Megvédtek egy szobrot, megöltek egy nőt

Hogyan fajulhattak idáig a dolgok?

Cristoforo Colombo 1492-ben nyugatnak indult az Atlanti-óceánon, hogy megmérje, milyen messze van India. Sosem tudta meg, hogy valójában nem oda ért el, ahová indult, mert közbejött egy addig ismeretlen kontinens, de ez nem akadályozta meg a követőit abban, hogy felfedezzék és módszeresen kifosszák az Újvilágot. Az őslakosság kiirtása kétszáz évvel később odáig fajult, hogy olcsó munkaerőt már csak lasszóval lehetett fogni. Pont ezt csinálták az afrikai emberkereskedők, akik gályaszám hordták a fekete rabszolgákat Amerikába.

Amerika később úgy döntött, nem lesz gyarmat, 1776-ban megvívta a függetlenségi háborúját, és kiszakadt az angol uralom alól. 1861-ben aztán az iparosodott, északi Unió és a mezőgazdaságból élő déliek Konföderációja között robbant ki háború. Az északiak az Emancipation Proclamationt lobogtatták, a déliek meg a szakszerű korbácsolás kézikönyvét. Az északiak a szabadságjogokra hivatkoztak, a déliek meg arra, hogy az nem tud gyapotot szedni, szemben a négerekkel. Négy évig folyt a patakvér; végül az északiak győztek.

Na, ebben a háborúban harcolt Robert E. Lee, a Konföderáció tábornoka, aki 1924-ben köztéri szobrot kapott Virginiában. Lee tábornok a szélsőjobbos fajgyűlölők egyik szent ikonja, így amikor a charlottesville-i városvezetés úgy döntött, hogy eltüntetik a szobrot az utcáról, kitört a botrány.

Mi volt a baj a szoborral?

Lee a rabszolgatartó déliek oldalán harcolt a polgárháborúban, és bármilyen remek stratéga volt, egy rasszista, elnyomó rendszert védett. Lee felesége egy kőgazdag déli rabszolgatartó lánya volt, és maga a tábornok is hírhedten kegyetlenül bánt a négerekkel. Egy Lee-szobor sokakban rossz érzéseket kelthet; például abban, akinek a dédnagyanyja még rabszolga volt. Vagy akiknek a nagyanyja még nem ülhetett a buszon a fehérek mellé.

A fajgyűlölő radikálisoknak Lee tábornok viszont igazi népmesei figura. A polgárháború után sokáig abban bíztak, hogy a Dél majd revansot vesz a vereségért, és Lee lesz az, aki visszazökkenti a dolgokat a rendes kerékvágásba. Ez volt az ő Trianonjuk. Épp ezért tartották a Lee-szobor eltávolítását történelemhamisításnak, illetve az amerikai kulturális örökség megcsonkításának.

Nem túlzás ez?

Dehogynem. De a vérző szívű liberálisok is belelátják az Elfújta a szélbe a rasszista-revizionista narratívát, csak mert Scarlett O'Hara visszasírja a háború előtti időket. Vagy tiltólistára teszik Huckleberry Finn kalandjait, mert sok benne a négerezés; hiába, hogy a modern amerikai regényre gyakorolt hatása felbecsülhetetlen.

Hogy reagált a szélsőjobb?

A korábban újságíróként, most fajvédőként működő Jason Kesslert annyira fölzaklatta a dolog, hogy Unite the Right néven tüntetést szervezett Charlottesville-be saját radikális csoportjával, az ultranacionalista Proud Boysszal. A meghívót minden fasiszta szervezetnek továbbította; a cél az volt, hogy minden idők legnagyobb white supremacist tömegrendezvényét hozzák össze.

Mi az a white supremacist?

Fehér felsőbbrendűséget jelent. Olyan rasszisták mondják magukra, akik büszkék rá, hogy azok. Az Egyesült Államokban az ilyen szervezeteket hate groupnak, gyűlöletcsoportnak hívják, mert kisebbségek ellen uszítanak: gyűlölik a mexikóiakat, a feketéket, a bevándorlókat, a kínaiakat, a zsidókat, a demokratákat, a melegeket, a leszbikusokat, a transzneműeket, a liberálisokat, a különvéleményt, a másként gondolkodókat. Meg a gondolkodókat úgy általában.

Vagyis nácik?

Akik kinn voltak a charlottesville-i utcákon, azok az egyébként elég heterogén alt-righton belül is a szélsőségeket képviselik. Mélyen megvetik a polkorrektséget, tehát nyugodtan hívhatjuk őket náciknak. Az egyenruhájuk nem Hugo Boss, a szellemi képességeik összesen nem tesznek ki egy Albert Speert, és még Leni Riefenstahl sem tudna vonzó imázsfilmet készíteni róluk, de az esztelen fajgyűlölet stimmel.

