Orosz csapatok szállták meg a Krímet

Az orosz külügyminisztérium cinikusnak és primitívnek tartja Vlagyimir Putyin kijelentéseinek washingtoni cáfolatait. Az amerikai külügyminisztérium tíz pontban cáfolta meg az orosz államfő keddi sajtótájékoztatóján elhangzottakat, és ezt a listát elhelyezte a honlapján. Washingtonban egyebek között arról tájékoztattak: komoly bizonyítékokkal rendelkeznek arról, hogy a Krím félszigeten Vlagyimir Putyin állításaival szemben nem helyi önvédelmi csoportok, hanem az orosz különleges szolgálatok alkotják az ukránellenes erők legfőbb erejét.

Az orosz külügy a valóság primitív eltorzításának és cinikusnak, a kettős mérce nem titkolt alkalmazásának minősítette az amerikai tárca pontokba szedett és az orosz elnök szavaival ellentétes állításait. (MTI)

Obama újabb beszédet mondott a Fehér Házból, ebben jelezte, hogy az amerikai szankciókat az európai szövetségeseikkel egyeztetve hozták meg. Szerinte a krími referendum ellentétes lenne a nemzetközi joggal, és minden krími döntésbe be kell vonni az ukrán kormányt. Ha Oroszország továbbra is megsérti Ukrajna szuverenitását, akkor az Egyesült Államok szövetségeseivel együtt újabb kemény lépéseket hoz. Az amerikai álláspont szerint alkotmányellenes a krími népszavazás.

Fotó: Jonathan Ernst

Kanada is bejelentette, hogy nem ismeri el a krími népszavazás eredményét. (BBC)

Az Interpol megkapta a kérést, hogy adjon ki nemzetközi elfogatóparancsot Viktor Janukovics volt ukrán elnök ellen. Janukovics ugyanakkor még nem került fel képpel a keresett személyek adatbázisába. (Reuters)

Herman Van Rompuy azt is elmondta, hogy a krími népszavazás ellentétes az ukrán alkotmánnyal, ezért törvénytelen. „Az ukrán válság a legkomolyabb veszély, amivel a kontinensnek szembe kell néznie a balkáni háborúk óta" – jelentette ki.

Fotó: Georges Gobet

Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök tévébeszédet mondott, amiben a krími népszavazást komédiának és az oroszok erők által szervezett bűncselekménynek minősítette. Azt mondta, hogy a kijevi parlament feloszlatja majd a krími törvényhozást. (BBC)

Refat Csubarov, a krímitatárok parlamentjének elnöke arról beszélt, hogy nem ismerik el törvényesnek a krími vezetés által március 16-ra kiírt népszavazást a terület hovatartozásáról, és azt mondta, a nemzetközi közösséghez fordulnak segítségért. Egy másik krímitatár vezető pedig Törökországtól, Azerbajdzsántól és Kazahsztántól kért segítséget, hogy a Krím Ukrajna része maradhasson. (BBC)

Donald Tusk lengyel kormányfő szavaival egybevágóan Orbán is azt mondta: a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő G8-ak európai tagjai úgy döntöttek az EU-csúcson, hogy felfüggesztik az Szocsiba tervezett G8 csúcs előkészítését, ezzel is üzenve Moszkvának.

Fotó: Olivier Hoslet

Angela Merkel kancellár a csúcs után tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, napokon vagy egy-két héten belül a jelenlegi kormánnyal aláírják az EU-Ukrajna társulási megállapodás politikai részét. Orbán Viktor ezt annyival egészítette ki, hogy a csúcson úgy döntöttek, a politikai megállapodás külön is aláírható, míg a kereskedelmi megállapodás részleteinek véglegesítéséhez további tárgyalások szükségesek, és ezeket csak valamivel később véglegesítik a felek.

Orbán Viktor az EU-csúcs után kutyafuttában tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: mivel Ukrajna csatlakozási igényt nyújtott be az EU-hoz, úgy tekintették az állam- és kormányfők, hogy az EU területi integritását érte agresszió, ezért uniós választ kellett adni. Hozzátette, két szakaszból állt a mai csúcs, az elsőben a megbízott ukrán kormányfővel tárgyaltak, „akinek lényegében minden kérését maradéktalanul teljesítették”. A csúcs második felében 28-as körben egyeztettek a vezetők, akik három lépésből álló szankcióról döntöttek Oroszország ellen.

