Magyar alezredes vezeti az EBESZ-eseket

Orosz csapatok szállták meg a Krímet

2014.03.06. 12:11
Térkép, Galéria, Videó
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A krími csatlakozási szándék bejelentésére azonnal több mint két százalékot estek az orosz tőzsdék mutatói. Hiába emelkedtek reggel az indexek, a hír után a tegnapi záróérték alá estek, jelenleg 1,5-2 százalékkal vannak alatta. A nagy cégek közül leginkább a Gazprom részvényei sínylették meg a bejelentést – amelynek teljesüléséhez persze még Moszkva jóváhagyása is kell –, a gázóriás papírjai 2,75 százalékot estek.

  • Már tudják az ukrán hatóságok, honnan lőttek az orvlövészek a kijevi tüntetések alatt – derült ki a legfőbb ügyész posztját ideiglenesen betöltő Oleg Mahnyickij nyilatkozatából. Eszerint a mesterlövészek a Nemzeti Bank épületéről adták le lövéseiket február 20-án. Vizsgálják azt is, hogy valóban tüzeltek-e az Ukrajna szálló és a Kimérák Háza tetejéről is. Szavai egy nappal azután jelentek meg, hogy az észt külügyminiszter, és az EU kül- és biztonságpolitikai főbiztosának nyilvánosságra hozott lehallgatott telefonbeszélgetéséből kiderül: az észt diplomata nehezményezte, hogy az új ukrán hatalom nem akar mélyreható nyomozást végezni annak érdekében, hogy kiderítse, kik is álltak a mesterlövészek mögött. Paet ugyanis azt mondta Catherine Ashtonnak, nem zárja ki, hogy az orvlövészeket nem Janukovics, hanem az ellenzék valamely ereje bérelte fel. Mahnyickij erre lényegében válaszolt az 5-ös csatornának adott interjújában, kijelentve, hogy az egyik gyanúsítottjuk a belügyi erők krími speciális egységének parancsnoka, Szergej Aszavljuk ezredes, aki ellen körözést adtak ki.

  • Száz halottja van a január-februári kijevi zavargásoknak, miután szerda este egy újabb súlyos sérült életét vesztette az ukrán főváros egyik kórházában. Az áldozatokkal legtöbb esetben örvlövészek végeztek. Továbbra is nagy a vita akörül, kik voltak valójában a lesből lövő fegyveresek, az elűzött Janukovics elnök és a hatalomra jutott ellenzék egymást vádolják. Az észt külügyminiszter lehallgatott telefonján azt mondta korában Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpoltiikai főbiztosának, hogy "egyre nyilvánvalóbbnak érzi, hogy az orvlövészek nem Janukovics, hanem az ellenzék valamelyik erejének megbízásából" gyilkoltak.

  • Meglepő módon nem várta meg a krími parlament az előrehozott választás eredményét, és állítólag már meg is szavazta a csatlakozást Oroszországhoz. Az ukrán Oknyomozó Újságíró Központ portálja szerint a helyi parlament 78 képviselője megszavazta a népszavazás előrehozatalát március 16-ra, és döntött a csatlakozásról.

  • Oroszország további katonai mozgolódása esetén, Moszkvában is kész küzdeni a Viktor Janukovicsot elűző kijevi tiltakozások idején befolyásos erővé nőtt nacionalista Jobb Szektor. Igor Moszijcsuk nem fegyveres harcot ígért és nem terrortámadásokat emlegetett, hanem azzal fenyegetőzött, hogy forradalmat robbant ki Moszkvában Vlagyimir Putyin ellen. A szervezetnek Moszijcsuk elmondása szerint jó kapcsolatai vannak az orosz nacionalistákkal, akik elégedetlenek Putyin rezsimjével. Szavaiból az nem derült ki, mi van akkor, ha az orosz nacionalisták támogatják a Krím visszacsatolását Oroszországhoz, tehát ellentétbe kerülnek az ezt elutasító ukrán nacionalistákkal.

