Európa belenyugszik a görög népszavazásba?
További Világ cikkek
Este 11 óra után pár perccel véget ért a csúcs, az eredményről itt olvashat.
A csúcs közben a Reuters arról tudósított, hogy bármi is legyen a mai tanácskozkozás kimenete, holnap délelőtt ismét összeülnek az eurózóna vezetői, köztük Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, az EKB, az Európai Bizottság és az Európai Tanács képviselői. Hogy pontosan miről fognak tárgyalni, arról eddig nem érkezett hír.
Korábban ez történt
Ma este fél hatkor elkezdődött az EU vezetőinek sürgősséggel összehívott válságtanácskozása a holnap kezdődő nizzai G20-csúcs előestéjén. A megbeszéléshez rövid szünet után kilenc óra körül csatlakozott Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök is.
A görögök számára várhatóan nem tartogatnak sok jót a tárgyalások: „Egy hete tizenheten meghoztunk egy közös döntést. Nem fogjuk hagyni, hogy valaki kihátráljon ebből a megállapodásból” – nyilatkozta Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszterek vezetője a tárgyalások szünetében újságíróknak. Közben Nicolas Sarkozy a Reuters szerint nem tűnt túl boldognak a kínai elnökre várva.
Ez azonban inkább csak a hangulatot jellemezheti, a Telegraph francia forrásokra hivatkozva azt írja, hogy már a vezetők is belátták: túl késő visszavonatni a görögökkel a népszavazás tervét. Így a cél az, hogy a referendumon minél hamarabb túl legyünk, és a feltett kérdés az euróról szóljon.
A kérdés a kérdés
Nem sokkal azelőtt, hogy Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök, Christine Lagarde IMF-vezér, Jean-Claude Juncker eurózóna-vezető, Herman Van Rompuy Európai Tanács-elnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke megkezdte az egyeztetést, biztató hír jelent meg a görög refendumról.
A görögök elkötelezettek
„Arra számítok, és hiszek abban, hogy a görögök igennel fognak szavazni" - mondta Sztavrosz Lambrinidisz görög külügyminiszter a CNN-nek. „Azt hiszem mindenki kezd belefáradni abba, hogy megkérdőjelezik a görög emberek bölcsességét és az elkötelezettségüket az EU felé”.
A Financial Times arról tudósított, hogy a kormánypárti források szerint december közepén tarthatják meg a népszavazást, amin a kérdés nem a megszorításokra fog vonatkozni, hanem arra, hogy az eurózóna tagjai akarnak-e maradni a görögök – ez megnövelte volna az esélyét annak, hogy támogatást nyer a csomag a referendumon.
Ugyanakkor a Reuters fél nyolc körül arról tudósított, hogy egy kormányzati szóvivő cáfolta ezt a hírt, szerinte a kérdés kifejezetten a megszorításokat tartalmazó csomagra fog vonatkozni, az ország euróövezeti tagságáról nem szavazhatnak.
Elzárhatják a csapokat
Lehet azonban, hogy a népszavazásig el se jut az állam: a Reuters úgy értesült, hogy az IMF addig nem hajlandó pénzt utalni Görögországnak, amíg az el nem fogadja a feltételeket – ehhez pedig a jelen állás szerint meg kell várni a népszavazás eredményét. Ez a 8 milliárd eurós részlet november elején lett volna esedékes, ha a népszavazási mizéria miatt nem utalják, Görögország közepén gyakorlatilag kifogy a pénzből. A lépés újabb nyomást gyakorol az országra, hogy tekintsen el a népszavazási tervtől.
Az egész újjonan fellángoló krízis kedden kezdődött: ekkor gyakorlatilag összeroppantak a piacok, miután Papandreu bejelentette, hogy népszavazást kezdeményez a múlt heti eurócsúcson elért megállapodás elfogadásáról. A megszorításokat eddig is utcai zavargásokba torkoló tüntetéseken elutasító görögök hétvégi felmérések szerint a csomagot is elutasítják, közel 60 százalékuk szerint a megállapodás nem jó az országnak – ezért is fontos, hogyan teszik majd fel a kérdést.
Ha pedig nem sikerül átvinni a népszavazáson a csomag tervét, aligha lesz elkerülhető a görög pénzügyi rendszer összeomlása, a görög bankokat valószínűleg államosítani kellene, korlátozni kellene a bankbetétekről kivehető pénz mennyiségét és meg kellene tiltani a külföldre irányuló euróátutalásokat. A Commerzbank elemzőinek e forgatókönyve szerint ebben a helyzetben valószínűsíthető, hogy Görögország végül kilépne az euróövezetből. Ebben az esetben pedig Görögország semmilyen segélyre nem számíthat, be kellene jelenteni az államcsődöt.
Pedig már úgy tűnt, sikerül
A múlt szerda éjszakai eurócsúcson – akkor látszólag a görög miniszterelnökkel egyetértésben – arról döntöttek, hogy Görögország adósságának felét önként elengedik a bankok, így formális csőd nem fenyegeti. Azt ajánlották a bankoknak, hogy a meglévő görög állampapírjaikat cseréljék 30 éves kötvényekre, ez a magánkézben lévő 205 milliárd eurós adósságállományt megfelezné. Az így keletkező veszteségüket pedig részben a kibővített Európai Pénzügyi Stabilitási Alap feltőkésítési segítségével enyhíthetik.
Hatalmas adósság
A görög államadósság 2010-ben 330 milliárd euróra rúgott, mintegy 30 milliárd euróval nőtt egyetlen év alatt. Összehasonlításképpen a magyar adósság 78 milliárd euró körül van. A görög probléma veleje azonban, hogy az államadósság a szintén elképesztően magas deficit miatt évente óriási léptékben nő: a GDP tíz százalék körüli-feletti költségvetési hiány évente több tízmilliárd euróval növeli az adósságot..
Ezzel megnyílna a lehetőség arra, hogy az államadósság szintje a 2012-re várható GDP-arányosan 182 százalékos szintről 2020-ra 120 százalék alá csökkenjen. Ehhez természetesen további megszorításokra van szükség, amit az Európai Központi Bank, Brüsszel és az IMF kérnének, az eddigieknél sokkal szigorúbban számon, a trojka állandó képviselete Athénben folyamatosan monitorozná a költségvetési folyamatokat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
