Orosz csapatok szállták meg a Krímet

Nem háborúra, hanem korlátozott eszkalációra törekszik Oroszország, mondta Rácz András Oroszorsz-szakértő a Külügyi Intézetben a helyzetről tartott, Egy válság anatómiája nevű konferencián. „Az a tény, hogy a Krím északi oldalán az orosz erők beásták magukat, azt jelzi, hogy nem akarnak szélesebb háborús konfliktusba belemenni" – mondta.

Azért sem, mert valójában az ukrán elit is az ország egységének megőrzése mellett van, így valójában Oroszország nem számíthat olyan érdemi ukrán erőre, amely hajlandó volna kollaborálni vele annak érdekében, hogy elszakítsa Moszkva Ukrajna keleti részét. Az orosz gazdasági elit és a társadalom sem áll valójában készen egy széles háborúra.

Már 5000-en álltak az ukrán belügyminisztérium, a határőrség és a hadsereg dolgozói közül a kírmi oroszokhoz az Interfax orosz hírügynökség szerint. A Guardian viszont arra figyelmeztet, hogy ezt a számot óvatosan kell kezelni, mert Oroszország durván eltúlozta például az ukrán menekültek számát is.

A tengerészet más vezetőit átállásra biztatta Denisz Berezovszkij, akir egy nappal azután, hogy kinevezték az ukrán tengerészet élére, átállt az oroszokhoz. Berezovszkij hétfőn találkozott a tengerészet más magas rangú tisztviselőivel, és őket is arra kérte, dezertáljanak. Egyelőre úgy tűnik, a tisztviselők nem voltak fogékonyak a hazaárulással vádolt Berezovszkij ajánlatára.

"Ez egy nagyon ostoba lépés volt Oroszországtól. Rövidtávon persze megszerzik a Krímet - és reméljük, nem terjeszkednek tovább Kelet-Ukrajna felé -, de hosszú távon, ha a Nyugat közös erővel fellép, és határozottan kihasználja a diplomáciai és pénzügyi eszközeit, akkor Oroszország nagy árat fog fizetni azért, amit most tett" – mondta a BBC-nek Lord Paddy Ashdown, a brit különleges erők egyik veteránja.

Fotó: Viktor Drachev / AFP

Az oroszpárti krími csapatok elfoglalták a Krími félsziget legkeletibb csücskén található stratégiai fontosságú kompkikötőt. A kercsi kikötőt mindössze 20 kilométer választja el Oroszországtól. Szakértők attól tartanak, hogy a kikötőn keresztül még több katonát küldhet a térségbe Oroszország.

A Guardian tudósítója szerint hétfőn reggel katonák működtették a kompot. Nem volt rajtuk azonosító jelzés, de oroszul beszéltek és az őket szállító kocsikon orosz rendszám volt.

Az Egyesült Államok azt várja, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) haladéktalanul küldjön megfigyelőket Ukrajnába, ahol a kisebbségi jogok védelme és az ország területi egységének tiszteletben tartása lenne a feladatuk.. Putyin már Merkellel folytatott vasárnap telefonbeszélgetésén elfogadta, hogy az EBESZ keretében hozzanak létre egy kontaktcsoportot. (MTI)

"A 21. századi Európa legnagyobb válsága" a Krími félsziget orosz megszállása William Hague brit külügyminiszter szerint. Hague jelenleg Kijevben van, hogy szolidaritásáról biztosítsa az ukrán vezetőket.

A BBC egyik reggeli műsorában Hague azt is elmondta, Oroszország nagy árat fog fizetni ezért a katonai akcióért, de azt nem részletezte, hogy pontosan milyen gazdasági szankciókra készül az EU.

Az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács szerint az orosz katonai erő alkalmazása a Krímben egyáltalán nem áll arányban az ottani orosz állampolgárok emberi jogainak tényleges megsértésével, egyúttal hangsúlyozta, hogy Ukrajna problémáit politikai eszközökkel, nem pedig a hadsereg bevetésével kell megoldani. (MTI)

Fotó: Sean Gallup / Europress / Getty

Nem engedték a katonai szolgálatot teljesítő férjeikhez a nőket a krími Prevalnaja katonai bázison. A nők ételt akartak vinni a férjeiknek, de visszafordították őket, írja a France24 helyi tudósítója Twitteren.