Kik voltak még ott a tüntetésen?

A hétvégi tüntetésre kivonult az alt-right szélsőséges szárnyának színe-java. Kessler, aki korábban fehérgyűlölettel gyanúsította meg a charlottesville-i városvezetést, azt mondta:

a felvonulás remek lehetőség, hogy azok a fehérek, akik már torkig vannak, megmutathassák, hogy nem lehet velük bármit megcsinálni.

A résztvevők (a teljesség igénye nélkül):

• A Vanguard America egy fehérek és heteroszexuálisok által benépesített fasiszta Amerikában hisz. „Vér és föld!” – hirdeti büszkén a jelszavuk. Ordították is teli torokból.
• A League of South neo-konföderációs nézeteket vall. Kevesebb adót, szabályozást és színesbőrűt szeretnének látni az országban, és több egyházi befolyást az oktatásban.
• Az Identity Evropa a fura fajelméletei nézeteiről híres. Bármikor levezetik, hogy a fehérek intelligensebbek a feketéknél, de bizonyítani nem tudják. A vezetőjüket, Nathan Damigót idén év elején letartóztatták, mert a kaliforniai Berkeleyben megütött egy nőt.
• A Traditionalist Workers Party a keményen dolgozó kisemberek és a család pártja. Azért harcolnak, hogy bárkit lehessen a bőre színe vagy a szexuális beállítottsága miatt diszkriminálni. Totális határzárról álmodnak, hogy távol tarthassák leggyűlöltebb ellenségeiket, a zsidókat.

Négy különböző fajgyűlölő csoport kell egy szobor megvédéséhez?!

Vannak, akik ennyire komolyan veszik a műemlékvédelmet.

Sejtették, hogy balhé lesz?

Az egyik vanguardos – aki a Splinter News újságírójának Thomas néven mutatkozott be – elárulta, hogy a tüntetés előtt néhányan kézifegyvert is rejtettek a pólójuk alá. Hátha szükség lenne rá. Például ha az ellentüntetők bevadulnak, a rendőrök meg elfelejtenek közbeavatkozni.

The #NYPD commends the #Charlottesville PD, @VSPPIO & @VaNationalGuard for handling today's events with true professionalism. Much respect. pic.twitter.com/lj9Y3VCF3M

— Commissioner O'Neill (@NYPDONeill) August 12, 2017

Péntek este a tüntetők fáklyás felvonulást tartottak, és neonáci jelszavakat skandáltak.

De az augusztus 12-i tüntetésre nemcsak az alt-right, hanem a charlottesville-i antirasszisták is fölkészültek.

Önkéntesek jelentkeztek, hogy beépüljenek az internetes alt-right csoportokba, és neveket társítsanak az arcokhoz, hogy tudják, kire kell majd figyelni a tüntetésen. Az egyik önkéntes szerint sokkal profibb aktát raktak össze, mint a rendőrök.

Ennyire felkészülten várták a tüntetést? Talán tudtak valamit?

Charlottesville-ben viszonylag gyakoriak a faji villongások. A Ku Klux Klán lobbija nagyon erős; a korabeli újságkivágások szerint az 1920-as években a tiszteletreméltó egyéneknek nem volt ciki klántagokkal mutatkozni. És a Virginiai Egyetem is szépen megköszönte, amikor ezer dollár támogatást kaptak tőlük. Virginiában a Klánnak respektje van; a hétvégi tüntetők is üvöltötték a jelszavukat, a „You will not replace us”-t (Nem fogtok lecserélni minket).

Mire céloztak ezzel? Kik nem fogják lecserélni őket?

A zsidók.

Vagy úgy. És ezek gyakori esetek?

Júliusban a Klán tartott felvonulást Charlottesville-ben, májusban az alt-right leghíresebb fehér nacionalistája, Richard Spencer. Akik ott voltak, érezték, hogy van valami a levegőben. A militáns balos akciócsoportok, mint a Redneck Revolt is felfegyverkezve indultak a szombati tüntetésre.

Ott mi történt?

Kessler délre hirdette meg az indulást, de a tüntetők és az ellentüntetők már fél tizenegykor egymást verték. Az ellentüntetők egyik hatalmas táblájára – amit később pajzsként használtak – az

feliratot festették, valamint Pepe békát, az alt-right totemállatát. Illetve csak a fejét, ami egy guillotine mellett hevert. Látszott, hogy ebből már nem lesz érdemi párbeszéd.