  • Két héttel korábbra, március 16-ra hozták előre a krími népszavazást, amelynek jogszerűségét Kijev nem ismeri el, mivel az ukrán törvények nem teszi lehetővé a regionális népszavazást. A Moszkva-barát krími vezetés a korábbi hírekkel ellentétben két egyértelmű kérdést tesz fel a zömmel orosz nemzetiségű krími szavazóknak: "Támogatja-e, hogy a Krím önálló szubjektumként csatlakozzon az Orosz Föderációhoz", illetve "Támogatja-e a Krím 1992-es alkotmányának visszaállítását" – írta a Ria Novosztyi. A saját alkotmány kimondta, hogy a Krím szerződések és megállapodások révén képezi Ukrajna részét.

  • Egy korábban már forgalomból kivont hajó elsüllyesztésével zárta el az ukrán flotta elől a fekete-tengeri kijáratot az orosz hadsereg a Krím félsziget nyugati részén. Az akcióra Donuzlavnál éjszaka került sor, miután a közelben horgonyzó orosz rakétacirkáló a flotta több más hajójával elhagyta a helyszínt – írta az Unian. A hajót vízzel töltötték fel, majd az ukrán megfigyelő poszton állók – amelyet az orosz erők hatalmas fényszórókkal vakítottak el – robbanást hallottak a tenger felől, onnan, ahonnan a rombolót rögzítették.

  • Az orosz flotta tengerészgyalogsági dandárjának közelében partra szálló katonák külsejükből ítélve az Oroszország területén élő kisebbségekhez tartoznak, írja a Grazsdanszkaja Oborona (Polgári Védelem) című honlap. A Interfax-Ukraina által megszólaltatott katonai szakértő szerint az, hogy a katonák a kisebbségekhez tartoznak, megnehezíti annak a moszkvai állításnak az alátámasztását, hogy a Krímben nincsenek orosz katonák, hanem csak helyi önvédelmi egységek. (MTI)

  • Orosz ügynök az ukrán híradóban

    Az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SZBU egyik nyugalmazott tisztje az ukrán tévéhíradó krími bejátszásában felismerte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik ügynökét – jelentette az UNIAN hírügynökség. Az ukrán tiszt azt állította, hogy régebbről ismeri az FSZB-ügynököt, 2007-2008-ban futott össze vele a Dnyeszter-melléken, és a nevét is tudja. A férfi a rendkívüli helyzetek kezelésére szakosodott, külföldön állomásozó orosz csapatokhoz rendelt FSZB-ügynök.

  • Lássuk, mi minden történt szerdán:

    • A NATO kemény üzenetnek szánja, hogy megszakította tárgyalásait Oroszországgal, egyben jelezte, hogy felülvizsgálnak minden együttműködést. Nem tartanak szakértői egyeztetéseket sem katonai, sem civil munkacsoportok keretében.
    • Egy orosz tévé szerint a kijevi orvlövészeket a tüntetők bérelték fel, erre utal egy kiszivárgott telefonbeszélgetés. Az észt külügyminiszter szerint ugyanakkor ő csak a pletykákat mondta el Catherine Ashtonnak, az EU külügyi főképviselőjének.
    • Az EU 11 milliárd eurót ad két év alatt Ukrajnának, ha megállapodnak az IMF-fel. A Barack Obama által jelzett egymilliárd dolláros kölcsönt pedig feltehetően megszavazzák majd az amerikai kongresszusban a republikánusok is.
    • Párizsban találkozott egymással John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Kerry szerint volt haladás, de a következő napokban folytatják majd az intenzív megbeszéléseket.
    • Az ENSZ megbízottját, Robert Serryt beszorították oroszbarát fegyveresek egy kávézóba Szimferopolba, végül csak úgy tudott szabadulni, ha azonnal a reptérre megy. Az ENSZ elítélte a történteket, és Kerry is jelezte, garantálni kell majd a megfigyelők biztonságát a jövőben.
    • Az EBESZ megfigyelői csütörtökön érkeznek a Krím félszigetre, a 39 fős csapatban két magyar is lesz.
    • A török hatóságok engedélyezték egy amerikai hadihajónak az átkelést a Boszporuszon, így a következő napokban megérkezhet a Krím félsziget közelébe.
    • Szerda késő este mozgás volt az eddig körbevett krími ukrán laktanyák körül. Orosz katonák elvonultak, de állítólag utána visszatértek, így lehet, hogy csak a váltás zajlott le.
  • Az ukrán konfliktus miatt az USA megnöveli a Balti-térségben állomásozó vadászrepülőinek a számát. A Reuters pentagoni forrásai szerint az USA hat F-16-os vadászrepülőt küld a következő napokban a Balti-régióba.

