Összeültek Európa urai

Lényegében ezt vetíti előre a zárónyilatkozat 4. pontja. Eszerint az Európai Bizottság már el is döntötte, hogy egy munkacsoportot állít fel, amiben az eurokraták és az athéni kormánytisztviselők együtt találják majd ki, hogy a strukturális alapokban lévő pénzeket hogyan irányítsák át úgy, hogy abból új munkahelyek legyenek és jobb minőségű szakképzés, illetve, hogy beinduljon a növekedés és javuljon a görög versenyképesség. A Bizottság a terveket és az eredményeket októbertől kezdődően értékelni is fogja.

A csomag jó irányba mutat, és bár technikailag Görögországot alighanem csődben levő államnak minősítik majd a hitelminősítők, egy jó időre kiveszi az országot a piacok célkeresztjéből - értékelte a brüsszeli bejelentéseket az Indexnek Samu János, a Concorde elemzője. A politikusoknak sikerült annak a fontos szempontnak is megfelelniük, hogy valamivel túlteljesítsék a piaci elvárásokat, így biztosítva a csomag kedvező fogadtatását.

A zárónyilatkozat a Stabilitási és Növekedési paktum megerősítéséről, illetve egy új makrogazdasági felügyeletről szóló törvénytervezet mielőbbi kidolgozására is felszólítja az eurózóna-tagokat. A dokumentum a soros lengyel elnökséget arra kéri, hogy mielőbb verje át az Európai Parlamenten a stabilitási paktumnak azt a "prevenció erősítése" nevű részét, ami a hasonló helyzetek időben történő megfékezését segítené elő. A megállapodás 15. pontja szerint az eurózóna-vezetők már hivatalosan is távolodni akarnak a hitelminősítőktől, illetve csökkenteni akarják a tagországaik kiszolgáltatottságát. A dokumentum szerint az eurózóna-tagok várják a Bizottság javaslatát "európai hitelminősítő ügynékségek felállításáról".

Szó van arról is, hogy Görögország diszkontáron, tehát a névérték alatt saját kötvényei felvásárlásába kezdjen, ami lényegében az adóságcsökkentésnek egy eddig nem ismert módozata. A tervek szerint 12,6 milliárd eurót költhetnek így el a görögök, ami 50 milliárd euróra duzzasztja a privát szféra korábban idézett 37 milliárdos hozzájárulását a csomaghoz. Ugyanakkor Nicolas Sarkozy nyilatkozatában arra is utalt, hogy a magánszektor 10 év alatt ennél is nagyobb összeggel, mintegy 135 milliárd euróval járul majd hozzá az adósságok lefaragásához. MIndez 2014-ig értendő, a válságértekezleten elfogadott nyilatkozatba a 2011-2019 közötti periódusra egy 106 milliárd eurós becsült érték került.

Az eurózóna vezetői lényegében a délután kiszivárgott részleteket mondták el a sajtó képviselőinek az egyeztetést követő sajtótájékoztatón. A megállapodás szerint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) a mostaninál olcsóbban, 3,5 százalékos kamat mellett nyújthat hitelt Görögországnak, így az adósságok finanszírozása olcsóbb lesz. A hitelek futamideje a mostani 7,5 év helyett 15 vagy 30 év lesz egy tíz éves türelmi időszakkal is kiegészítve. Az EFSF-nek lehetősége nyílik majd a mentőcsomag-programban részt nem vevő országok bankjait is feltőkésíteni.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke azt mondta, hogy a görög bankszektorban 20 milliárd eurós nagyságrendű tőkeemelés várható, illetve további 35 milliárd eurót különítenek el, ami szükség esetén bármikor folyósítható lesz. Kérdésre válaszolva Trichet nem tudta megmondani, hogy a történések értelmezhetőek részleges görög államcsődként vagy sem.

A 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 153,64 ponttal, azaz 1,22 százalékkal 12.725,55 pontra emelkedett. Az S&P 500-as mutató 18,00 ponttal, vagyis 1,36 százalékkal 1.343,84 pontra nőtt. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 20,20 ponttal, azaz 0,72 százalékkal gyarapodott, és 2.834,43 ponton zárt.

