Orosz csapatok szállták meg a Krímet

Számlák befagyasztását, a vízumkiadás megtagadását rendelte el Barack Obama azoknak az orosz és ukrán állampolgároknak az esetében, akik tevékenységükkel fenyegetik Ukrajna függetlenségét és területi integritását. A listán azonban nincsen rajta Vlagyimir Putyin. "Rendkívül szokatlan volna, csak különleges helyzetben fordulhat elő, hogy egy államfőt is szankciók érnek. Ilyet nem tervezünk" – idézte a Fehér Házból egyik forrását a Reuters.

Az ukrán belbiztonsági szolgálat (SZBU) letartóztatta Donyeck „népi“ kormányzóját. Pavel Gubarevet még március elején kiáltotta ki kormányzónak a Donyecben tüntető oroszbarát tömeg. Az SZBU azért tartóztatta le Gubarevet, mivel szerintük a „népi“ kormányzó Ukrajna határainak a megváltoztatására törekszik, vagyis Donyecet Oroszországhoz akarja csatolni. (Interfax)

Lemondatta Vaszil Turdaj ezredest, Kárpátalja megye napokban kinevezett rendőrparancsnokát a kárpátaljai Jobb Szektor (Pravij Szektor). A radikális szervezet aktivistái délután egy tüntetésen az ezredes szakmai múltját firtatták. A tüntetők szerint Turdaj nem tudta magát tisztázni, ezért megíratták vele a felmondását, amit azonnal hivatalosan iktattak. A rendőri vezetővel kapcsolatban az aktivisták azt kifogásolták, hogy még huszti rendőrparancsnokként Turdaj hagyta, hogy kereket oldjon egy helyi vezető tisztségviselő, aki részegen két halálos áldozatot követelő közlekedési balesetet okozott – írta az MTI. Az akció jól jelzi a szervezet befolyását, és azt, hogy az új ukrán hatalom ingatag lábakon áll.

Jacenyuk eltökéltségét némileg árnyalta, hogy egy másik kérdésre, mely szerint veszélyes-e Oroszország Ukrajnára, úgy fogalmazott: Oroszország nem barátságos, és az, hogy orosz bakancsok és tankok tapossák az ukrán földet, elfogadhatatlan.

“Nincs jogi alapjuk az oroszoknak arra, ami jelenleg zajlik, hol van ilyenkor a globális biztonság? Az egész rendszerrel kell valamit tenni” - tette hozzá.

Az ideiglenes kormányfő arra a kérdésre is válaszolt, hogy mennyiben tekinti magát Ukrajna legitim vezetőjének azután, hogy Moszkva nem ismeri el pozíciójában. Válaszában Jacenyuk kifejtette, hogy 371 szavazattal a teljes ellenzék megszavazta az ukrán parlamentben mandátumát, mely döntés mögött ott állnak az ukrán polgárok is.

A BBC tudósítójának azon kérdésére, hogy mit gondol a Krím annektálásáról, az ukrán vezető Jacenyuk  kijelentette: a Krím félsziget Ukrajna része, és és az is marad.

Jacenyuk kitért a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) újrakezdett tárgyalásokra és azok szerepére a stabilitás és a területi integritás megőrzésében. Hozzátette, az IMF-fel kialkudottakat kész betartani az ukrán kormány. Ez már csak azért is fontos a számára, mert az EU tegnap bejelentette: kész két év alatt 11 milliárd eurós segélycsomagot nyújtani Ukrajnának, amennyiben megállapodik az IMF-fel.

Az Oroszország-párti, krími önvédelmi alakulat tagjai hurcolnak el egy Putyin ellen tüntető Femen-aktivistát a krími parlament épülete elől.

Fotó: David Mdzinarishvili / Reuters

Arszenyij Jacenyuk sajtótájékoztatója nyomán világossá vált, hogy órákat csúszik a délután háromig tervezett EU-csúcs Brüsszelben. Az ideiglenes ukrán kormányfő arra a kérdésre, hogy mire számít az EU-tól, úgy fogalmazott: azt várjuk, hogy az EU az USA-val és a Oroszországgal közösen mindent megtesz a krízis megoldásáért. Minden lehetőség az asztalon van még, ami azért fontos, hogy valódi tárgyalások folytathassanak; ezekhez fontos az EU által létrehozott kontaktcsoport, amely az első lépés lehet a stabilitás biztosítására Ukrajnában.

Václav Klaus volt cseh államfő szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok egyaránt hozzájárult a mai ukrajnai válsághelyzet kialakulásához, így mindkettőt felelősség terheli. A volt cseh elnök Brnóban tragikusnak és reménytelennek nevezte az ukrajnai helyzetet, azt mondta, hogy a húsz évvel ezelőtti jugoszláviai helyzetre emlékezteti.