Már több mint háromezer ukrán katona esküdött hűséget a Krímben élők szolgálatára ez elmúlt napokban, állítja a Krími Autonóm Köztársaság új kormánya. Az ukrán flotta alig néhány napja kinevezett új parancsnoka, Gyenyisz Berezovszkij ellentengernagy vasárnap jelentette be, hogy felesküdött az oroszbarát krími hatóságokra. Kijevben válaszul jelezték, hazaárulásért vádat emelnének ellene. (MTI)

Szélsőségességért és terrorizmusért vádat emelt a szélsőjobboldali ukrán Pravij Szektor vezetője, Dmitro Jaros ellen Oroszország. Az orosz vizsgálatok szerint Jaros terrorcselekményekre szólította fel az oroszellenes szélsőségeseket, köztük például csecsen hadurakat is. "Ukrajna sokszor támogatta fegyverrel a csecsenek és más kaukázusi népek felszabadítási harcát. Itt az ideje, hogy most ők segítsenek nekünk" - posztolta egyszer a Vkontakte oldalára Jaros.

Korábban Jaros azt állította, hogy ő nem fordult a csecsenekhez segítségért, hanem ismeretlenek hekkelték meg a szervezet oldalát, és ők tették ki az üzenetet. A Guardian szerint azonban ez elég valószínűtlen.

Oroszpárti tüntetők néznek farkasszemet ukrán rohamrendőrökkel Harkovban. Tegnap az épületre orosz zászlót tűztek ki, mára visszakerült az ukrán zászló:

Pro-Russian protestors from the Cossack community face riot police outside the administrative building in Kharkiv. pic.twitter.com/hWxA3fOUKu

— Carlo Angerer (@carloangerer) 2014. március 3.

Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Megyei Állami Televízió és Rádió vezérigazgató-helyettese tegnap maga is ott volt a határon Beregsuránynál, nem látott sem fennakadást, sem megnövekedett forgalmat. Kulin az Indexnek elmondta: a kárpátaljai hadkiegészítő parancsnokság vezetője, aki többször is szerepelt a náluk, megerősítette: földrajzi helyzete miatt Kárpátaljára nem vonatkozik az ukrajnai általános mozgósítás. Önkéntesnek egyébként hatszázan jelentkeztek félkatonai szervezetekbe, de ez nem számít hivatalosan katonaságnak.

Széles egyetértés van az ukrán helyzet megítéléséről Oroszország és Kína között, állította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután telefonon beszélt Vang Ji kínai külügyminiszterrel. Azért egy tegnapi közleményben még az állt: „Kína mindig is tartotta magát az elvhez, hogy ne avatkozzék be más országok belügyeibe, és tiszteletben tartja Ukrajna fügetlenségét és területi integritását”. (BBC)

A közeljövőben sor kerülhet az orosz-ukrán határ lezárására az ukrán ideiglenes kormány helyettes miniszterelnöke, Vitalij Jarema szerint.  "A határ lezárását most vitatjuk meg, ahogy azt is, hogy szigorúbban ellenőrizzük az Ukrajnában érkező oroszokat" - mondta a Kanal 5-nek.

Fotó: Viktor Drachev / AFP

John Kerry amerikai külügyminiszter szerint elfogadhatatlan önös érdekből, hamis indokkal megszállni egy szuverén országot.  "Ez egy 19. századi magatartás a 21. században" - mondta Kerry NBC-nek.  Kerry kedden Ukrajnába utazik, hogy tájékozódjon a kialakult helyzetről és tárgyaljon az ukrán kormánnyal.

Lőrincz Gusztáv, Tiszabecs polgármestere szerint nincs mit kezelni a a határ mentén. Az Indexnek elmondta: hivatalos adatokat ő nem, csak a Belügyminisztérium tud adni a határt átlépők számáról, ő mindenesetre nem lát változást: „Tiszabecsen rendben van minden” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy azért tartják a kapcsolatot a katasztrófavédelemmel, és meleg teát és szendvicset osztottak vasárnap éjjel.

Egy biztos, kevesebb ember twittelt a díjkiosztóról (narancs), mint Ukrajnáról (kék):

Who cares about the Oscars? pic.twitter.com/vROzE2QJby

— Myroslava Petsa (@myroslavapetsa) 2014. március 2.

Oleh Mahnickij ukrán főügyész szerint Oroszország már régóta készült a most Krímben látott forgatókönyvre, ehhez pedig az elmúlt években az ukrán biztonsági szolgálatban is dolgoztak az orosz titkosügynökök. (Interfax)

A rubel árfolyama történelmi mélyponton kezdett hétfőn az euróhoz és a dollárhoz képest. Az orosz központi bank 5,5 százalékról 7 százalékra emelte ideiglenesen az alapkamatot. A jegybank szűkszavú közleményében az állt, hogy az utóbbi időszakban megnőtt a bizonytalanság a pénzpiacokon, és a most bejelentett ideiglenes intézkedés mérsékli a pénzügyi stabilitásra és az inflációra veszélyes hatásokat. (MTI)

Lássuk, hogy mi történt vasárnap.