Végre találkoztak a piaci és a politika elvárások - mondja az Európai Bizottság elnöke. Barroso szerint "egy hiteles csomagra van szükség, ami megvan, ami ráadásul a piacok és az európai állampolgárok érdekeit is figyelembe veszi". Barroso péntekre ígéri a részletesebb tájékoztatót, amit a Guardian tudósítója úgy kommentál, hogy "úgy fest, egyelőre nem kapunk túl sok információt".

Görögörszágnak új, 109 milliárd eurós refinanszírozási csomagot állítanak össze. Emellett 37 milliárdot a magánszektornak (a hitelezőknek, elsősorban a bankoknak) kell finanszírozniuk - mondja Rompuy. A programban az Európai Unió intézményei mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is rész vesz.

A brit Telegraph tudósítója Van Rompuy idézve azt írja, az eurózna vezetői közös nevezőre jutottak, így képesek lesznek megfelelő választ adni a görög krízisre és meg fogják tudni akadályozni a gazdasági fertőzés elterjedését.

Mint Herman Van Rompuy, az Európai Unió állam- és kormányfői tanácsának elnöke a találkozó befejezése után bejelentette, a 17 érintett EU-tagország és az uniós intézmények vezetői jóváhagyták az erre vonatkozó nyilatkozatot. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy hazája és Németország még a nyáron új javaslatokat nyújt be az euróövezeti pénzügyi stabilitás növelésére és a tagországok közötti együttműködés fokozására.

Nem győzte meg a kiszivárgott tervezett Paul Krugmant. A Nobel-díjas közgazdász a New York Timesban megjelent kommentárjában "Rube Goldbergeresnek" minősíti a tervet: a jelzőt arra használják, ha egy egyszerű problémát nagyon bonyolultan, jellemzően láncreakciót is beindítva akarnak megoldani. Krugman külön kiemelte a most 14 pontosként kiszivárgott tervezett 9. pontját, mely szerint az összes eurózóna tag szigorúan ragaszkodni fog a rögzített fiskális célokhoz, és a külön programok alatt nem álló országok 2013-ra 3 százalék alá viszik költségvetési hiányukat. Takarékosság az eladósodott és a nem eladósodott országokban, az Európai Központi Bank kamatot emel. De ha a keresletet a krizisben érintett és nem érintett országokban is visszafogjuk, az vajon hogy eredményez majd dinamikus gazdasági növekedést? - teszi fel a kérdést a közgazdász. (via NYT)

Közép-európai idő szerint 20 óra körül a 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 1,29 százalékkal 12 734,55 pontra nőtt. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 0,82 százalékkal 2837,15 pontra emelkedett. Az S&P 500-as mutató 1,44 százalékkal 1344,98 pontra erősödött. A növekedéshez egyebek között a Morgan Stanley járult hozzá, amely még a csütörtöki kereskedés kezdete előtt a vártnál jobb negyedéves adatokat közölt. Erősítette a befektetői bizalmat, hogy a hírek szerint közel a megállapodás a Görögországnak nyújtandó újabb támogatásról.

Újabb nyilatkozattervezet szivárgott ki, ami már nem tartalmaz az újabb görög mentőcsomag konkrét összegére utaló mondatot. A korábbi, kora délutáni tervezet még olyan megfogalmazással került ki, amely arra engedett következtetni, hogy az euróövezeti vezetők a találkozón megállapodnak majd az újabb mentőcsomag méretéről. Az újabb dokumentum azonban már úgy fogalmaz: "Megállapodunk a Görögországnak nyújtandó újabb program támogatásáról és - a Nemzetközi Valutaalap, továbbá a magánszektor önkéntes hozzájárulásával - a pénzügyi hiány teljes pótlásáról". Az átírt szöveg arra is utal, hogy az euróövezeti kormányok egy esetleges, részleges államcsőd esetében is biztosítanák, hogy a görög bankok központi banki forrásokhoz jussanak. "Elősegítjük, hogy a görög bankok által fedezetként tartott papírok megfeleljenek az Eurórendszer likviditási eszközeiben való részvételnek" - írja a jelentés. Korábban az egyik legnagyobb vitát az okozta, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kijelentette: akár részleges államcsőd esetén sem tudná elfogadni a görög államkötvényeket fedezetként likviditási eszközeinél. Ezek a finanszírozási formák ugyanakkor jelenleg elengedhetetlenek a görög bankrendszer életben tartásához. Euróövezeti források szerint a nehézségeket úgy hidalnák át, hogy kiváló, "AAA" minősítésű papírokat adnának a görög bankoknak, amelyek azokat saját "bóvli kategóriájú" kötvényeikkel összekötve, együtt megfelelő minősítésű eszközökkel fordulhatnának az EKB-hoz. (MTI)

A brit Guardian brüsszeli forrásai szerint a 14 pontos csomag felén vannak túl az uniós vezetők.