A legnagyobb balhé az Emancipation Parkban zajlott, ahol a Lee-szobor is áll. Az alt-rightosok rasszista, neopogány, konföderációs, sőt, odinista zászlókat lengetve támadtak az ellentüntetőkre, ők meg vissza. Köveket, vizespalackokat, paradicsomot, törött zászlórudakat és festékkel töltött lufikat dobáltak egymásra. Népszerű fegyver volt a paprikaspray is, amit a rendőrség is bőkezűen használt. A verekedések sem tartottak túl sokáig, mert valaki mindig lefújta a küzdő feleket.

Lőfegyvert senki nem használt.

Az összecsapások néha igen vad fordulatot vettek. Egy csoport náci összeverekedett a Black Lives Matters aktivistáival, és fémrudakkal csépelték egymást egy parkolóházban.

Earlier in a parking garage in #Charlottesville - white supremacists beat this black kid w/poles. [Photo for by @zdroberts @NationofChange] pic.twitter.com/LLPBPjb8si

— Zach D Roberts (@zdroberts) August 12, 2017

11 óra 28 perckor kihirdették a szükségállapotot Charlottesville-ben és Albemarle megyében. Ekkor már teljes volt a káosz. A csoportok elszakadtak egymástól, senki nem tudta, mi történik. Úgy tűnt, lassan véget ér a balhé.

Ekkor hajtott a tömegbe az autó?

Igen, háromnegyed 2 körül. Szürke Dodge Charger volt; egyenesen a parkból kiszorított ellentüntetők közé gurult. A gázoló elhajtott a helyszínről, de üldözőbe vették, és rövidesen le is kapcsolták. A Dodge-ot egy 20 éves fiatalember, James Alex Fields Jr. vezette. Gyilkossággal, súlyos testi sértéssel és cserbenhagyásos gázolással vádolják. A bíróság nem szabott ki óvadékot, vagyis nem védekezhet szabadlábon.

Ez terrortámadás volt?

Az amerikai sajtó még nem döntötte el, hogy terrortámadásnak vagy gyűlölet-bűncselekménynek nevezze a történteket. De az elnevezés nem változtat a lényegen: az ütközésben sokan megsérültek, és a 32 éves Heather Heyer belehalt a gázolásba. A támogatók gyűjtést szerveztek Heyer családjának; rövid időn belül több tízezer dollár gyűlt össze.

Ő volt a tüntetés egyetlen halálos áldozata?

Nem. Még nem tudni, miért, de a tüntetőket figyelő rendőrségi helikopter is lezuhant. A becsapódásban nem sérült meg senki, de a fedélzeten tartózkodó két rendőr meghalt.

Sebesültek?

Összesen 35-en vannak, közülük 19-et még mindig kórházban ápolnak.

Letartóztattak valakit? Vannak felelősök?

Fields, a gázoló sofőr már őrizetben van. A rendőrség őrizetbe vette a 21 éves Troy Dunigant, a vele egykorú Jacob L. Smith-t és a 44 éves James M. O'Briant, kisebb súlyú szabálysértések, illetve tiltott fegyverviselés miatt.

A rendőrség hibája volt, hogy idáig fajultak a dolgok?

Ha igen, azt csak egy későbbi vizsgálat fogja kideríteni. Mind a tüntetők, mind az ellentüntetők azt nyilatkozták, hogy a rendőrség nem tett meg mindent, hogy szétválassza őket. Maga Kessler egy vasárnapi videóüzenetben arra panaszkodott, hogy a rendőrség nem készült föl a helyzetre; csak az érdekelte őket, hogy elhallgattassák az alt-rightot. Harcostársa, Spencer szerint a rendőrség csődöt mondott; nem tudták megvédeni őket. Pedig – mondta Spencer – ők csak demonstrálni akartak a mozgalmukkal, erre odadobták őket a farkasok elé.

Hogy reagált a közvélemény a történtekre?

Az internetezők már hozzáláttak, hogy megdoxxolják, vagyis nyilvánoságra hozzák a tüntető nácik személyes adatait. Néhányukat már ki is rúgták a munkahelyéről. A jelek szerint megdöbbentette őket a tény, hogy ha elmennek egy fasiszta tüntetésre, és ott kamerák elé kerülnek röhejes jelmezekben, náci jelszavakat skandálva, vagy éppen véres arccal, az nem fog mindenkinek tetszeni. A húszéves Peter Cvjetanovicot üvöltés közben, vöröslő fejjel kapták le; a kép rövid idő alatt nagy karriert futott be a közösségi médiában.