• Ukrajna az orosz agresszió megállítását kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsától, Jacenyuk szerint az orosz agresszió hadüzenet.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök még nem döntött arról, hogy beveti-e a fegyveres erőket Ukrajnában,  tárgyalt Merkellel, Oroszországot „kizárhatják“ a G8-ból. 
• Mozgolódnak az orosz katonák és hajók a Krím félszigeten, sajtóinformációk szerint már több katonai bázis elfoglaltak.
• Összeülnek az EU-s külügyminiszterek Ukrajna miatt, az amerikai külügyminiszter Kijevbe utazik, az ENSZ-főtitkár helyettese is ellátogat Ukrajnába.
• Tömegével lépnek ki az ukrán hadseregből a krímben állomásozó erők tisztjei, de a flotta még Ukrajna ellenőrzése alatt van.
• Felújítja a tárgyalásait Kijev Brüsszellel az EU-val kötendő társulási szerződésről, Timosenko szerint csak az EU és a NATO mentheti meg Ukrajnát.
• A kínai külügyminisztérium a krími feszültség miatt mindkét felet arra kéri, hogy tárgyalás útján rendezzék a konfliktust.
• Az egész világ Ukrajnáért aggódik, még a Pápa is megszólalt, de pravoszláv egyház sem örül.
• Harkovban, Dnyepropetrovszkban, Zaporozsjében is ezrek vonultak utcára, hogy tüntessenek Vlagyimir Putyin politikája ellen. Eközben Moszkvában 20 ezren Putyin mellett tüntettek.

Tüntetés Moszkva központjában Putyin mellett, 2014. március 2-án.

Fotó: Sergei Karpukhin

A G8 országok közül heten - Kanada, Franciaország, Anglia, Németország, Olaszország, Japán és USA - a Fehér Ház honlapján közös felhívást intéztetek Oroszország felé az ukrajnai krízis miatt. Az országok elítélik Oroszországot, mivel szerintük az oroszok „nyilvánvalóan megsértették Ukrajna szuverenitását és területi épségét“. Az országok felszólították Moszkvát, hogy kezdeményezzen tárgyalást Kijevvel, valamint az ENSZ és EBESZ képviselőivel. A G7 képviselői kijelentették, hogy megszakítják az előkészületeket a nyári Szocsiban megrendezendő G8-csúcsra, amíg az ukrán helyzet nem „normalizálódik“. (TvRain)

Az egyik orosz parancsnok figyelmeztette egy Szevasztopol közelében fekvő katonai bázis vezetőit, ha nem adják át a fegyvereket önként, akkor reggel lerohanják az épületet. A bázis körül tizenöt katona tartózkodik.

Fizikai erőszakot nem alkalmaztak, de azt mondták, hogy ha nem adjuk át a fegyvereinket reggelig, akkor behatolnak

– mondta a rbc.ua-nak egy a bázison tartózkodó ukrán katona, aki szerint a kint tartózkodó csapatok a szevasztopolban állomásozó orosz katonák egyenruháját viselik.

Ukrán katonák védik az ukrán hadsereg privolnojei gyalogsági bázisának bejáratát az ukrajnai Krím félszigeten 2014. március 2-án. Privolnojébe több száz fegyveres érkezett orosz rendszámú katonai járművön.

Fotó: Darko Vojinovic

A nagy ukrán médiavállalatok közös nyílt levelükben objektivitás kérnek az orosz kollégáiktól. 

Arra kérünk titeket, hogy mértéktartóan és objektíven számoljatok be az Ukrajnában kialakult eseményekről. Kérjük, hogy értsétek meg és támogassátok minden ukrán tévécsatorna álláspontját és felelősen kezeljétek az ott elhangzottakat. Nem jogunk felizzítani a „harcot“ az ukrán és orosz testvéreink között, nem mutathatunk be le nem ellenőrzött vagy kétes forrású információkat. 

Hisszük, hogy ha ez a krízis háborúba torkollik, akkor annak nem lesznek győztesei, mindenki veszíteni fog. A népeink fognak veszíteni, akiket összeköt a történelem, a hit és vér. Hisszük, hogy együtt elérhetjük, hogy a helyzet ne forduljon háborúba. 

Az ukrán béke felborulásának komoly következményei lehetnek az egész világra és a lengyel népre nézve. A világ egy konfliktushelyzetbe került, aminek a következményeit maga sem mérte fel. Európában sem mindenki érti, hogy mi történik. 

– mondta Donald Tusk Lengyelország miniszerelnöke, és hozzátette, hogy Ukrajnának komoly nemzetközi segítségre van szüksége. (Ukrainszkaja Pravda)