Meglehetősen negatív kritikát fogalmazott meg az eddig kiszivárgott, így véglegesnek még nem tekinthető intézkedési tervekről az Open Europe nevű brüsszeli intézet. Az egyik legelismertebb uniós think tank vezető közgazdásza lényegében látszatintézkedéseknek minősítette az eddigi terveket. Raoul Ruparel szerint a tervezett lépések nem oldják meg Görögország valódi gondjait, likviditást biztosítva egy csődhelyzet rövidtávú megoldását kínálják, anélkül, hogy hosszabb távon enyhítenék az adósságproblémát. Mindezt ráadásul úgy, hogy az adófizetők által fenntartott intézményi szektor felé (az uniós stabilitási alap felé) nyomják el a kockázatokat a privát szféra oldaláról.

Történnek érdekes fejlemények a tárgyalótermen kívül is: Bulgária megelégelte a huzavonát és úgy döntött, hogy jegeli a csatlakozási terveit, amíg meg nem oldódik a görög válság.

Az ország a tervek szerint ősszel kezdte volna meg a tárgyalásokat az euróövezethez való csatlakozásról. A közelmúlt eseményei azonban meggyőztek minket arról, hogy jobb egyelőre kint várni - mondta csütörtök este Szimeon Djankov bolgár pénzügyminiszter a Reutersnek.

Egy német újság ma idézte Theo Waigel volt német pénzügyminisztert, aki kijelentette: nincsen válságban az euró. Szerinte csak egyes államok vannak bajban.

A kiszivárgott megállapodástervezet egyik bekezdése szerint ki kell dolgozni egy átfogó stratégiát a görög növekedés újraindítására. Ennek keretében a strukturális alapok forrásait át kell irányítani egy európai "Marshall-terv" keretében, hogy azok a versenyképességet és a növekedést szolgálják.

A piacok pozitívan reagáltak arra a nyilatkozattervezetre, ami délután szivárgott ki az ülésről (ezt angolul itt olvashatja).

A tervezet szerint a bajban lévő államok megerősítik pénzügyi konszolidációs vállalásaikat, a mentőcsomagban pedig az államok és szervezetek mellett szerepet vállalnak a magánbanki hitelezők is.

A szöveg egyértelmű teszi, hogy az uniós támogatás visszafizetési feltételei más érintett országok számára is kedvezőbbé válnak. A tárgyalt feltételek szerint a kamatok a jelenlegi 4,5 százalékos szintről 3,5 százalékra csökkennek, a futamidő pedig 7,5 évről a duplájára, 15 évre emelkedik.

Az ülésről kiszivárgott hírek szerint továbbra is asztalon van az a lehetőség, hogy Görögország adósságainak egy részét leírják.

Ez szintén olyan része lenne a megállapodásnak, amely más euróövezeti államra nem vonatkozhat.

A William Hill fogadóiroda szerint az esélyek a következők:

5/4 Olaszország, 2/1 Spanyolország, 4/1 Görögország, 4/1 Portugália, 4/1 Montenegró, 6/1 Ciprus, 7/1 Belgium, 10/1 Szlovénia, 12/1 Szlovákia, 12/1 Észtország, 20/1 Málta, 40/1 Hollandia, 50/1 Luxemburg, 66/1 Ausztria, 100/1 Franciaország, 150/1 Finnország, 500/1 Németország

A Dow Jones hírügynökség értesülései szerint az euróövezet döntéshozói előtt fekvő tervezetben még nem szerepel, hogy mekkora lesz az új görög mentőcsomag. Az AFP hírügynökségnek diplomaták azt mondták, a második görög mentőcsomagba az euróövezeti tagok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 71 milliárd eurót ajánlhat fel, amihez a dél-európai ország magánhitelezői további milliárdokat tehetnek hozzá, részvételük pontos formája azonban még bizonytalan.

