Elnöksége legforróbb perceit éli Donald Trump

Bár túl van már egy Kim Dzsongunnal való találkozón, két szíriai megtorló támadáson, talán mégis augusztus 21. volt Donald Trump elnökségének eddigi leghúzósabb napja. Ráadásul kivételes módon az események menetét és tempóját nem ő maga diktálta, hanem mint egy sorozat évadzárójában, egy sor egymástól többé-kevésbé függetlenül bonyolódó cselekményszálban bukkant fel minikonklúzió. És ezek összessége magasabb szintre emelt izgalmakkal kecsegtet a következő szezonra – esetünkben a következő napokra, hetekre.

A CNN beszámolója alapján teljesen váratlanul érte a sajtót az, hogy egy napon tesz vallomást Trump személyes ügyvédje (és egyben elintézőembere), Michael Cohen és volt kampányfőnöke, Paul Manafort. A rendkívüli helyzet érzetére csak ráerősített az, hogy az FBI a kampánypénzekkel való visszaélés vádjával letartóztatta Trump egyik első képviselőházi támogatóját, Duncan Hunter kaliforniai republikánus képviselőt és feleségét.

És mindeközben az elnök hazai pályán, Nyugat-Virginiában vett részt egy kampányeseményen, ahol a hálaadásnapi pulykától a NATO-ból való esetleges kilépésig mindenről összevissza fecsegett, de kínosan kerülte azt, hogy szóba hozzon bármit is, amivel tele volt az amerikai média (és nem csak a Trumppal nem szimpatizáló orgánumok).

De lássuk, mi is történt.

1. Trump ellen vallott a volt ügyvédje

Michael Cohen, aki egy évtizeden keresztül Trump leglojálisabb és legmegbecsültebb emberének számított, besétált egy manhattani bíróságra, és ott nyolc bűncselekményt ismert be. Ezekből öt korábbi zűrös üzleti tevékenységéhez köthető, azonban két ügy közvetlenül kötődik nemcsak Donald Trumphoz, hanem a Trump-kampányhoz is.

Ugyanis Cohen elismerte, hogy tudatosan megsértette a kampányfinanszírozási törvényt, amikor 2016-ban az akkor még csak elnökjelölt Trump két nőügyét is komoly hallgatási összegekkel vásárolta meg. A Stormy Daniels művésznéven ismert Stephanie Clifford pornószínésznőnek 130 ezer dollárt fizetett a hallgatásáért, az amúgy Trumppal barátságos viszonyban lévő National Enquirer nevű lap tulajdonosának pedig azért fizetett, hogy ne publikálják Karen McDougal Playboy-modell történetét a Trumppal évekkel azelőtt folytatott viszonyáról.

Cohen végletekig lecsupaszított jogi nyelven megfogalmazott vallomásának legfontosabb része az volt, amikor leszögezte:

Ez pedig azért is kellemetlen, mivel a kampányköltségek között nem szereplő összegekről van szó, azaz ha Cohen bizonyítani tudja állítását (hogy ő csak utasításra cselekedett), akkor az egy sor jogász egybehangzó véleménye szerint azt jelenti, hogy Donald Trump bűncselekményt követett el.

Márpedig az biztos, hogy a National Enquirer kiadójával kötött megállapodásról szóló iratokat annak ellenére is megőrizte, hogy a kiadó David J. Pecker külön kérte, hogy semmisítse meg őket. Ez a tény a Trumppal folytatott beszélgetéséről készített hangfelvétel mellett szintén azt bizonyítja, hogy a minden fórumon hangoztatott lojalitás ellenére Cohen már 2016-ban sem bízott teljesen főnökében.

2. Elítélték Trump volt kampánytanácsadóját, és a pereknek még nincs vége

Cohenéhez képest kevésbé közvetlen csapás, de politikailag mégis kellemetlen egybeesés volt, hogy egy Virginia állambeli esküdtszék a vártnál gyorsabban, szintén kedden 18 vádpontból 8-ban ítéletet tudott mondani Trump 2016-ban lemondott kampányfőnöke felett. Az ukrajnai és orosz oligarchákkal üzletelő, a Putyinnal szövetséges Viktor Janukovicsnak tanácsot adót Paul Manafortot egy sor pénzügyi szabálytalanságban találták bűnösnek, melyek miatt a 69 éves férfi valószínűleg minimum tíz évre börtönbe kerülhet.