Vlagyimir Putyin államfő olyan politikus, mint a többiek, semmivel sem különbözik tőlük. Mindenki igyekszik megvalósítani céljait. Ő sem lehet boldog amiatt, ami Ukrajnában történik, és amiatt sem, hogy ebbe Oroszországot belerángatták

– mondta Václav Klaus. (MTI)

Az ukrán politikusok szívesen várták volna, az amerikaiak már korábban is cáfolták, mostanra pedig világossá vált, hogy nem megy a Fekete-tengerre a Görögországnál horgonyzó George H. W. Bush repülőgép-hordozó, amelynek megjelenése egyébként is nemzetközi szerződések megszegésével járt volna, miután 45 ezer tonna vízkiszorítású hajóknál nagyobbak nem is úszhatnának fel a Fekete-tengerre. A 100 ezer tonna vízkiszorítású repülőgép-hordozó 17 hajós flottájának egyike viszont, az irányított robotrepülők bevetésére is alkalmas Truxtun 300 fős legénységével megjelenik a térségben, hogy a román és a bolgár haditengerészettel közös gyakorlaton vegyen részt.

A Truxtun

Fotó: U.S. Navy/Petty Officer 3rd Class Deven B. King/Handout / Reuters

Bukarest szeretne részt venni az Ukrajnáról szóló tárgyalásokon – mondta Brüsszelben Traian Basescu Románia elnöke. Szerinte Románia nemzeti érdeke, hogy részt vegyen ezeken a tárgyalásokon, mivel Basescu szerint Ukrajnában jelentős, 400 ezer fős román kisebbség él. (ITAR-TASZSZ)

"A kemény politikai krízis közepette, amit az orosz erők bevetése váltott ki, határozottan ellenzi a medzslisz, hogy úgynevezett népszavazást írjanak ki a Krím státuszáról" – idézte a krímitatárok parlamentjének elnökét Lilja Muszlimova. Refat Csubarov sajtótitkára szerint a krími parlament döntése az orosz csatlakozásról csupán a válság kiszélesedéséhez vezet. Csubarov szerint a feszültséget csak az ENSZ békefenntartóinak mielőbbi megjelenése oldhatja.

Ukrajna ragaszkodik függetlenségéhez és szuverenitásához, ugyanakkor békés eszközökkel kívánja megoldani a jelenlegi válságot – mondta Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján, miután megbeszélést folytatott az EU-országok vezetőivel. Jacenyuk szerint jogellenes a krími törvényhozás elvi döntését a Krím félsziget Oroszországhoz való csatlakozásáról, és az erről kiírt népszavazásnak sincs jogi alapja. Az ukrán miniszterelnök szerint a mostani politikai, gazdasági és katonai válság nem csupán Ukrajnát, hanem egész Európát érinti. (MTI)

Minden ukrán állami vagyont saját irányítása alá von a krími vezetés – közölte az Ukrajnától elszakadását bejelentő félsziget kormányának helyettes vezetője. Rusztam Tyemirgalijev szerint a krími államosítás gyárakat, földeket is érint. Nem vonatkozik azonban semmilyen magántulajdonra, ezek esetében azonban szintén sok papírmunka vár, hogy az orosz törvényeknek megfelelően jegyezzék be őket – írta az Rbc.ru.

A Szimferopolban rendezett Oroszország-párti tüntetés résztvevői élőláncban állják körül a krími parlament épületét.

Fotó: Alexander Nemenov / AFP

Az amerikai szankciókat Oroszország fenyegetésnek tekinti – mondta Lavrov. Az orosz külügyminiszter hozzátette, hogy Moszkva és Washington álláspontja az ukrajnai válsággal kapcsolatban még nagyon távol áll egymástól. (ITAR-TASZSZ)

Miközben a brüsszeli sajtóhadtest az ukrán kormányfő Arszenyij Jacenyuk sajtótájékoztatóra vár Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcson Twitter-üzenetekben röppent fel, hogy az újságírók és így az EUrologus is hiába vár. A hír azonban kacsának bizonyult, és az ideiglenes kormányfő csak nikotinéhségét csillapította!

Ismeretlen fegyveresek tartóztatták fel csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Krím-félszigetre tartó katonai megfigyelőit – értesült diplomáciai forrásból az AFP francia hírügynökség. A megfigyelőket csütörtökön délelőtt állították meg egy úttorlasznál a Krímbe vezető úton.

