Orosz csapatok szállták meg a Krímet

Csehország az ukrajnai események ellenére sem szüntetheti meg gazdasági együttműködését Oroszországgal, jelentette ki hétfőn Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök, így próbálva tompítani Martin Stropnicky védelmi miniszter szavait, aki azt mondta: nehéz elképzelni, hogy az orosz hadsereg Krím félszigeti beavatkozása után az orosz cégek építhetnék meg a dél-csehországi Temelíni Atomerőmű tervezett két új energiablokkját. (MTI)

Lázár János: a kormány mindent megtesz, hogy segítse a Kárpátalján élő magyarokat, garantálja biztonságukat.

Kövér László: Magyarország, saját véleményét az unión belül elmondva, osztja az EU álláspontját Ukrajna ügyében. Magyarország igyekszik saját speciális nézőpontját érvényesíteni az ukrajnai eseményeket illetően Oroszország és az új ukránvezetés felé egyaránt. Magyarország minden egyes alkalommal figyelmeztetni fog, ha a demokratikus fordulat jegyében antidemokratikus lépések történnek, vagy azokat kilátásba helyezik. Arra a kérdésre, hogy az ukrajnai helyzet befolyásolja-e a paksi szerződést, azt válaszolta: a megállapodás mindkét fél számára előnyös. (MTI)

Hamarosan bevezetheti az EU az Oroszország elleni célzott szankciókat, mindt például a vízumkiadás könnyítéséről szóló és a kereskedelmi tárgyalások és a gazdasági egyezmények felfüggesztése - mondta a francia külügyminiszter, Laurent Fabius. 

"Ha az elkövetkező órákban nem javul lényegesen a helyzet, akkor dönteni fogunk a konkrét szankciókról" - fogalmazott. "Olyan szankciók is szóba jöhetnek, amelyek konkrét embereket és a vagyonukat célozzák".

"Az általános álláspont, hogy Oroszország úgy döntött, még tovább feszíti a húrt. Európának keménynek kell maradnia" - mondta Fabius.

Köves Nóra, a budapesti orosz nagykövetségnél zajló tüntetés egyik szereplője arra kérte a magyarokat, emlékezzenek még arra, hogy milyen az, amikor orosz tankok vonulnak be egy országba. Utána kritizálni kezdte a kormányt az oroszokkal kötött szövetség miatt.

A tsn.ua televízió összeállította, hogy a félszigeten lévő katonai objektumokat melyik ország katonái ellenőrzik. A térkép szerint a már csak egy ukrán bázis maradt.

Fotó: ТСН / Facebook

Körülbelül 150 civil tüntet a budapesti  orosz nagykövetség előtt a krími agresszió ellen és Ukrajna függetlensége mellett. Jelenleg Anatolij, egy orosz fiatalember tart beszédet, arról, hogy Putyin még két hónapja is azt állította, hogy elképzelhetetlen az Ukrajna elleni orosz agresszió.

Tagadta az orosz védelmi minisztérium, hogy ultimátumot adott volna a krími ukrán erőknek kedd hajnalig. A hírt az ukrán Interfax hírügynökség terjesztette el, ukrán védelmi forrásokra hivatkozva.

"Ez egy ostobasága" - kommentálta a védelmi minisztérium szóvivője azokat az értessüléseket, amelyek szerint a krími ukrán erőknek helyi idő szerint hajnali 5-ig meg kell adniuk magukat, különben Oroszország támadást indít. 

A Szevasztopolnál állomásozó ukrán flotta szintén tagadta, hogy ilyen ultimátumot adott volna az ukránoknak.

Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint a krími orosz erők megadásra szólították fel két ukrán hadihajó legénységét hétfőn.

A védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy négy orosz hadihajó a szevasztopoli hadikikötőben elzárta ukrán Ternopil tengeralattjáró elhárító hadihajó és a Szlavutics zászlóshajó útját, és felszólította a legénységet, hogy egy órán belül adja meg magát, vagy megrohamozzák a hajókat. (MTI)

Most háború van, de a háború után párttá alakulunk

– mondta a nacionalista szervezet egyik vezetője az UNIAN hírügynökségnek, és hozzátette, hogy már megkezdték a párttá alakuláshoz szükséges dokumentumok beszerzését.

Oroszország összehívta az ENSZ Biztonsági Tanácsát az Ukrajnában kialakult helyzet miatt egy luxembourgi diplomata szerint. A BT már harmadszorra ül össze az ukrán válság miatt, de csak megvitatták a helyzetet és nem döntöttek konkrét lépésekről. Az újabb tanácskozás négy órán belül megkezdődhet.

A BBC moszkvai tudósítója szerint az orosz hadsereg szóvivői semmit nem hajlandóak mondani az egyes hírek szerint Ukrajnának adott ultimátumról. A tudósító szerint ez nem annyira meglepő, mert ha tényleg volt ilyen fenyegetés, akkor az eseményeknek ezen a pontján nem valószínű, hogy sokat elárulnának.

Telefonon tárgyalt az ukrán válságról Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök és Joe Biden amerikai alelnök hétfőn.