A nyugat-európai értéktőzsdék csütörtökön harmadik napja javultak, háromnapi zuhanást követően. A csütörtöki kereskedés utolsó percében a londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 index 0,84 százalékkal, a frankfurti DAX-30 mutató 1,00 százalékkal, a párizsi CAC-40 index 1,67 százalékkal volt szerdai záróértéke felett.

Meredeken csökkent a gyenge pénzügyi helyzetű valutauniós tagállamok államadósság-törlesztési kockázatbiztosítási tranzakcióinak árazása a csütörtöki londoni kereskedésben arra a hírre, hogy Németország és Franciaország a csütörtöki euróövezeti válságcsúcs előtt megállapodásra jutott Görögország megsegítésének terveiről.

A CMA DataVision kimutatása szerint a görög szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető határidős biztosítási csereügyletek (CDS) középárfolyama a csütörtöki londoni kereskedés végére 2090 bázispont alá süllyedt az előző napi, 2300 bázispont feletti záróról. A görög CDS-díjszabás a hét elején 2500 bázispont feletti rekordon is járt a londoni piacon.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 423,74 pontos, 1,97 százalékos emelkedéssel, 21 927,69 ponton zárt csütörtökön. A Mol 1,75 százalékos pluszban 20 350 forinton, az MTelekom 1,1 százalékos pluszban 550 forinton, a Richter 0,01 százalékos pluszban zárt. Különösen jó hangulatban zárta a napot az OTP, 2,95 százalékos plusz után 5580 forinton kereskedtek a bank részvényeivel.

A görög adósságprobléma megoldásának reményében erősödésnek indult az euró, és vele párhuzamosan a forint is. A svájci frank és a japán jen árfolyama gyengült, míg az euróövezeti aspiráns országok devizáinak árfolyama, így a forint is erősödött.  Csütörtök délután négykor az eurót 267,39 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben a szerda délutáni 269,37 forint után. A dollárt 186,63 forinton jegyezték délután négy órakor 1,4337 dolláros euróárfolyam mellett. Szerdán délután a jegyzés 190,18 forinton és 1,4177 dolláron állt. A svájci frank árfolyama csütörtök délután 227,75 forint a szerda délutáni 231,93 forinttal szemben. Száz japán jent 237,26 forinton jegyeznek 240,93 forint után.

Emelkedő indexekkel indult a kereskedés csütörtökön a főbb amerikai értékpapír- piacokon. A kereskedés kezdetén a DJIA-30 index 0,21 százalékos, a S&P-500 index 0,34 százalékos, a Nasdaq Composite index pedig 0,17 százalékos emelkedést mutatott. Csütörtökön pozitív piaci fordulatot hozott a görög mentőcsomag főbb elemeinek nyilvánosságra hozatala, bár az amerikai befektetői hangulatot kissé beárnyékolta az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók számának múlt heti emelkedése.

Az euróövezeti görög mentőcsomag nyilvánosságra került részletei erősítették az eurót, javítottak a tőzsdei hangulaton. Az optimizmus egyik oka, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) - ez lényegében egy pénzkupac, ahonnan támogatásokat lehet lehívni - hitelkamatait 3,5 százalékban határoznák meg, ami Görögország mellett érvényes lesz a többi törlesztési nehézséggel küzdő országra, például Írországra, Portugáliára is. A hitelek futamideje legalább 15 év lesz. Az EFSF-nek lehetősége nyílik majd a mentőcsomag-programban részt nem vevő országok bankjait is feltőkésíteni. Az EFSF a másodpiacon is vásárolhat majd államkötvényeket.

A terv főbb elemeinek nyilvánosságra hozatalát követően az euró erősödésnek indult, 1,42 dollár körüli jegyzésekről 1,43 fölé került, az arany ára 0,3 százakkal csökkent, a veszteséges tőzsdeindexek pozitív tartományba léptek vissza, a határidős amerikai tőzsdeindexek pedig nyereséges nyitásra utaló értékeket vettek fel.