Még évekig kínlódni fogunk

Idén csak 1,9 százalékkal, jövőre már 3,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a bizottság szerint. Az EU végrehajtó testületének elemzésében a Magyarországgal foglalkozó fejezet egyebek közt azt tartalmazza, hogy a kedvezőtlen külső környezet miatt az export növekedési üteme idén 10,3 százalékra, jövőre 10 százalékra fog csökkenni, a tavalyi 14,2 százalékos, illetve a 2006-os 18,9 százalékos ütemről.

Ne emeljük a fizetéseket!

Az energia és az élelmiszerek árának világméretű emelkedése 2007 végére átmenetileg megakasztotta Magyarországon a dezinflációs folyamatot, és 7,9 százalékos évi átlagos inflációhoz vezetett. Az EU szerint idén 6,3 százalékos, jövőre 3,7 százalékos évi átlagos fogyasztóiár-emelkedés várható, de csak akkor, ha a bérek oldaláról nem növekszik az inflációs nyomás.

Az Európai Bizottság szerint Magyarországon a 2006 közepén kezdett pénzügyi konszolidációs erőfeszítéseknek betudhatóan továbbra is nagyon gyenge a gazdaság teljesítménye: a növekedés 2007 második negyedévében megállt, és 2007 egészében átlagosan 1,3 százalékra csökkent a 2006-os 3,9 százalékról. Ehhez képest várható idén lassú, majd jövőre valamivel erőteljesebb kilábalás.

	2007.őszi előrejelzés			2008. tavaszi előrejelzés
	2007	2008	2009	2007	2008	2009
Euróövezet	-0.8	-0.9	-0.8	-0.6	-1.0	-1.1
Belgium	-0.3	-0.4	-0.4	-0.2	-0.4	-0.6
Németország	0.1	-0.1	0.2	0.0	-0.5	-0.2
Írország	0.9	-0.2	-0.6	0.3	-1,4	-1,7
Görögország	-2.9	-1.8	-1.8	-2.8	-2.0	-2.0
Spanyolország	1.8	1.2	0.6	2.2	0.6	0.0
Franciaország	-2.6	-2.6	-2.7	-2.7	-2.9	-3.0
Olaszország	-2.3	-2.3	-2.3	-1,9	-2.3	-2.4
Luxemburg	1.2	1.0	1.4	2.9	2.4	2.3
Hollandia	-0.4	0.5	1.3	0.4	1.4	1.8
Ausztria	-0.8	-0.7	-0.4	-0,5	-0.7	-0.6
Portugália	-3.0	-2.6	-2.4	-2.6	-2.2	-2.6
Szlovénia	-0.7	-1.0	-0.8	-0.1	-0.6	-0.6
Finnország	4.6	4.2	4.0	5.3	4.9	4.6
Ciprus	-1.0	-0.8	-0.6	3.3	1.7	1.8
Málta	-1.8	-1.6	-1.0	-1.8	-1.6	-1.0
Bulgária	3.0	3.1	3.1	3.4	3.2	3.2
Csehország	-3.4	-2.8	-2.7	-1.6	-1.4	-1.1
Dánia	4.0	3.0	2.5	4.4	3.9	2.9
Észtország	3.0	1.9	1.0	2.8	0.4	-0.7
Lettország	0.9	0.8	0.5	0.0	-1.1	-2.1
Litvánia	-0.9	-1.4	-0.8	-1.2	-1.7	-1.5
Magyarország	-6.4	-4.2	-3.8	-5.5	-4.0	-3.6
Lengyelország	-2.7	-3.2	-3.1	-2.0	-2.5	-2.6
Románia	-2.7	-3.2	-3.9	-2.5	-2.9	-3.7
Szlovákia	-2.7	-2.3	-2.4	-2.2	-2.0	-2.3
Svédország	3.0	2.8	3.0	3.5	2.7	2.3
Nagy-Britannia	-2.8	-3.0	-2.8	-2.9	-3.3	-3.3
EU	-1.1	-1.2	-1.1	-0.9	-1.2	-1.3

A hazai kereslet várható lassú növekedése nyomán az import növekedési üteme hasonló lesz az export növekedési üteméhez: idén 9,1 százalékos, jövőre 9,7 százalékos. 2007-ben 12,2 százalékos volt, tehát itt is lassul a bővülés üteme. A magyar folyómérlegben - amelynek hiánya 2004-ben még 8,4 százalékos, 2005-ben 6,8 százalékos, 2006-ban 6,5 százalékos, tavaly 5 százalékos volt a GDP-hez képest - idén 4,4 százalékos, jövőre 3,9 százalékos deficit várható az EU bizottsága szerint.

