Ha az adóságrendezõ csomag bukásának okait keressük, a legnyilvánvalóbb választ az amerikai választók hozzáállásában kell keresnünk. Bár a Gallup múlt pénteken készült felmérése szerint az amerikaiak 78 százaléka tartotta fontosnak, hogy a kongresszus tegyen valamit a pénzügyi válság enyhítésére, magát a csomagot csupán 22 százalékuk támogatta. Márpedig idén, az elnökválasztással egyidõben a teljes képviselõházat – és a szenátus harmadát – újraválasztják, azaz a képviselõk egy hónappal a választás elõtt nem kockáztathatták egy népszerûtlen javaslat támogatását.
Ezt támasztja alá az is, hogy a javaslatot a republikánusok és a demokraták együttes erõvel buktatták meg. Ez persze nem akadályozta meg a demokratákat abban, hogy a kudarcot a javaslatot nagyobb arányban leszavazó republikánusokra fogják, ami azért visszatetszõ, mert amúgy a képviselõházban a demokraták vannak többségben, azaz akkor is elfogadhatták volna a javaslatot, ha a republikánusok egységesen ellene szavaznak.
Arról nem is beszélve, hogy a javaslat kudarcában az amerikai elemzõk egységes véleménye szerint nagy szerepe volt a ház demokrata elnökének, Nancy Pelosinak. A Demokrata Párt liberális (ez az amerikai politikában a szocialista megfelelõje) szárnyának vezére a törvény vitáját a republikánus kormányzat szapulására használta ki, a válságért a felelõsséget mindenestül a republikánus kormányzat nyakába varva. Ez, a hírek szerint, tucatnyi republikánus képviselõt késztetett a javaslat elutasítására.
A politika már a múlt héten bekavart az adóságrendezõ csomagról szóló tárgyalásokba. John McCain a múlt szerdán váratlanul kampánya felfüggesztésérõl döntött, hogy a válsághelyzetben személyesen dolgozhasson az adóságrendezésen. Csütörtökön demokrata riválisával közösen tárgyaltak is a kérdésrõl George W. Bushsal. A tárgyalás rossz hangulatú volt, a két oldal persze egymást hibáztatta. A demokraták szerint McCain miatt esett kútba az akkor körvonalazódó megállapodás, a republikánusok szerint a demokraták csak üvöltözni voltak hajlandóak velük.
A valóság az, hogy a csütörtökig kidolgozott megállapodást valóban McCain fúrta meg, de az elemzõk szerint az õ beavatkozásának is köszönhetõen kerültek bele az eredetileg a pénzügyminiszternek korlátlan felhatalmazást adó csomagba azok a garanciális elemek, amelyek egyáltalán esélyt adtak a javaslat elfogadására. Az eredetileg négyoldalas javaslat az egyeztetések nyomán száztíz oldalasra duzzadt.
De a törvényhozókat végül ezek a biztosítékok sem gyõzték meg. A kudarc pedig újabb lehetõséget teremtett a két oldalnak egymás gyalázására - bár, mint azt már írtuk, a csomagot csakis együttes erõvel tudták megbuktatni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