A szóvivő szerint az orosz kormányfő arról tájékoztatta Bident, hogy Oroszország célja, hogy "megvédje minden ukrán állampolgár érdekeit, köztük a krími lakosságét és az Ukrajnában tartózkodó orosz állampolgárokét is".

Medvegyev szóvivője szerint a Bidennel folytatott beszélgetés során nem volt szó esetleges Oroszország elleni szankciókról, köztük a júniusra tervezett szocsi G8-találkozó bojkottjáról.

A Guardian forrásai szerint az ukrán védelmi minisztériumban és a Krími katonai bázisokon még nem hallottak az orosz hadsereg ultimátumáról. Az AP amerikai hírügynökség pedig úgy tudja, csak két ukrán hadihajónak kell megadnia magát az ultimátum lejártáig.

Az ukrán honvédelmi minisztérium vizsgálja az ultimátumról érkezett információkat, írja az rbc.ua. Ugyanakkor a hírporál hozzáteszi, hogy egy Krími katonai forrásuk sem erősítette meg az ultimátum létezését.

Ukrán katonák (fent) és feltehetően orosz katonák beszélgetnek egy ukrán katonai létesítmény kerítésénél Szimferopolban

Fotó: Makszim Sipenkov

Angela Merkel német kancellár azt mondta Barack Obama amerikai elnöknek, hogy Putyin valószínűleg egy másik világban él.

"Merkel nem volt biztos benne, hogy Putyin kapcsolatban van a valósággal" - írja a New York Times.

Putyin és a Nyugat a konfliktus kezdete óta egészen mást gondol arról, hogy mi folyik most Ukrajnában. Amerikai elemzők szerint ezért Obamának a sarkára kellene állnia és utat mutatnia "két elnöki mandátuma legfontosabb nemzetközi konfliktusában".

Lengyelország hadüzenet nélküli megtámadásával. És azt mi előzte meg? A gleiwitzi incidens, ami kísértetiesen emlékeztet arra, amire az oroszok állítólag holnap hajnalban készülnek a Krím félszigeten.

A gleiwitzi rajtaütéssorán 1939. augusztus 31-én lengyel milicistának öltözött német ügynökök támadták meg a német-lengyel határ közelében lévő, akkor Németországhoz tartozó Gliwice-i rádióállomást, és az állomás elfoglalása után rövid lengyel nyelvű, németellenes propaganda-üzenetet sugároztak.

A művelet célja az volt, hogy Lengyelországot agresszornak tüntessék fel, és ürügyet szolgáltassanak a Lengyelország elleni német támadáshoz.

Az ukrán belügyminisztérium néhány órával ezelőtt jelentette be, hogy információi szerint az orosz hadsereg arra készül, hogy ukrán egyenruhába öltöztetett fegyveresekkel megölet 3-4 orosz katonát, ezzel ürügyet termetve az orosz hadsereg bevetésére.

Ukrajna keleti határához csoportosította a csapatokat és katonai eszközöket az orosz hadsereg az ukrán külügyminisztérium szerint. Ez arra utalhat, hogy Oroszország a szárazföldön keresztül indít inváziót Ukrajna ellen, közölte a minisztérium.

Az ukrán határőrség szerint a határ közelében folyamatosan emelkedik az orosz csapatok száma. A csapatáthelyezéssel egy időben a rosztovi régióban táborokat kezdtek el felállítani, hogy tudják majd fogadni az Ukrajnából érkező menekülteket.

Az EU-s külügyminiszterek megegyeztek abban, hogy a Krími helyzet miatt felfüggesztik a tárgyalásokat Oroszországgal a vízumkiadás könnyítéséről. 

Oroszország és az európai unió 2007 óta tárgyaltak a vízumkiadás megkönnyítéséről, mivel Oroszország szívesen lépne vízummentesen az EU-s országok területére. Ez az ügy szinte minden találkozón felmerül Moszkva és Brüsszel között. 

Az ukrán belügyminisztérium állítása szerint provokációt készítenek elő a Krímben: keddre virradóra ukránoknak álcázott elkövetők meg fognak gyilkolni három-négy orosz katonát. A provokáció célja Kijev szerint az, hogy legyen indok az orosz csapatok Ukrajnába küldésére.

Ezt az információt a belügyminiszter helyettese, Mikola Velicskovics közölte a tárca honlapján hétfőn délután.

A belügyminisztérium nem közölte, hogy honnan származik a provokációval kapcsolatos értesülés.

Mikola Velicskovics arról nem írt, hogy kik hajthatják végre a gyilkosságokat, de kijelentette, meg fognak büntetni mindenkit, akinek köze van a provokációhoz.

"Felszólítjuk magukat, hogy álljanak le! Vegyék tekintetbe, hogy a helyzetet figyelemmel kísérjük és ellenőrzésünk alatt tartjuk. Minden bűnöst ezzel az üggyel kapcsolatban megbüntetünk" - írta a belügyminiszter helyettese.

