Albert, Lipót
2 °C
12 °C

Trump katonái várják a közép-amerikai menekültcsoportot

K  AP20181029199
2018.11.05. 21:02

A keddi amerikai félidős választás kampányának is a középpontjába került az a Hondurasból indult, sok ezresre duzzadt menekültcsoport, aminek az útját naponta követik az amerikai médiában, és amit Donald Trump elnök is folyamatosan napirenden tart a kampányrendezvényein. Trump azt is bejelentette, hogy már jó előre több ezer katonát küld a határra, habár az északra tartó csoport tagjai egy nappal a szavazás előtt is még messze voltak az Egyesült Államoktól.

Gyorsan nőtt a létszám

Az időközben alaposan felduzzadt csoport még október 12-én indult a hondurasi San Pedro Sulából. Az eredetileg nagyjából 160 hondurasi azzal a reménnyel vágott neki az útnak, hogy majd menedékjogot kérjen Mexikóban, vagy még inkább az Egyesült Államokban. Miközben a félidős választás közelsége miatt már az elejétől felfokozott médiafigyelem kísérte őket, két nappal később már ezren voltak, a guatemalai határhoz pedig 1600-an érkeztek meg. A létszám azóta tovább nőtt.

Ehhez hasonló csoportok már több mint egy évtizede indulnak viszonylag rendszeresen az Egyesült Államok felé. A korai „migránskaravánokat" a Mexikó déli részén lévő Tapachulában segítették a Pueblo sin Fronterashoz (Emberek Határok Nélkül) hasonló civil szervezetek, hogy így csökkentsék az út közben a menekültekre leselkedő veszélyeket. A nagyobb, és láthatóbb tömegtől azt remélik, hogy nem lesznek annyira kitéve a bűnözőknek, emberkereskedőknek, vagy a drogkartelleknek, mintha csak egy-egy kisebb csoport próbálkozna a hetekig tartó úttal.

A tömeges akcióval a migránsok és menekültek jogaira, illetve ezen jogok szűkösségére akarták felhívni a figyelmet; céljuk pedig pont nem az, hogy becsempésszék ezeket az embereket az Egyesült Államokba, hanem hogy az erre rászorulókat segítsék abban, hogy legális keretek között tudjanak menedékkérelmet benyújtani.

Ez a mostani az eddigi legnagyobb hasonló menet, az ENSZ becslései szerint volt olyan pont, amikor 7200-an voltak benne. Ehhez hozzátartozik, hogy évente egyébként 70-80 ezren jutnak be az Egyesült Államokba a régióból. A mexikói hatóságok, és az AP helyszíni tudósítója ennél valamivel kevesebbre, 4-5 ezresre tette a Mexikóban vonulók létszámát. Sokan állításuk szerint azután csatlakoztak, hogy látták a híreket a Facebookon, vagy a tévében, de állítólag olyan is volt, aki akkor szánta el magát, amikor a csoport elvonult a háza előtt.

Vannak, akik Mexikóban maradnának, de sokan mennek tovább

A guatemalai kormány megpróbálta lezárni a határt a csoport előtt, de aztán néhány órán át tartó patthelyzet után visszavonulót fújt. A mexikói határon rohamrendőrök paprika spray-vel szorították vissza az egyik hídon összezsúfolódó csoport egy részét, miután néhányan áttörték a sorfalat. A rendőrök felszólították őket, hogy adjanak be menedékkérelmet, vagy forduljanak vissza. 

Sokan kimerültek a megtett úttól, voltak, akik szerint úgysem kapnának munkát az USA-ban, ha nem tudnak jól angolul, ezért inkább Mexikó mellett döntöttek. A mexikói állam ideiglenes munkavállalói engedélyt is felajánlott az ott menedékkérelmet beadóknak. Eddig közel 2 ezren adtak be menedékkérelmet Mexikóban, 200-an pedig pénzügyi segélyt kaptak, miután önként vállalták, hogy visszatérnek Hondurasba.