Az orosz katonák az előrehozott ukrán elnökválasztásig biztos, hogy nem hagyják el a Krím félszigetet – mondta Igor Turcsenyuk a dél-oroszországi hadseregért felelős parancsnok. (rbc.ua).

A Krím fizetőeszközként bevezetné az orosz rubelt, és nemzetivé tenné az állami tulajdont –jelentette be Rusztam Tyemirgalijev Krím miniszterelnök-helyettese. A politikus erről azután beszélt, hogy csütörtökön a krími parlament elvi döntést hozott a félsziget csatlakozásáról Oroszországhoz. (MTI)

Orosz kormánypárti politikusok támogatták csütörtökön a krími törvényhozásnak az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz csatlakozásáról hozott elvi döntését. Anatolij Liszkov, a felsőház alkotmányügyi és jogi bizottságának kormánypárti tagja szerint csupán néhány nap szükséges ahhoz, hogy a Szövetségi Tanácsban végbemenjen az eljárás, és a Krími Autonóm Köztársaság Oroszország részévé váljon. Az orosz politikusok a krími népszavazás után tárgyalhatnak Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról.(MTI)

Vlagyimir Putyin vezeti az orosz védelmi bizottság ülését, március 6-án

Fotó: Alexey Druzhinin / AFP

A Fehér Ház bejelentette, hogy Barack Obama amerikai elnök hivatalos orosz személyekkel és szervezetekkel szemben szankciók elrendeléséről döntött. A szankciók azokat érintik, akik veszélyeztetik Ukrajna demokratikus intézményeit és területi épségét. Egyelőre csak amerikai vízumok kiadását tagadják meg az orosz és ukrán tisztségviselőknek és magánszemélyeknek. (Itar-Taszsz)

A Krími Autonóm Köztárság Kijevtől független minisztériumokat és igazságszolgáltatási rendszert hozott létre – írja közleményében a a krími legfelső tanács. A tanács mai döntésével megalakította a igazságügyi, a belügyi, a katasztrófavédelmi, a fejlesztési, az energetikai és a kommunikációs minisztériumot, valamint létrehozták a Kijevtől független ügyészségi és bírósági rendszert. (Itar-Taszsz)

A Moszkovszkij Komszomolec szerint Viktor Janukovics leváltott ukrán elnököt szívinfarktus gyanújával kórházba szállították. A lap szerint Janukovics állapota súlyos, a hírt még nem erősítették meg.

Néhány napja a Majdan egyik aktivistája Facebook-bejegyzéseben tényként állította, hogy Janukovics egy rosztovi kórházban meghalt. A hírt később cáfolták a kórház orvosai.

Oroszország a népszavazást követően alakítja ki végleges álláspontját Krímről – mondta Leonid Szluckij a volt szovjet országokért felelős orosz parlamenti biztos. Szluckij szerint az összes parlamenti frakciónak fontos Ukrajna területi épsége, de megérti a krímieket is, hogy csatlakozni akarnak Oroszországhoz. (Itar-Taszsz)

Fotó: Vasily Fedosenko / Reuters

Oroszország egyszerűsítené az orosz ajkúak számára az állampolgárság megszerzését, de ahhoz le kellene mondaniuk eredeti állampolgárságukról – mondta Dmitrij Medvegyev kormányfő a kabinet csütörtöki ülésén. A tervek szerint a törvény azokra az oroszul beszélő polgárokra vonatkozna, akik korábban a Szovjetunió területén éltek. (MTI)

csak országos, nem pedig helyi – derült ki az EU kijevi nagykövetének szavaiból. Jan Tombinski szavai azonban már így is megengedőbbek annál, mint amit Kijevben elképzelhetőnek tartanak, hiszen az ukrán vezetés szerint a terület elszakadásáról egyáltalán nem lehet népszavazást tartani.

Az állami VCIOM közvélemény-kutató intézet március 1-2-án végzett felmérése szerint az orosz elnököt a megkérdezettek 67,8 százaléka támogatja. Vlagyimir Putyin sikerét az intézet szerint a Szocsiban tartott téli olimpia és a krími helyzetben tanúsított lépései magyarázzák. (Itar-TASZSZ)

Átkelhetett a Boszporuszon az amerikai George H. W. Bush repülőgép-hordozó anyahajó, így folytathatja útját a Krím félsziget felé. Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (SZNBO) új titkára, a tüntetések szervezésében aktív Andrej Parubij szerint az Egyesült Államok szavatolja Ukrajna biztonságát. „Mindannyiunk számára világos, hogy az Oroszország által kiprovokált eseménysor olyan konfliktushoz vezethet, amely messze túllép a Krím határain" – idézte Parubijt a Newsru.ua.

Fotó: Angelos Tzortzinis / AFP