Politikai szempontból Trumpnak azért nagy vereség a Manafort-ítélet, mivel a volt kampánytanácsadó elleni vádak a Mueller-nyomozásból származnak. Azaz a független bíróság által hozott ítéletek gyengítik az elnök hónapok óta sulykolt üzenetét, hogy tudniillik itt egy politikailag motivált boszorkányüldözés folyik ellene és stábja ellen.

Ami Trumpra nézve szintén kellemetlen, hogy az amúgy is már évek óta húzódó Manafort-saga politikailag fajsúlyos vádjai még csak most jönnek. Ugyanis nemcsak azt a tíz ügyet tárgyalhatják újra, amelyekben most nem született ítélet, hanem Manafortnak szeptemberben Washingtonban is bíróság elé kell állnia, akkor már olyan vádakkal szembenézve, mint

• az amerikai kormányzattal szembeni csalás,
• külföldi kormány érdekében folytatott be nem jelentett lobbitevékenység,
• tanú befolyásolása
• és hamis tanúzás.

Ezekért az AP hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint akár további 15-20 év börtönt is kaphat.

3. Negyedmillió dollár közpénzt költött egy trumpista képviselő golflabdákra és Mekire

A keddi nap harmadik bűnügyi-politikai híre az volt, hogy az FBI letartóztatta a kaliforniai republikánus képviselőt, Duncan Huntert és feleségét, akiket a kampányfinanszírozás súlyos megsértésével vádolnak. A szövetségi nyomozók egy összesen 250 ezer dollárt (majdnem 70 millió forintot) kitevő, 60 kifogásolható tételből álló listával érkeztek a politikushoz, köztük olyan bizarr költségekkel, mint

• a Grincs színházi előadására vett jegyek kampányköltségként való elszámolása,
• golffelszerelés veteránoknak szánt ajándékként („labdák a sérült harcosoknak”) való feltüntetése,
• és 5000 dollárnyi gyorséttermi kaja az ország több étteremláncából, melyet meg sem próbáltak dokumentálni.

Hunterrel szemben egyébként már két éve is felmerültek hasonló vádak, amikor kiderült, hogy kampányköltségként számolt el egy házinyulának vett repülőjegyet, akkor a képviselőház etikai bizottsága a szövetségi kormánynak passzolta le a nyomozást. A szövetségi kormányzat pedig – pedig kormánypárti képviselőről van szó, méghozzá Trump egyik legelső és legelszántabb támogatójáról – lefolytatta a nyomozást és letartóztatta a képviselőt.

Mindent kipakol, amit az FBI Trumpról tudni szeretne

Fontos megjegyezni, hogy a keddi fejlemények egyike sem kapcsolódik közvetlenül a Mueller-vizsgálat deklarált céljához, azaz a Trump-kampány és az orosz titkosszolgálatok összejátszásának feltárásához. Ezt a kedden megszólaló republikánus politikusok és a Trumphoz közeli orgánumok is kiemelték.

Azonban a különleges ügyész már a nyomozás kezdetétől fogva tartózkodott a frontális támadástól, inkább mélységi átkaroló hadműveletbe kezdett, mely során fokozatosan szedte le Trump környezetének tagjait és a környezetükben lévő orosz ügynököket és közvetítőket. A szisztematikus megközelítésnek hála Mueller a Watergate óta talán a leghatékonyabb vizsgálatot folytatja, melyet ráadásul politikailag is ügyesen körülbástyázott.

