További Külföld cikkek
- Bűnösnek vallotta magát egy jakuzavezér nukleáris anyagok csempészésében
- Ausztria megkezdheti felkészülését első szélsőjobboldali kancellárjára
- Saját húga vádolta meg szexuális erőszakkal az OpenAI vezetőjét
- Eltűnt egy kisrepülőgép Kolumbiában
- Már Hollywoodot ostromolják a lángok, Anthony Hopkins villája is leégett
Noha a "májusi lehetőségről" már egy-két napja pletykálnak Brüsszelben, ilyen pontos céldátum most hangzott el először, noha még most is csak lehetőségként, és most is csak nem hivatalosan. A jövő hétfői külügyminiszteri találkozón, ahova a tagjelöltek külügyminisztereit is meghívták, vélhetően megerősítik ezt a dátumot. Teljesen bizonyosak persze még ekkor sem lehetünk, hiszen a csatlakozási tárgyalások végső fázisa még hátravan. Noha itteni diplomaták meg vannak győződve róla, hogy az év végére minden fennmaradó kérdést sikerül tisztázni, a pontos céldátumot nyilván csak akkor lehet kitűzni, ha ezek az akadályok már elhárultak. A tárgyalásokat elvileg a december 12-13-i koppenhágai EU-csúcstalálkozóig kell lezárni.
Olcsóbban megússzuk, ha később csatlakozunk?
Név nélkül nyilatkozó források szerint egyébként elképzelhető, hogy még jól is járunk azzal, hogy az eredetileg lebegtetett 2004. január 1-i csatlakozáshoz képest néhány hónapot csúszunk. Méghozzá azért, mert lehet, hogy így nem kell az egész évre kifizetnünk a tagdíjat, viszont a megállapított uniós források csaknem egészét megkapjuk arra az évre. Megfigyelők ezzel kapcsolatban már azon spekulálnak, hogy ez egészen új helyzetet eredményezhet az egyik legproblematikusabb tárgyalási kérdésben, az Unió költségvetéséhez való hozzájárulásunkban. A tagjelöltek szerint ugyanis igazságtalanság, hogy az uniós forrásokat csak fokozatosan bevezetve kapjuk meg (agrárkifizetések esetén az első évben 25 százalék, regionális pénzeknél kevesebb mint 50 százalék), a tagdíjat viszont már az első évben teljes egészében be kellene fizetni. A májusi csatlakozás és ilyen irányú következményei átalakíthatják a frontvonalakat.
Ez egyébként csak az egyik kérdés, amit még a decemberi koppenhágai "zárócsúcsig" rendezni kell. A tagjelöltek még nem fogadták el az EU agrárkifizetésekre és regionális támogatásokra vonatkozó ajánlatát sem, Magyarország pedig még tárgyal a versenyjogi fejezetről és bizonyos intézményi kérdésekről is.
A 2004. május 1-i csatlakozás más érdekes kérdéseket is felvet. A jelenlegi Bizottság (az EU "kormánya") mandátuma 2004 végéig szól. A Bizottságban minden tagállam képviselteti magát, tehát elvileg nekünk is lenne saját biztosunk már május 1-jétől. Gyakorlatilag menet közben nem olyan egyszerű újabb biztosokat "hozzácsapni" a testülethez, tehát tagságunk e tekintetben inkább formális lesz, legalábbis 2004 hátralévő részére. Hasonló problémák nem állnak fenn az Európai Parlament esetén, hiszen annak mandátuma már májusban lejár, az új választásokat 2004 júniusára írják majd ki.