Önerőből kell összeszednünk magunkat

A kilábalást elősegítő tényezők között várhatóan növekszik a hazai összetevők aránya, vélekedik a brüsszeli bizottság. Magyarországon a konszolidációs intézkedések - így a növekvő adóterhek - csökkentették a profitrátát, és valószínűleg hitelhez is nehezebb lesz jutni, mégis úgy látszik, hogy a magánberuházások hozzájárulnak a kilábaláshoz. A kapacitások kihasználtsági aránya ugyanis magas, állapította meg az Európai Bizottság.

A munkapiac - olvasható az elemzésben - tavaly alkalmazkodni kezdett a gazdaság lassulásához: csökkenni kezdett a magánszektorban alkalmazottak száma, növekedésnek indult a munkanélküliség. Ez folytatódik idén is, jövőre azonban, ahogy a gazdasági növekedés némiképp gyorsul, az alkalmazottak száma enyhén emelkedhet. Számokban kifejezve: a foglalkoztatottak száma idén valószínűleg 1,1 százalékkal csökken, jövőre 0,6 százalékkal nő. A munkanélküliség a tavalyi 7,4 százalék után idén 8,3 százalékos, jövőre 7,8 százalékos lesz valószínűleg.

Lassul a deficit csökkenése

A kormány pénzügyi konszolidációs programja nyomán az államháztartási hiány a 2006-os 9,2 százalékról tavaly 5,5 százalékra mérséklődött. Brüsszel számításai szerint ez a fontos mutató idén a GDP 4 százalékát, jövőre 3,6 százalékát teszi majd ki. Az elemzés azonban itt is hangsúlyozottan hozzáteszi: ez az előrejelzés abból a feltételezésből indul ki, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika folytatódik, és az adószabályok sem változnak.

A jelentés megállapítja, hogy a pénzügyi mérleg eddigi javítása csaknem fele-fele arányban származott a bevételek növekedéséből és a kiadások visszafogásából. A hiány jövő évi, 3,6 százalékosra való csökkenésének előrejelzéséhez külön is hozzátették az elemzés összeállítói, hogy ez a kormányzati kiadások folyamatos csökkentésének tudható be, amit egy sor, a közszféra áramvonalasítását célzó szerkezeti reform alapoz meg.

A deficit idei csökkenését - állapítja meg az elemzés - részben azzal sikerül elérni, hogy számos intézkedésnek köszönhetően hatékonyabb az adók és a társadalmi hozzájárulások beszedése. Emellett idén a GDP 39,9 százalékára növekszik az átlagos adóteher, ami fél százalékpontos emelkedést jelent.

Csökkenni kezd az államadósság

A kiadási oldallal kapcsolatban a brüsszeli jelentés úgy vélekedik: 2009-ben a tervezett további kormányzati kiadáscsökkentések nem mindegyike lesz teljesíthető. Így az Európai Bizottság szerint nehéz lesz tartani a költekezés visszafogását az ártámogatások, a terméktámogatások és a közszolgálati bérek tekintetében.

Ez az előrejelzés - teszik hozzá Brüsszelben - ráadásul nem számol semmi olyan lépéssel, amely újabb állami kiadással járhat a MÁV tekintetében, így például a MÁV adósságainak átvállalásával vagy további tőkeinjekcióval. Magyarország külföldi adóssága a brüsszeli bizottság számításai szerint a GDP 66,5 százalékát teszi ki idén. Jövőre enyhe csökkenés várható, 65,7 százalékra. Ez a mutató 2006-ban 65,6, tavaly pedig 66 százalék volt.

Szomorú eurózóna

A prognózis szerint a 15 országos (Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia) eurózónában a tavalyi 2,6 százalékról 1,7-re csökken a növekedés, jövőre pedig 1,5 százalékra. Az infláció 2,1-ről 3,2 százalékra emelkedik éves szinten, majd jövőre 2,2 százalékra mérséklődik.