Cvjetanovic azt írta: nem számított rá, hogy ennyien meg fogják osztani a képet. Azt viszont tagadta, hogy gyűlölködő lenne:

Fehér nacionalistaként minden emberrel törődöm. A kultúránk és a gyermekeink megérdemlik, hogy legyen jövőképük. A fehér nacionalisták nem gyűlölködők; csak meg akarjuk őrizni, amink van.

Tehát a tömegverekedés, a házilag gyártott fegyverekkel vívott közelharc, a szükségállapot kihirdetése, egy lezuhanó helikopter, egy tömeges gázolás, 35 sebesült és 3 halott tulajdonképpen értékmegőrzés?

Ha ő mondja.

Hogy reagált Donald Trump?

Részvétet nyilvánított az elgázolt Heyer és a lezuhant helikopterpilóták családtagjainak. „Össze kell fognunk és el kell ítélnünk ezt a gyűlöletet. Az Egyesült Államokban nincs helye az ilyesfajta erőszaknak. Gyerünk, fogjunk össze!”

– írta Trump a Twitteren.

Viszont elsőként az elnök kiadott egy közleményt, amelyben a lehető leghatározottabban elítélte az erőszak, az előítélet és a gyűlölet minden formáját „valamennyi oldal részéről". Utóbbiért rengeteg kritika érte, hiszen nem ítélte el a neonácikat. Végül a szabadságáról a Fehér Házba visszatérve, és két nap gondolkodás után Trump hétfőn kijelentette, hogy a szélsőjobboldali gyűlöletcsoportok visszataszítóak. Csakhogy egy nappal később újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol már arról beszélt:

A charlottesville-i incidensekben mindkét oldal hibás,

az antifasisztáknak pedig nem kellett volna provokálniuk.

Ez a mondat a republikánusoknál és a demokratáknál is kiverte a biztosítékot, Trump ugyanis nem ítélte el egyértelműen a fehér felsőbbrendűséget hirdetőket. Tény: az ellentüntetőknél is volt fegyver, és egyértelműen balhéra készültek, ahogy azt a Pepe-transzparens is mutatja. De, ahogy a demokrata párti Brian Schatz fogalmazott,

nem nagy kérés, hogy olyan elnökünk legyen, aki elítéli a nácikat.

Közben ráadásul elődje, Barack Obama reakciója („senki sem úgy születik, hogy utál egy másik embert a bőrszíne vagy a háttere vagy a vallása miatt...") minden idők legnépszerűbb posztja lett a Twitteren. Szerdán George H. W. Bush és George W. Bush is közös közleményben ítélte el a gyűlölet minden formáját.

Miért nem beszélt keményebben Trump az alt-rightosokról?

Részben nekik köszönheti a hatalmát, így nem ítélheti el őket. Nem mintha egy nácinak számítana Trump jóváhagyása; aki gyűlölködni akar, az elnöki engedély nélkül is azt fogja tenni. Másrészt a republikánusoknak – tetszik vagy sem – szükségük van a rasszista szavazókra. Mióta a demokraták a hatvanas években felkarolták az egyenlőség elvét, azóta a republikánusok táplálják a szélsőjobbos indulatokat. Mindig volt hozzá megfelelő elnökjelölt, és célközönség is.

Nem fog visszaütni az elhatárolódás hiánya?

A Merck gyógyszergyár vezérigazgatója közölte, hogy nem akar Trumppal együttműködni, amíg nem zárkózik el egyértelműen a szélsőségesektől. A videojátékos csetszolgáltatás, a Discord már kilőtte az alt-right tematikájú szervereket, és közölték, hogy nem fogják megtűrni a nácikat. Még a pénteki tüntetés fáklyáit gyártó Tiki is nyilvános közleményben határolódott el a náciktól.

És innen hogyan tovább?

Az alt-right látványos erődemonstrációja igen rosszul sült el. A közvélemény láthatólag elítéli az erőszakot, ha az esélyegyenlőségért kiállókat bántják, de a nácik szétverését nemcsak helyeslik, hanem asszisztálnak is hozzá. Kérdés, milyen hatása lesz ennek az alt-right utcai politizálására. Mert az védhetetlennek tűnik, hogy

Megjósolhatatlan, hogy fognak reagálni, ha rájönnek, hogy Baltimore-ban az éj leple alatt szép csöndben eltávolították a közterekről mind a négy konföderációs szobrot. 

For those just waking up, here's what happened in Baltimore: the city's dead-of-night removal of all four of its Confederate monuments. pic.twitter.com/gaquP2hlqN

— Alec MacGillis (@AlecMacGillis) August 16, 2017