Az Egyesült Államok tizenhat F-16-ost küld Lengyelországba, egy hadgyakorlaton vesznek majd részt a Lask légibázisnál jövő hét elején, állítja a lengyel sajtó.

Az Európai Unió felfüggeszti Oroszországgal a vízumügyi tárgyalásokat, valamint az új kétoldalú szerződést célzó megbeszéléseket, jelentette be Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, miután az uniós országok állam-, illetve kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitatták meg az ukrajnai válsággal kapcsolatos kérdéseket.

A találkozó zárónyilatkozatában elítélték, hogy Oroszország megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, anélkül, hogy azt kiprovokálták volna. Azt is jelezték, hogy a következő napokban vízumtilalmi és vagyonbefagyasztási intézkedésekről is dönthetnek, emellett lemondhatják a következő EU-orosz csúcstalálkozót. Ha pedig az oroszok további lépéseket tesznek a helyzet destabilizálása felé, annak messze ható következményei lesznek az EU-orosz viszonyra, beleértve széles körű gazdasági következményeket is.

Valerij Szuszkevics, az ukrán paralimpiai bizottság elnöke azt akarja, hogy Oroszország vessen véget a krími konfliktusnak a pénteken kezdődő szocsi paralimpia alatt. Több ukrán sportoló azt fontolgatja, hogy bojkottálja a játékokat. (BBC)

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szerint az ukrán válság jelenti a legnagyobb biztonsági veszélyt Európára nézve a hidegháború óta. Rasmussen hozzátette, hogy a NATO részéről mindent meg fognak tenni az Euroatlanti zóna biztonságáért. (Itar-taszsz)

Több prominens újságíró és uniós dipolmata is azt írja Twitterén, hogy vége a brüsszeli EU-csúcsnak. A tweeteket most követte az Európai Tanács hivatalos sms-e is, mely szerint percek múlva keződik az záró sajtótájékoztató.

Donald Tusk, Francois Hollande, Angela Merkel és Matteo Renzi

Fotó: Yves Herman

Az eddig legtöbbet emlegetett német álláspont szerint azonban Merkel továbbra sem akar szankciókat, csak “politikai tárgyalási folyamatot”.

Korábban azt lehetett hallani a csúcsról kiszivárgó információk alapján, hogy az EU minimális elvárása a Krímen is az volt, hogy az orosz katonák menjenek vissza a barakkokba, ám úgy tűnik, immár azzal is megelégednének ha a csúcs dokumentumában az szerepelne, hogy legalább Kelet-Ukrajnát ne foglalják el.

Brüsszelben már azon megy a viccelődés, hogy nem két órát csúszik az EU csúcs hanem 10 nappal van elkésve. Eközben jól értesült újságírók szerint új dinamikát kapott a vita az állam és kormányfők tárgyalása a Justus Lipsius tanácsépület felső szintjein a washingtoni szankciók okán. A várakozások szerint tovább erősödhet a szöveg ezek közzététele nyomán. Más diplomáciai források szerint az USA szankciói miatt új szöveg előkészítésébe fogott bele a 28 vezető.

Az Európai Unió (EU) Oroszországgal folytatott politikája, keleti szomszédsági politikája és téves helyzetértékelése nagyban hozzájárult az ukrajnai válsághoz a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) vezető Oroszország-szakértője szerint. Stefan Meister szerint az EU a kilencvenes évek óta hibát hibára halmoz a Szovjetunió utódállamaival folytatott viszonyában, és tévedései miatt az Ukrajna körüli nemzetközi válság egyik legfőbb felelőse. Az EU a Szovjetunió összeomlása óta szinte egyáltalán nem vett tudomást Moszkva közeledéséről, a szorosabb kapcsolatok kíalakítását célzó próbálkozásokról. Az EU Oroszországot másodosztályú hatalomként tartotta számon, a keleti szomszédsági politikával pedig az volt a célja, hogy az Oroszország és az EU közötti volt szovjet tagköztársaságokat „minél távolabb tartsa, de rátegye a kezét a piacaikra. Az EU számára Ukrajna viszont csak egy fekete lyuk tele korrupcióval – mondta Stefan Meister, hozzátéve, hogy az EU sorozatos tévedései egyenesen vezettek a tavaly novemberi, sikertelen vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozóhoz.(MTI)

Dezinformációra és a helyzet további destabiliziálásra hivatkozva több orosz televíziós csatornát elérhetetlenné tettek az ukrán szolgáltatók Ukrajnában. Az korlátozás az állami csatornákat, az RTR-Planyetát, a Pervij Kanalt és az NTV Mirt érinti. A lépés válasz volt a Krím három nappal korábbi döntésére, amellyel az ukrán adókat lehetetlenítették el a félszigeten. Sőt a sziget egészét lefedő két helyi adó egyikét is elérhetetlenné tették azok számára, akik eddig antennán fogták. 