Asha Rangappa, egy volt FBI-ügynök (jelenleg a Yale tanára) hívta fel a figyelmet arra, hogy milyen taktikus húzás volt Cohen ügyeinek kiszervezése a Dél-New York-i ügyészséghez. Így az ügyvéd elleni nyomozás ötletét felvető Mueller gyakorlatilag egy második frontot nyitott, mely nem kötődik hozzá, kevésbé lehet kitéve a politikai támadásoknak. Ráadásul Cohenenen keresztül a hatóságok könnyebben eljuthatnak Trump családtagjaihoz, például Donald Trump Jr.-hoz. Az ügyvéddel kötött vádalkut is úgy fogalmazták meg, hogy a büntetési tétel nagyban függ az általa szolgáltatott információk hasznosságától, Cohen ügyvédje jelezte is, hogy ebben nem lesz hiba:

Felszabadító érzésként éli meg, hogy elmondhatja az igazságot – mindenről, amit Donald Trumpról tud.

Magyar idő szerint szerdán pedig Lanny Davis már azt a mézesmadzagot is elhúzta a média és az FBI előtt, hogy védence a Muellert leginkább érdeklő témáról, az orosz hackerek amerikai választásba való belenyúlásáról, illetve Trump orosz machinációkról való értesüléseiről is szívesen beszél.

A sok szálon futó ügyhalmaz kimenetele (vagy kimenetelei) nehezen megjósolható, hiszen Muellernek ott van még talonban Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadó, akinek a szintén külföldi lobbizás miatt indított perében lassan tíz hónapja még mindig nem mondták ki az ítéletet, ami azt jelzi, hogy még mindig van mondanivalója az FBI-nak. Trump is megkavarhatja az ügyet azzal, hogy meneszti Muellert.

A nagy kérdés, hogy az amerikai elnök bíróság elé citálható-e. Az alkotmányjogi alapelveket feszegető dilemmában eléggé eltérő értelmezések feszülnek egymásnak, de az elnök jogi csapata egyértelműen a „nem” álláspontjára helyezkedik. Az is kétséges, hogy az elnök belemegy-e abba, hogy Mueller őt is meghallgathassa.

Attól tartanak, hogy a párt egyre jobban hasonlít egy bűnszövetkezetre

A valódi hatás az alig nyolcvan nap múlva esedékes novemberi félidős kongresszusi választásokon mérhető majd le. Ekkor ugyanis a képviselőház mind a 435 mandátumáról, a szenátus 100 mandátumából 35-ről és egy sor tagállami kormányzói posztról tartanak szavazást. A Trump-kormányzat törekvései ellenére az őszre is kiterjedő Mueller-vizsgálat eredményei miatt a republikánus stratégák egyre jobban tartanak attól, hogy a botrányok, büntetőügyek és nyomozások sora miatt

A demokraták viszont eleve egy Trump elleni népszavazásként állítják be a novemberi választást, hiszen a republikánus politikusok szinte mindenhol belekerültek abba a csapdába, hogy ha nem állnak be Trump mögé, akkor pártjuk törzsszavazói ejtik ki őket az előválasztáson, trumpistaként viszont az összes választó között tudnak sokkal nehezebben többséget szerezni a demokrata jelöltekkel szemben. Az elnök ugyanis az összes szavazót tekintve masszívan népszerűtlen – azért masszívan, mert a 40 százalék körüli támogatottságból hónapok óta sem felfelé, sem lefelé nem bír elmozdulni –, viszont pártjában megingathatatlan (80 százalék feletti) a támogatottsága.

A republikánusok attól tartanak, hogy ha a demokraták többséget szereznek, akkor Michael Cohen vallomásai (és esetleg bizonyítékai) tökéletes alapul szolgálhatnak az elnök elmozdításának érdekében indított eljáráshoz (ez az impeachment). Azonban véleményem szerint a demokraták még a többség megszerzése esetén sem fogják komolyan erőltetni Trump elmozdítását, nekik sokkal jobban megéri, ha az elnök végigszenvedi a ciklusát, 2019-ben csakazértis-alapon újra jelölteti magát, a republikánus előválasztásokat simán hozza, de ugyanilyen simán kikap bármelyik demokrata jelölttől, akit nem Hillary Clintonnak hívnak.

Borítókép: Jonathan Ernst / Reuters.