Cégvezetők uralkodnak rajtunk?

A Theyrule.net oldal az Egyesült Államok "uralkodó osztályának" feltérképezésére vállalkozik. Arra a korántsem meglepő felfedezésre jutottak ugyanis a honlap készítői, hogy a legbefolyásosabb vállalatok vezető tisztviselői közül sokan több cég vezetőtestületében is szerepet vállalatnak.

"Büszkék rá"

Eddig a tények. A honlap készítőinek elmélete szerint a nagyvállalatokon keresztül irányítja az "uralkodó osztály" az egész amerikai gazdaságot, rendelkezik annak valamennyi szektora felett. A vezető tisztségviselők állandóan váltogatják a cégeket, kormányzati pozíciókat és bizottsági tagságokat. "Ezek az emberek irányítják a világ legbefolyásosabb intézményeit, és büszkék is erre" - méltatlankodik az alkotó. Rögtön után azonban arra figyelmeztet, hogy ezek a kapcsolódások láthatatlanok az átlagember részére - egészen mostanáig.

A szerző Marx Károlyt idézve az "uralkodó osztály" jellemző vonásait is elénk tárja. Eszerint ezek az emberek egymással versenyeznek, amikor a profit növeléséről van szó, de egyből egymás mellé állnak, amikor a szélesebb néptömegektől kell megvédeni magukat.

Vagyis a szerző akciójának célja, hogy a "they rule" (ők uralkodnak) képlet helyett a "we rule" (mi uralkodunk) valósuljon meg a jövőben. Az oldal első verziója egyébként díjat is nyert 2002-ben a Prix Ars Electronicától, az indoklás szerint azért, mert a politikai aktivizmust remekül ötvözte a művészi megjelenéssel.

A legnagyobbak

Tekintse meg képeinket!

A honlapon ötszáz amerikai cég szerepel, illetve azoknak a vezető tisztviselői. Könnyedén kikereshető például a Coca-Cola, a Goodyear, a Nike, a Sun Microsystems igazgatóságának összes tagja. Az egyes igazgatósági tagokra klikkelve azonnal megjelenik az összes vállalat, melyben valamilyen szerepet játszanak.

Hátránya az adatbázisnak, hogy a vezetők beosztása nem derül ki, így csak úgy tudhatjuk meg, ki vezeti valójában a céget, ha azt a vállalat honlapján megnézzük. Erre is lehetőségünk van, egyetlen kattintással megnyílik a vizsgált társaság internetes oldala.

Ez azonban még nem lenne elegendő az összeesküvés-elmélet igazolásához. Az oldalon azonban könnyedén kikereshetjük, hogy két cég között milyen személyi kapcsolat van. Több olyan céget megnéztünk, amelyek teljesen különböző szektorban működnek, de a köztük lévő cégek száma egyszer sem haladta meg a hármat. Például a Mattel játékgyártó-óriás igazgatóságának egyik tagja és a New York Times napilap vezetőségének egyik tagja a Staples nevű cég igazgatóságában is benne van.

Behálóz

Még érdekesebb azonban, hogy a legnagyobb riválisok, mint például a Coca-Cola és a PepsiCo, vagy a Ford és a General Motors között csupán egy cég van, vagyis a két rivális társaság igazgatóságában ülő vezérek egy másik cégben a legnagyobb egyetértés mellett dolgoznak a közös cég jövőjéért.

Természetesen a politikai kapcsolatokat is feltérképezhetjük. A honlapon idősebb George Bush és a Clinton-kormány névsora (és cégei) mellett összegyűjtötték a New York-i tőzsde, a Nasdaq és a legnagyobb egyetemek vezetőinek névsorát is.

Az Index kíváncsi volt arra, mennyire megbízhatóak az adatok. Maga a készítő is elismeri, hogy nehezen követi a cégek életében bekövetkező gyors változásokat. Szúrópróba-szerűen ellenőriztünk néhány céget, és nem találtunk nagy eltéréseket.

Bár tagadhatatlan, hogy ezek a kapcsolatok léteznek, de mint írtuk, korántsem meglepő a felfedezés, és mindez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek összeesküdtek a világuralomért. Ettől függetlenül nagyon szórakoztatónak találtuk az oldalt.

Itthon nem lehet

Magyarországon azonban komoly akadályai vannak hasonló adatbázis elkészítésének, ugyanis személyiségi jogok sérülhetnek, ha egy helyre gyűjtenénk össze ezeket az adatokat. Egy olyan adatbázis létrehozása, mely kizárólag a cégek kapcsolatát mutatja (melyik cégnek van tulajdonrésze a másikban), nem ütközik adatvédelmi szabályokba - tájékoztatta az Indexet az adatvédelmi ombudsman munkatársa. A cégnyilvántartás nyilvánossága azonban csak a cégek nyilvánosságát jelenti, ez pedig nem vonatkozik a személyekre.

Olyan adatbázis tehát, mely természetes személyek gazdasági kapcsolatait mutatja, az érintettek hozzájárulása nélkül nem hozható létre. Közszereplők esetében persze tágabban kell meghúzni ezt a határt, az ő cégkapcsolataik nyilvánosságra hozhatók.