  • Egy helyi szevasztopoli hírportál szerint szerda éjszaka az egyik orosz hajóról 50 katonai jármű és 500 embert szállt partra. A katonák a szevasztopoli orosz bázison állomásoznak. (Interfax)

  • Az orosz parlament (Duma) megvizsgálja a Russia Today portálon megjelent hangfelvételt, amin Catherine Ashton és az észt külügyminiszter beszélget. A felvételen az észt külügyminiszter azt mondja Ashtonnak, hogy 

    Egyre inkább nyilvánvaló, hogy az orvlövészek mögött nem Janukovics állt, hanem valaki az új koalícióból.

    Az orosz képviselők az EU-val egy közös bizottság létrehozását kezdeményezik a kijevi gyilkosságok kivizsgálására.(Izvestia)

  • cikkünk a témában: HH

    Élő adásban mondott fel a tévériporter

    Élő adásban mondott fel a Russia Today angolnyelvű, orosz állami pénzből működtetett adó riportere, Liz Wahl. A magyar származású Liznek nem fért bele, hogy a Putyint tisztára mosó oroszoktól kapja fizetését.

  • Krím súlyos történelmi öröksége

    Bezárkózó, nyugatellenes, de terjeszkedni akaró Oroszország, keménykezű uralkodó és általános korrupció, vallási fanatizmus és a belső ellenségtől való félelem egyfelől, az Oroszországot megleckéztetni akaró, de többszörösen bakot lövő Nyugat a másik oldalon. Szatellitállamokért zajló küzdelem, elhibázott diplomáciai játszmák és egymás kölcsönös félreértése – a mostani krími válságban is fontos tünetek határozták meg a krími háborút az 1850-es években.

  • Az orosz parlament egy olyan törvénymódosítást készít elő, ami az „az újságírók oroszellenes cikkeit“ államellenes bűncselekménynek minősítené – írja az Izvestia az orosz kormánypárt egyik képviselőjére hivatkozva. 

    A módosítás lényege az, hogy az államellenes bűncselekményekhez tartozzon az is, ha sajtó munkatársai félreinformálják a nyilvánosságot, ezzel támogatva a terrorizmus, a intervenció, a szeparatizmus és a népirtás gondolatát. A módosítás nem az újságírókra fog vonatkozni, hanem a szerkesztőkre, akik megengedik, hogy az ilyen írások megjelenhessenek.

    – mondta Jevgenyija Fjodorova az Izvestija napilapnak.

    A képviselő szerint a motivációt a törvénymódosítás előkészítéséhez az adta, hogy a napokban több olyan cikk is megjelent a sajtóban, ami „nem korrekt “ történelmi kontextusba helyezték az államot, és tévesen értelmezték az oroszországi eseményeket, valamint az Ukrajnában zajló puccsot.

  • Kiderültek Obama és Cameron telefonbeszélgetésének részletei, nagy meglepetések nem voltak. Eszerint mindketten egyetértettek abban, hogy a mostani ukrajnai helyzet elfogadhatatlan. A britek szerint az EU-nak és az Egyesült Államoknak közösen kell elítélniük az orosz lépéseket. (BBC)

  • Robert Serry, a Krímet elhagyó ENSZ-küldött most éppen Isztambulban van, de azt tervezi, hogy hamarosan visszamegy Kijevbe. Serryt egy kávézóba szorították be oroszbarát fegyveresek, amíg bele nem egyezett, hogy elhagyja a Krím félszigetet. Vadim Kastelli, a tolmácsa azt is elmondta a Guardiannek, mi történt előtte.