Az ukrán belbiztonsági szolgálat (SZBU) nyomozást indított a Krími Autonóm Köztársaság vezetői ellen.Az SZBU szerint a krímiek veszélyeztetik Ukajna területi épségét és annak szétszakítására törekednek. Az SZBU azután indította el az nyomozást, hogy a krímiek elvi döntést hoztak arról, hogy Oroszországhoz szeretnének csatlakozni.(Interfax)

Az orosz külügyminiszter nem hiszi, hogy Washingtonnak már kész listája volna azokról az orosz és ukrán állampolgárságú személyekről, akiket szankciókkal sújtanának, mert érintettnek tartják őket Ukrajna függetlenségének és területi épségének megésértésében. Szergej Lavrov szerint azonban már pusztán az amerikai szándék is fenyegetés, ami nem segít a krími válság rendezésében. A két éve elfogadott Magnyitszkij-lista nyilvános részén 18 ügyész, bírót és orvos szerepel – ennek azonban van egy nem nyilvános része is –, az ukrán válság kapcsán ez könnyedén bővíthető. Washington is elismeri, hogy ez egy rugalmas eszköz a szankciók érvényesítésére, szükség esetén bármikor újabb személyekre, szervezetekre kiterjeszthető.

Az új szankciókhoz nem kell mást tennie Washingtonnak, mint kiszélesítenie a Magnyitszkij-listát. A moszkvai fogságában életét vesztett, az orosz ügyészséget korrupcióval vádoló 37 éves könyvvizsgáló haláláért felelős személyek ellen épp olyan szankciókat vetettek be, mint amilyet a krími válságban érintettek. Az ő és rokonaik számláinak befagyasztását, valamint az amerikai beutazás megtagadását.

A feszült politikai helyzet miatt már két fordulót is elhalasztottak az ukrán labdarúgó-bajnokság tavaszi szezonjában, de a tervek szerint már jövő szombaton folytatódik a bajnokság. A két hónapos téli szünet után eredetileg február 28-án rajtolt volna a tavaszi idény.(MTI)

Az ukrán főügyészség újabb nyomozást indít Viktor Janukovics ellen. Az ügyészség gyanúja szerint a négy éve választásokon hatalomra jutott államfő 2010-ben törvénytelenül fogadta el Ukrajna új alkotmányát, ezzel megbontotta az állam alkotmányos berendezkedését, és így törvényellenesen birtokolta a hatalmat. (Liga.net)

Semmit sem kíván módosítani az EU az Ukrajnával kötendő társulási szerződésen, amelyet Viktor Janukovics novemberben váratlanul visszautasított, kiváltva a száz halálos áldozatot követelő, végül hatalmának megdöntését hozó tiltakozássorozatot. "A szerződést annak idején parafáltuk. Nincs szükség arra, hogy ismét egy többéves procedúrába fogjunk" – mondta az EU kijevi nagykövete, a lengyel Jan Tombinski.

Törökország mellett Kazahsztán és Azerbajdzsán közbenjárását kéri a félsziget lakosságának tizedét adó kisebbség, hogy járjanak közbe Putyinnál, elkerülendő a félsziget elszakítását Ukrajnától. A krímitatárok 1944-es kitelepítésük miatt semmiképp sem akaját Moszkva fennhatóságát elfogadni. A krímitatárok csak a kilencvenes években kezdtek visszatérni elődeik lakóhelyére. Például a medzslisz jelenlegi elnöke is még Üzbegisztánban született.

Miközben Arszenyij Jacenyuk arról beszél, hogy a Krím mindig is Ukrajna része marad, és kész fegyverrel is megvédeni, addig a félsziget gyors ütemben hozza létre saját hatalmi struktúráját. Ma új, független minisztréiumokat alapítottak, gyorsítandó az egyesülést Oroszországgal.

Az Oroszország ellen bevetett szankciók csak növelik a nyomást, és nem járulnak hozzá konstruktívan a helyzet rendezéséhez – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.