Semmi sem segít a tőzsdéken

A keddi piacnyugtatónak szánt döntések nem hatották meg a befektetőket. Hiába döntöttek úgy az uniós pénzügyminiszterek tegnapi luxemburgi pénzügyminiszteri csúcson, hogy nem hagynak bedőlni uniós bankot, minden jelentős pénzintézetet támogatni fognak, a tőzsdék szerdán is lefelé indultak. A csúcson arról is döntöttek, hogy az eddig 20 ezer euróról 50 ezerre emelik a garantált minimumot a betéteknél. A döntés nyomán ma a magyar pénzügyminiszter is úgy döntött, hogy hatmillióról 13 millióra emeli a minimumszintet, a kormány pedig az ezen felüli megtakarításokra is teljes garanciát vállal.

Nem segített a Fed bejelentése sem, hogy nemcsak a bankoknak, hanem a vállalatoknak is ad hitelt, vagyis egy új programon keresztül vállalati kötvényeket vásárol. Bár közvetlenül a bejelentés után felfelé indultak a tőzsdék, a nap végére öt év nem látott mélységekbe zuhantak az indexek. A Fed elnöke ráadásul kedd esti beszédében nagyon borúlátó képet festett a jövőről és jelezte, hogy csökkentené a kamatot.

Összehangolt kamatcsökkentés

A kamatcsökkentés hamarabb bekövetkezett, mint azt vártuk. Az amerikai Fed, az Európai Központi Bank, a Bank of England, a Bank of Canada, a Svájci Nemzeti Bank és a svéd központi bank szerdán egyeztetett intézkedéssel fél-fél százalékponttal csökkentette irányadó kamatát. Ehhez csatlakoztak a világ más jegybankjai is, Kína, Kuvait és az Egyesült Arab Emirátusok is csökkentettek az alapkamaton.

Még a kamatcsökkentések előtt 250 milliárd font értékű, részleges államosítást is tartalmazó bankmentő programot jelentett be a brit kormány és a jegybank. A tőkejuttatás első 25 milliárd fontját nyolc nagybank és lakástakarék-szövetkezet - az Abbey, a Barclays, az HBOS, az HSBC, a Lloyds TSB, a Nationwide, a Royal Bank of Scotland és a Standard Chartered - jegyezhette le.

A tőzsdék azonban nem reagáltak pozitívan, közvetlenül a kamatcsökkenést jelző bejelentések után felfelé mozdultak, de utána megint lefelé indultak. A londoni FTSE 100 mínusz 5,18, a francia CAC mínusz 6,31, a német DAX pedig mínusz 5,88 százalékon zárta a kereskedést. A nagy vesztesek ma is a bankok voltak.

A Bétet sem kerülte el a zuhanás

A nyitástól fel kellett függeszteni néhány kisebb részvényt a Budapesti Értéktőzsdén, az index eleve 5 százalékos eséssel nyitott.

A vezető papírok közül az OTP 9,44 százalékos mínuszban, 4700 forinton, a Mol 6,07 százalékos visszaeséssel, 13 000 forinton nyitott. Az OTP-részvények ára a nyitást követő első fél órában kissé följebb kapaszkodott, 4850 forintig, míg a Mol árfolyama tovább esett, 12 710 forintig. Az első pár percben azonban olyan kisebb papírokat kellett felfüggeszteni, mint a Synergon, a Bookline, a Zwack, az econet, az Graphisoft Park, a Humet, de még tíz óra előtt a Mol és az OTP esése is meghaladta a tíz százalékot. Így rövidebb időre mindkét papírt felfüggesztették. (Részletek a pánikról itt.)

A napot 7,3 százalékos, 1277 pontos eséssel, 16 164 ponton fejezte be a BUX, az index napközben 16 ezer pont alatt is járt, ez több mint hároméves negativ csúcsot jelent. A Mol árfolyama 6,07 százalékkal 13 000 forintra csökkent, az OTP részvények ára 13,29 százalékkal 4500 forintra esett, azaz míg az olajpapírok valamelyest már erősödni tudtak a délelőtti esés nyomán, az OTP-nek ez nem sikerült. A nagyok közül a Magyar Telekom 6,6 százalékkal 720 forintra esett, a gyógyszergyártók papírjai viszont megúszták a csapást: az Egis 0,9 százalékot esett, a Richter 2,4 százalékot, így kerek 32 ezer forinton zárt. Az exportorientált gyógyszercégeket segíti a forint gyengesége, a Richtert pedig az is, hogy magas készpénzállománnyal bír a cég, így kevésbé kitett a várt hitelhezjutási nehézségeknek. Elemzők ugyanakkor egyetértenek, a Mol és az OTP is alulárazottá vált, a papírok drasztikus esésének legfőbb oka, hogy a nagy külföldi intézményi befektetők csökkentik részvényportfolióikat, és válogatás nélkül mindent eladnak. Márpedig, a magyar papírok közül a Mol és az OTP adja a külföldi intézményi befektetők kezén lévő részvények legnagyobb hányadát.