Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Az elemzõk döntõ többsége szerint az amerikai jegybank szerepét betöltõ Federal Reserve (Fed) ma sem változtat az irányadó ráta jelenlegi, kétszázalékos mértékén, hiszen a döntésnél mind az erõsödõ inflációs nyomást, mind a recessziós veszélyt figyelembe kell vennie.
Hasonló cipõben az EKB
Az eurózóna jegybankjának hasonló problémákkal kell szembesülnie, mint a Fednek, hiszen a térség az egymást követõ második negyedévben állíthat elõ kevesebb GDP-t az euró 1999-es bevezetése óta. Ennek megfelelõen a piac csütörtökre a 4,25 százalékos alapkamat tartását várja az Európai Központi Banktól, és az elemzõk számításai szerint maradhat a jelenlegi, ötszázalékos irányadó ráta Nagy-Britanniában is.
A szakértõk szerint a fogyasztói árak gyors júniusi emelkedése a monetáris szigorítás szükségességét erõsíti. (Az elsõ nyári hónapban ötszázalékos, egy évre visszatekintõ inflációt regisztráltak az USA-ban.) Emellett az inflációs kilátásoknak nem használ az sem, hogy a nyersolaj ára már két napja emelkedik, mivel a kereskedõk egy trópusi vihar miatt az amerikai kitermelés átmeneti visszaesésétõl tartanak. "A jelenlegi olajárak mellett el sem tudom képzelni, hogy a Fed hogyan enyhíthetne az inflációs retorikáján" - idézte a Bloomberg Neil Mellort, a Bank of New York Mellon devizapiaci stratégáját. Charles Plosser, a philadelphiai Fed elnöke pedig két hete úgy vélekedett, a kamatot emelni kell, "inkább elõbb, mint utóbb". Egy határozott mértékû kamatemelés viszont könnyen összroppanthatná a meglehetõsen törékeny pénzügyi piacokat.
Az inflációs félelmek ugyanakkor erõsödõ recessziós aggodalmakkal is párosulnak. A múlt heti, meglehetõsen gyenge növekedési adat után az elemzõk döntõ többsége - 70 százaléka - úgy látja, hogy ismét bekövetkezik a recesszió. Ugyanakkor Ben Bernanke Fed-elnök és a többi monetáris döntéshozó már nem tudja, mi lehetne jó lépés azt követõen, hogy egy év alatt 5,25-ról két százalékra mérsékelték az amerikai alapkamatot - írja elemzésében a Bloomberg. Az uralkodó álláspont jelenleg az, hogy a kivárás politikáját kell választani, és megnézni, hogyan teljesít a gazdaság.
A szakértõk viszont enyhén szólva sem optimisták: Richard Berner, a Morgan Stanley globális gazdasági kérdésekért felelõs társigazgatója szerint hoszszú távon is gyenge növekedésre lehet csak számítani. Hasonlóan vélekedik Martin Feldstein, a Nemzeti Gazdaságkutató Iroda vezetõ testületének tagja is, aki szerint egyáltalán nem láthatók gyógyulásra utaló jelek az USA gazdaságában.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
