Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Hiába perlik a kibocsátókat

2008.09.26. 07:32
Míg a vállalati szférában biztosításokkal fedezik le magukat a nagy összeomlások ellen a cégek, addig a pénzvilágban pont ezek a biztosítékként szolgáló eszközök járultak hozzá leginkább a válság elmélyüléséhez.

A mostani válság okainak lejegyzésekor minden bizonnyal a lakás- és jelzálogpiac összeomlását fogják felelőssé tenni a történészek a pénzügyi szektoron átsöprő horribilis veszteségekért, tömeges elbocsátásokért és likvidálásokért. A fedezetként felkínált összetett származékos eszközök, a hitelbiztosítási csereügyletek (Credit Default Swap, CDS) szintén oroszlánrészt vállalnak a válság elmélyítésében - írja a Reuters.

A befektetési guruként számon tartott Warren Buffett nemhiába bélyegezte ezeket már öt évvel ezelőtt "időzített bombának", illetve a bankszektor "tömegpusztító fegyvereinek", utasításba adva holdingtársasága, a Berkshire Hathaway biztosítási üzletágának, hogy széles ívben kerülje el a CDS-ek piacát. Az idő, úgy tűnik, őt igazolta, hiszen a Lehman Brothers csődjében, a Merrill Lynch fejvesztett eladásában, valamint az AIG összeomlásában egyaránt meghatározó szerepet játszottak.

A múlt héten 85 milliárd dolláros állami kölcsönnel kisegített biztosítóóriás, az AIG csaknem 18 milliárd dollárnyi veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a jelzálogokhoz kötött csereügyleteken, míg a Lehman Brothers úgymond a saját sírját ásta meg velük, a származékos termékek legnagyobb kibocsátójaként.

Az 1990-es évek közepén létrejött CDS-piac jóval kisebb és átláthatóbb volt a mostaninál, az igazi változást az hozta, amikor a 2000-ben még csak 631 milliárdot kitevő eszközök forgalma tavalyra már 46 ezer milliárdosra bővült. A növekedéssel kialakult a termékek OTC, azaz tőzsdén kívüli piaca is, ahol a kereskedés szerepét mindinkább átvették a biztosítóktól a vagyonkezelők, ezen belül pedig a hedge fundok, gyakorlatilag közönséges befektetési eszközként kezelve azokat. Azzal a különbséggel, hogy a fedezetként szükséges összeg a legritkább esetben állt a kibocsátók rendelkezésére.

Egy hírhedtté vált eset során egy kis hedge fund egyezett bele a svájci bankóriás UBS másodlagos jelzálogainak bedőlése esetén esedékes 1,3 milliárd dollárnyi veszteségei biztosításába, kétmillió dolláros éves prémiumért cserébe. A baj csak az volt, hogy a hedge fund egy csupán 4,6 millió dolláros alaptőkéjű leányvállalatot állított fel kezesként, amely éves szinten igen szép, 44 százalékos hozamot mutatott fel, egészen tavaly nyárig. Ekkor ugyanis a jelzálogok folyamatos bedőlése folytán a UBS további kölcsönbiztosítékot követelt az alaptól, ami erre képtelen volt és csődöt jelentett. A UBS pedig már hiába perelt.

Az eset mindazonáltal nem egyedi, mind a Wachovia, mind a Citigroup perben áll a hitelbiztosítóként fellépett, azonban fedezetet felmutatni már képtelen cégekkel. Egy másik probléma pedig abból ered, hogy a biztosító szerepét betöltő pénzintézetek nem kértek előzetes írásos beleegyezést az általuk biztosítani hivatott vállalatok vezetőitől. Ezáltal a CDS-ek vevői gyakran azt sem tudták, ki áll a termék mögött, olyan kapcsolati hálóba vonva a befektetőket, amit senki sem látott át igazán.