A 27 tagországú unió egészében a tavalyi 2,8 után idén 2,0, jövőre 1,8 százalékos átlagos növekedést várnak. Az infláció 2,4-ről idén 3,6 emelkedik, de jövőre 2,4 százalékra csökken a 27 ország átlagában. "A növekedés mérséklődik, az árfeszültségek gondot okoznak, de az EU összességében jól állja a külgazdaság viharait" - áll a közleményben.

Szlovákia örülhet

A testület adatai kedvező elbírálást jósolnak Szlovákia euróbevezetési terveire, amelyekről a jövő héten foglal állást a bizottság. Pozsonynak elsősorban az inflációtól kellett tartania, de mivel az egész unióban fokozódott az áremelkedés, az idei 3,8 és a jövőre várt 3,2 százalékos szlovák adat várhatóan nem áll az euróra való áttérés útjába.

A növekedés mérséklődése a pénzügyi piacok tartós zavarára, az Egyesült Államok gazdaságának érezhető lassulására és a magas nyersanyagárakra vezethető vissza, de az EU szilárd alapokon nyugvó gazdasága "viszonylag jól tartja magát". 2008-2009-ben az EU várhatóan 3 millió új munkahely teremtésére lesz képes a 2006-2007-es 7,5 millión felül - szögezte le a bizottság. Az infláció emelkedését a magas energia- és élelmiszerárak okozzák.

Az Európai Unió és az euróövezet gazdasági növekedése mérséklődik, a begyűrűző inflációs nyomás pedig aggodalomra ad okot. Noha gazdaságaink mindeddig rugalmasan reagáltak a külső sokkhatásokra és továbbra is a munkahelyek folyamatos, ámbár lassuló ütemű bővülésére számítunk, ragaszkodnunk kell a makrogazdasági politika megalapozottságához és ügyelnünk kell arra, hogy ne indítsunk el egy olyan inflációs spirált, amely különösen az alacsony jövedelmű családokat sújtaná - idézte a közlemény Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztost.

Nagy az amerikai bizonytalanság

Az EU gazdasága a makrogazdasági egyensúlytalanságok hiányában és az államháztartások jó állapotában megmutatkozó szilárd alapoknak köszönhetően még mindig viszonylag jól képes állni a külgazdaság viharait. 2007-ben mind az átlagos államháztartási hiány, mind a folyó fizetési mérlegek átlagos pozíciója a GDP 1 százaléka alatt maradt, noha az egyes tagállamok közötti eltérések továbbra is jelentősek.

A tavalyi jelentős javulás után (1,7 százalék) a foglalkoztatás idén várhatóan csak fele olyan gyorsan nő majd (0,8), jövőre pedig 0,5 százalékkal. A munkanélküliségi ráta az EU-ban idén várhatóan 6,8 százalékos mélypontot ér el. A munkaerő-piaci helyzet enyhülése ellenére a bérek növekedése a 2007-es 2,9 százalékról idén várhatóan 3,8 százalékra nő uniós szinten, majd a következő évben 3,5 százalékra mérséklődik.

Az átlagos államháztartási hiány az Európai Unióban idén várhatóan újra emelkedni fog, GDP-arányosan 1,2 százalékra (az euróövezetben 1,0 százalékra) - jósolja a bizottság, amely szerint országosan eltérőek viszont a kilátások. Franciaországban a deficit meghaladhatja a 3 százalékos küszöböt, ha nem következik be gazdaságpolitikai változás.

Ami a kedvezőtlen amerikai fejleményeket illeti, "még mindig nagy a bizonytalanság a válságnak a reálgazdaságra gyakorolt hatását illetően" - véli Brüsszel. A folyó fizetési mérlegükben jelentős hiánnyal vagy jelentős külső adósságállománnyal rendelkező egyes országok egyensúlyhiányából eredő kockázatokat növeli a kockázati preferenciák eltolódása, ami tovább mélyítheti a pénzügyi válságot. A nyersanyagárak alakulása további kedvezőtlen, de akár kedvező meglepetéseket is hozhat - véli a bizottság.