Ezermilliárdos lehet az amerikai hiány
További Világ cikkek
Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter a bankfinanszírozás és a tõzsdei árfolyamok teljes összeomlásával fenyegetõ likviditási válság csúcspontján állt elõ tervével, amelynek alapján az amerikai kormány 700 milliárd dolláros csekket kér a törvényhozástól, kivásárlandó a bankrendszerbõl a befulladt jelzálog-kötelezettségeket is tartalmazó rossz pénzpiaci portfoliókat.
E mélyen strukturált, összetett befektetési termékcsomagok majdani piaci értékét megbecsülni is nehéz. Elvileg az amerikai kormány akár nyereséggel is kijöhet a tranzakcióból, ha a súlyos bizalmi és értékvesztési válságot átélõ amerikai ingatlanpiac magára talál, és a kockázatterítési céllal a bankok által korábban értékpapírosított, jelzálogtartozásokkal egybecsomagolt portfoliók iránt ismét megindul a kereslet.
Németország nem segít
Elutasította a német kormány hétfõn, hogy az ország részt vegyen az amerikai pénzügyminiszter, Henry Paulson által javasolt hitelpiaci mentési csomagban. "A válsággal kapcsolatos felelõsség, illetve a kihatások tekintetében különbséget kell tenni" - fogalmazott nyilatkozatában Ulrich Wilhelm szóvivõ, utalva arra, hogy az amerikaihoz hasonló intézkedésre Németországban nincs szükség. Pénzügyminisztériumi források szerint ugyanakkor hivatalos megkeresés erre vonatkozóan egyelõre nem érkezett Washingtontól. Angela Merkel német kancellár – mint arról a hétfõi sajtó tudósított – egy hétvégi tanácskozáson élesen bírálta az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát a nemzetközi pénzügyi válság miatt. Merkel úgy értékelte, hogy a washingtoni és a londoni pénzügyi illetékesek súlyos mulasztásokat követtek el, a következményeket ugyanakkor nem csak a két ország adófizetõinek kell viselniük.
Egyelõre azonban a 700 milliárd dolláros, két évre szóló felvásárlási program – akkor is, ha nem költik el egy év alatt az egészet – várhatóan komoly költségvetési teherként jelentkezik már rövid távon. A következõ pénzügyi évre szóló amerikai költségvetési tervben 438 milliárd dolláros, GDP-arányosan három százalékos deficit szerepel, de gazdasági elemzõk szerint ez most könnyedén elérheti az ezermilliárd dollárt.
Ken Rogoff, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt fõközgazdásza a hétfõi Financial Timesnak azt mondta: nem tudja elképzelni, hogy a jelenlegi válság a GDP-érték hat-hét százalékánál kevesebbe fog kerülni az amerikai kormánynak. Befektetési banki elemzõk legutóbbi londoni elõrejelzései ennél is nagyobb terhet jósolnak.
A JP Morgan bankcsoport befektetési részlegének Londonban kiadott legfrissebb heti világgazdasági helyzetértékelése szerint lehetetlen ugyan pontosan felmérni, hogy az amerikai adófizetõknek mennyibe fognak kerülni a kormányzati kezdeményezések. Valószínû azonban, hogy a következõ pénzügyi évben a teljes amerikai nettó államadósság-kibocsátás – amely az egyébként is nagy költségvetési deficit mellett a rossz banki portfoliók átvételét is finanszírozza majd – megközelíti az 1500 milliárd dollárt (250 ezer milliárd forintot), ami az éves amerikai GDP-érték hozzávetõleg tíz százaléka.
A JP Morgan szerint az amerikai gazdaságpolitikai döntéshozók a pénzügyi szektorban terjedõ felfordulás láttán "figyelemreméltó sebességgel" léptek akcióba, és ez reményt ébreszt aziránt, hogy a pénzügyi rendszert fenyegetõ kockázatok most már valóban enyhülnek. A pénzügyi instabilitás csökkentésének ára azonban az, hogy jelentõsen növekednek az amerikai közfinanszírozási szektort terhelõ kockázatok, áll az elemzésben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