Viszont ennél sokkal többen eltökélték, hogy eljutnak egészen az Egyesült Államokig. A többségük vagy átúszott, vagy valamilyen csónakkal, komppal átjutott a határfolyón, és folytatta útját. Mexikó később megnyitotta a határát a migránskaravánban lévő nők és gyerekek előtt. A mexikói vezetés viszont figyelmeztetett, hogy akik illegálisan léptek be, azokat ki fogják utasítani. Azóta a mexikói rendőrök nem próbálták megállítani a csoportot, aminek az egyik oka az lehet, hogy a decemberben leköszönő Enrique Peña Nieto mexikói elnök nem akarta kockáztatni az erőszakot.

Az nem meglepő, hogy a csoport már elkezdett szétszakadozni, hiszen az ilyen karavánok jellemzően megfogyva érkeznek meg az amerikai határhoz: az idén áprilisban szintén nagy médiafigyelmet kapott ezerfős csoportból mindössze pár százan adtak be végül menedékkérelmet az Egyesült Államokban. A mostani csoportból a többség még Mexikó déli részén, Oaxaca államban jár, és olyan távolságra van az amerikai határtól, mint Budapesttől Párizs. A csoport legeleje, nagyjából 450 ember hétfőn érkezett meg Mexikóvárosba, 920 km-re a legközelebbi északi határátkelőtől, írja a BBC.

Mexikó egyébként nem arról híres az utóbbi években, hogy simán átengedi magán a menekülteket: a 2014-ben az USA nyomására és támogatásával indított Frontera Sur (Déli Határ) program pont arról szólt, hogy a déli határon érkezőket kiszűrjék, megállítsák, illetve a hivatalos verzió szerint megvédjék a mexikói bandáktól, csempészektől. A program felére csökkentette a bevándorlók számát, kritikusai szerint viszont erősítette a csempészeket, és még brutálisabbá tette a menekülők helyzetét. 

A hondurasi rémálomból menekülnének

A csoport tagjainak egy nagy része a romló közbiztonságra, a politikai korrupcióra, a gazdasági nehézségekre, és a bűnözésre hivatkozva menekült el Hondurasból. Jari Dixon hondurasi ellenzéki politikus erről azt mondta, hogy a csoport „nem az amerikai álmot kergeti, hanem a hondurasi rémálom elől menekül." A kilencmillió lakosú országban bandaháborúk, drogháborúk és korrupció miatt is súlyos a helyzet. A Világbank adatai alapján a lakosság több mint 60 százaléka szegénységben, minden ötödik ember pedig mélyszegénységben él.

Több közép-amerikai országban, Nicaraguában, Guatemalában és El Salvadorban is hasonlóak a problémák. A salvadori főügyész szerint a bandaháborúk kevés választást hagynak a fiataloknak, akik nem tudnak továbbtanulni, sem munkát találni, ha pedig nem lépnek be a bandákba, akkor veszélybe kerülnek. A Közép-Amerikát rettegésben tartó bandák 12 éves gyerekeket szerveznek be, ölnek, erőszakolnak, zsarolnak. Aki teheti, az Egyesült Államokba próbál menekülni előlük, ám a bandák az érkező, zsarolható emberanyag miatt Amerikában is egyre erősödnek. A közép-amerikai helyzetről itt olvashatják elemzésünket>>>

Az USA és Mexikó próbálta kevésbé hívogatóvá tenni a hosszú utat, de sokan még így is inkább nekivágnak. Az ENSZ szerint évente több mint félmillióan lépik át illegálisan Mexikó déli határait, hogy az országon keresztül az Egyesült Államokba jussanak. Az őket kérdezgető újságíróknak a most északra tartó karaván tagjai egészen eltérő szempontokat mondtak: vannak, akik így akarják felhívni a politikai figyelmet arra, mi elől menekülnek, és mit kell kiállniuk otthon, mások a kivándorlást látják az utolsó esélyüknek, megint mások pedig egy jobb élet reményében, gazdasági okokból indultak el.