Ugyancsak hétfőn az orosz külügyminisztérium is lehetséges provokációkról számolt be. Szergej Lavrov, az orosz diplomácia irányítója Genfben azt állította, bizonyos provokációkat készítenek elő a Szevasztopolban állomásozó orosz fekete-tengeri hadiflotta ellen. Részleteket azonban ő sem közölt. (MTI)

Az orosz hadsereg kedden hajnali 4-ig adott ultimátumot a krími ukrán erőknek a megadásra. Ha nem adják meg magukat, akkor támadást indítanak a még át nem állt katonai bázisok ellen - jelentette be az ukrán védelmi minisztérium. Orosz források még nem erősítették meg ezt az információt.

A Majdani tüntetőknek vizuálisan sikerült megfogniuk, hogy milyen lesz, ha Oroszországot kizárják a G8-ból.

How looks #G8 in 2014 |PR Post #Ukraine #CrimeaInvasion #Russia #Oscars2014 pic.twitter.com/IHWiVgdaXN

— Euromaidan PR (@EuromaidanPR) March 3, 2014

Élesen kritizálta Moszkva a nyugati nagyhatalmakat, amiért az ukrán krízis miatt leállították a készülődést a szocsi G8-as találkozóra, amelyet eredetileg júniusra terveztek.

A szocsi találkozó előkészületeinek felfüggesztése minden alapot nélkülöz , és nem csak a G8-as országoknak árt, hanem az egész nemzetközi közösségnek - közölte az orosz külügyminisztérium.

Egy ortodox pap megáldotta az orosz katonákat és arra kérte őket, hogy ne harcoljanak, hanem jöjjenek békével Krímbe.

Fotó: Genya Savilov / AFP

Tagadta Oroszországnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mellé rendelt nagykövete hétfőn, hogy orosz katonák szállták meg a Krím félszigetet, és szkeptikusan nyilatkozott egy esetleges EBESZ megfigyelői misszió felállításáról.

"Nincsenek arra vonatkozó információim, hogy orosz katonák állomásoznának (a Krím félszigeten) a (fekete-tengeri) flotta tagjain kívül, akik egy Ukrajnával kötött megállapodás értelmében vannak ott" - közölte Andrej Kelin nagykövet.

Szintén kitérő választ adott egy nemzetközi kontaktcsoport felállításával kapcsolatban. "Nincsenek érveim se ellene, se mellette, meg kell vitatnunk, hogy ez csökkentené-e a feszültségeket Ukrajnában" - fogalmazott Kelin. Ugyanakkor leszögezte, hogy az Ukrajnában élő oroszok jogait és biztonságát meg kell védeni. (MTI)

Az LMP az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi az ukrán válsággal összefüggésben - jelentette be Schiffer András frakcióvezető hétfőn.

Az ellenzéki politikus elmondta: azt javasolják, hogy a rendkívüli ülésen két LMP-s indítványt tárgyaljanak meg. Törvényjavaslatban kezdeményezik az "Orbán-Putyin-paktum" felmondását, míg határozati javaslatuk az orosz "atomgyarmatosítás leállításához szükséges intézkedéseket" tartalmazza - mondta.

Schiffer András szerint Oroszország súlyosan nemzetközi egyezményeket sértő politikát folytat, és ebben a helyzetben Magyarországnak különleges felelőssége van: világossá kell tennie, hogy egyezménysértőkkel nem köt külön paktumot. (MTI)

Fotó: Baz Ratner / Reuters

Szevasztopolban orosz katonazenekar ad műsort a kikötőben összegyűlt Oroszország-párti tüntetőknek.

Az orosz külügyminisztérium szerint John Kerry amerikai külügyminiszter Krími megszállást elítélő megjegyzései fenyegetését jelentenek Oroszországra és elfogadhatatlanok. Kerry korábban azt mondta, nem szabad hamis indokokra hivatkozva, önös érdekből megszállni más országot, "ez 19. századi magatartás". 

Az Európai Uniós külügyminiszterek hétfőn egyhangúlag elítélték Moszkva katonai akcióját a Krími félszigeten,  de egyelőre nem vezetnek be szankciókat Oroszország ellen. Ha Moszkva továbbra is aggresszívan lép fel Kelet-Ukrajnában, akkor a következő szankciók léphetnek életbe:

• Befagyaszthatják a korrupt ukrán tisztségviselők vagyonát
• Felfüggesztik a vízumtárgyalásokat Oroszországgal
• Fegyverembargó Oroszországgal szemben
• Célzott szankciók az orosz felelősök ellen

(WSJ)

Sorban állnak át a krímiek oldalára az ukrán katonai bázisok. Hétfő délután a 204-es repülőbázis jelentette be, hogy a bázison állomásozó 45 darab MIG vadászrepülőgép és négy oktató vadászgéppel együtt a Krími Autonóm Köztársaság oldalára állnak. A vesti.ru szerint ezzel együtt már hatezer ukrán katona állt át.

A lengyel központi bank vezetője, Marek Belka kijelentette, hogy a bank az IMF-en keresztül kész kölcsönt adni Ukrajnának. "Adtunk az IMF-nek egy bilaterális hitelt, amelyet még nem használtak fel, és amelyet egy segélyprogram keretében az ukrán hatóságok most lehívhatnak" - mondta.