné az EU a görögöket

2010.02.12. 15:40 Módosítva: 2010.02.12. 17:07
A görögöknek tervezett eurózónabeli segítség lebegtetése egyrészt a piaci bizonytalanság, ezáltal pedig a a görögökre nehezedő nyomás fenntartását szolgálja, jelezte egy EU-diplomata a Reutersnek. Elmondta azt is, hogy a jövő hét eleji eurózóna pénzügyminiszteri egyeztetéseken sem várható konkrét döntés a görög mentőcsomag ügyében, illetve ha lenne, akkor is titokban tartanák azt. A piac értelmezése az új információkra egyértelműen negatív.

A diplomata szerint egy eurózónabeli mentőcsomagot csak akkor aktiválnának, ha a görög államcsőd veszélye valóban reálissá válna. Azt is elmondta, hogy az eurózóna vezető döntéshozói a lehető legmagasabb nyomás alatt kívánják tartani Görögországot azért, hogy következetesen végrehajtsák a tervezett megszorító intézkedéseket. Érdekes jelzés egy másik forrástól, hogy egyes hangok 2011-re és 2012-re az eddig lefektetettnél még nagyobb államháztartási kiigazítást szeretnének követelni a görögöktől.

gorogcds100212.png

A görögök hárítanak

Ebbe az irányba mutat, hogy Jürgen Stark, az Európai Központi Bank főközgazdásza is határozottan ellenzi a görögök mostani pénzügyi megsegítését, helyette azt szorgalmazza, hogy a görögök saját erőfeszítésből tegyenek rendet a portájuk előtt. Ezzel ellentétben Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke egy interjúban azt jelezte, hogy a bank akár kész lenne segítséget nyújtani az Európai Uniónak a görögök megsegítéséhez.

Érdekes ebben a szorult helyzetben, ahogy a görög miniszterelnök szemrehányást tesz az eurózóna vezetőinek azért, mert egyrészt nem volt megfelelő a koordináció a görög csomag kezelésében, illetve azért, mert egyesek igyekeznek a saját felelősségüket a görög probléma mögé bújtatni és ez megítélése szerint ártott az unió hitelességének. A görög kormányfő emellett azt is hangsúlyozta, hogy a költségvetési lépéseik első eredményeihez idő kell és meg fogják tenni a szükséges lépéseket.

Kétséges az államadósság-pálya

Az eurózóna legbefolyásosabb tagállamai által titokban tartott görögöknek szánt csomag részletei miatt a piacon ismét nőtt a bizonytalanság. A 10 éves német államkötvény hozam felett a görög felár közel 30 bázisponttal újra 300 bázispont fölé emelkedett, míg az 5 éves CDS-felár bő 10 bázisponttal már 350 bázispont felett jár a tegnapi 343 bázispontos New-York-i záráshoz képest.

Az euró reggel óta gyengült a dollárral szemben 1,3670-ről 1,36 közelébe, majd a kínai kötelező tartalékráta-emelésről szóló hír hatására közel 9 havi mélypontra süllyedt a zöldhasúval szemben.

A befektetőket a fenti, a görögök rövid távú kimentésének esélyeit csökkentő nyilatkozatok mellett a ma közzétett görög GDP-statisztikák is kiábrándíthatták. Ezek szerint a negyedik negyedévben a vártnál (0,5 százalék) jobban, 0,8 százalékkal csökkent a GDP negyedéves alapon, sőt a megelőző három negyedévi GDP-teljesítményt is lefelé módosította most a statisztikai hivatal. A negyedik negyedévi adat szerint ráadásul mélyült a recesszió mértéke. Mindez egyre inkább kétségessé teszi a görög kormány által lefektetett makrogazdasági, pontosabban államadósság-pálya betarthatóságát.