    Eszerint Serry egy szimferopoli katonai létesítményben járt egy találkozón, ami után civilruhás férfiak megfenyegették, hogy távozzon. Az autója a tömegben nem tudott elindulni, ezért gyalogosan ment el a helyszínről. A férfiak ragaszkodtak hozzá, hogy azonnal menjen a reptérre, amit Serry elutasított. A tolmács ezen a ponton elszakadt az ENSZ-küldöttől, aki az ITV stábjával együtt kötött ki végül a kávézóban. A végén a csomagjait is hátrahagyva sietett ki a reptérre.

  • Kanada egy időre felfüggeszti munkáját a kanadai-orosz kormányközi gazdasági bizottságban, amit a két ország még 1994-ben hozott létre, hogy a gazdasági kapcsolataikat javítsák. Erről Steven Harper Kanada miniszterelnöke beszélt.(Itar-Taszsz)

  • Könnyű testi sértésről szándékos emberölési kísérletté minősítette át a kárpátaljai ügyészség a Viktor Scsadej, megbízott ungvári polgármester ellen egy nappal korábban elkövetett késes támadást. Scsadejt hátulról szúrták derékon. (MTI)

  • Az orosz parlament alkotmányügyi bizottsága a következő napokban vizsgálni fogja az ukrán parlament újonnan elfogadott törvényeinek jogszerűségét. Az orosz parlament házelnöke szerint felmerül a gyanú, hogy a Janukovics után elfogadott jogszabályok megsértették az ukrán alkotmányt, az ukrán törvényeket és nemzetközi szerződésekbe ütköznek. A házelnök szerint, ha ez bebizonyosodik, akkor nemzetközi fórumokhoz fordulnak. (Izvestia)

  • Az ukrán Naftogaz kifizette az orosz Gazpromnak a teljes januári gázadósságot – mondta az Interfaxnak egy orosz kormányzati forrás.

    A korábbi nyilatkozatok szerint Ukrajna januári gázimportja 663 millió dollár (149 milliárd forint) tett ki. Az, hogy miből sikerült a Naftogaznak ekkora adósságot rendezni nem derült ki.

  • A Levada Center orosz közvélemény-kutató februári adatai szerint az oroszok jobban bíznak Putyinban, mint tavaly. A megkérdezettek 67 százaléka támogatja Putyin politikáját és elfogadja a döntéseit. (Interfax)

  • Az Ukrayinska Pravda szerint orosz katonák felhagytak több krími ukrán laktanya blokádjával, az Unian hírügynökség szerint viszont a katonák azóta már vissza is tértek és megint körbeveszik az épületeket, így lehet, hogy csak egyszerűen váltásról volt szó. Biztosat még nem tudni.

  • Nem veszítik el ukrán állampolgárságukat Ukrajnának azok a lakói, akik felveszik az orosz állampolgárságot, jelentette be az ukrán külügyminisztérium Oroszországnak arra a tervére reagálva, hogy egyszerűsített eljárásban ad orosz állampolgárságot orosz anyanyelvű külföldieknek, ha azok lemondanak eredeti állampolgárságukról. (MTI)

  • Egy kicsit arrébb az ukrán válogatott 2-0-ra legyőzte az Egyesült Államok futballcsapatát Cipruson. (Guardian)

  • Alekszander Grusko Oroszország NATO képviselője szerint, a NATO közbeszólása az ukrán konfliktusba megnehezítette annak megoldását. Szerinte a NATO-nak nem kellene beleszólnia Ukrajna belügyeibe. (Itar-Taszsz)

  • Obama telefonon beszélt David Cameron brit miniszterelnökkel, miközben Washingtonból Connecticutba repült. Egyelőre nem jelentették be, mire jutottak. (Reuters)

  • Kerry azt is hangsúlyozta, hogy nagyon fontos garantálni a nemzetközi megfigyelők biztonságát. Ezzel Robert Serry ENSZ-küldött esetére utalt, akinek napközben a feladatát megszakítva kellett elhagynia a Krím félszigetet, miután oroszbarát fegyveresek beszorították egy kávézóba.

  • A lengyel parlament határozatban ítélte el Oroszország lépéseit Ukrajnában, amivel megsértette egy szuverén állam jogait. (BBC)