Trump katonákat küldött a határra

Ha eljutnak egy határátkelőig, akkor menekültstátuszt azok kérhetnek az Egyesült Államokban, akik üldöztetés elől menekülnek, ez azonban nem vonatkozik a gazdasági okokból érkezőkre, és azokra, akiket egyszer már kiutasítottak az USA-ból. A menedékkérelmek elbírálása azonban csak lassan halad, Adam Isacson, a Washington Office on Latin America elemzőközpont munkatársa szerint az áprilisi karaván érkezése után naponta átlagosan egy tucat kérvényt fogadtak be. Civil szervezetek szerint több visszaélés is történt akkor az érkezőkkel szemben még a mexikói oldalon, de ezekre akkor már nem irányult akkora figyelem.

Most azonban a félidős választás közelsége és a csoport mérete miatt is más a helyzet. Trump előbb azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a déli határt, ha Mexikó nem állítja meg a migránsokat. Aztán pedig azt is bejelentette, hogy

jó előre 5200 katonát küld a határhoz a már ott besegítő 2100 nemzeti gárdista mellé, noha a csoportnak még az eleje is közel 1000 km-re van az Egyesült Államoktól.

Ez több mint kétszer annyi aktív amerikai katona lenne, mint amennyi Szíriában az Iszlám Állam ellen harcol.

A Nemzeti Gárda kivezénylése a határra nem példa nélküli, ezt George W. Bush, és Barack Obama is meglépte már, bírálói szerint most Trump viszont nemcsak a gárdát, vagy tartalékosokat, hanem aktív katonákat kevert bele a félidős választás közelsége miatt is meglehetősen átpolitizált ügybe. A Foreign Policy szerint a katonák egyébként a kongresszus, az elnök, vagy a védelmi miniszter külön felhatalmazása nélkül nem végezhetnek belföldön rendfenntartói feladatokat, ezért a határnál többek között sátrakat, drótkerítést állítanának fel, a határőrség embereit szállítanák egyik helyről a másikra.

Nehezítenék a menedékkérelmek beadását

Trump a múlt héten a katonákkal üzent a közép-amerikai csoportnak. „Ez az országunk inváziója, és a hadseregünk ott fog várni!” – írta ki a Twitterére, ahol az elmúlt hetekben rendszeresen felemlegette a karavánt. A Fehér Ház ugyanis kiemelt fenyegetésként kezeli a Trump szerint bandatagokkal, „rossz emberekkel", sőt, gyanús közel-keletiekkel teli menetet.

Azt is megüzente nekik, hogy forduljanak vissza, mert csak legálisan léphetnek be az Egyesült Államokba. Közben viszont a kormánya azt is belengette, hogy tovább szigorítana a menedékkérelem feltételein: Jeff Sessions igazságügyi miniszter már a nyáron jelezte, hogy a bandaháborúk és családon belüli erőszak áldozatai nem kapnának automatikusan menedéket, míg Trump a beutazási tilalomhoz hasonló korlátozáson is gondolkozott. Trump azt is bejelentette, hogy sátorvárosokat húznának fel a határon, ott kellene várakozniuk az érkezőknek a kérelmük elbírálásáig. Szerinte ha látják a helyzetet, kevesebben indulnak útnak.

Iliana Holguin El Pasó-i bevándorlásügyi ügyész szerint ezek leginkább azt szolgálják, hogy elriasszák a csoport tagjait attól, hogy menedékkérelmet adjanak be, és nagyobb eséllyel maradjanak Mexikóban. Erről beszélt Ken Paxton texasi főügyész is a Fox News-on: „Ez elrettentésül szolgál azoknak, akik hallanak róla Közép-Amerikában.”

A migránsozással is próbáltak mozgósítani

Trump a migránsozást tette a félidős választási kampány egyik központi témájává is, amihez minden kampányrendezvényen felemlegette a karavánt, azzal, hogy „emlékezzenek a félidős választásokra", ha meglátják a csoportot a hírekben. Trump korábban már az elnökválasztási kampányban is elővette a témát, amikor a mexikói erőszakolók és gyilkosok veszélyére figyelmeztetve ígérte be a határfalát. Októberben viszont a Newsweek szerint azt mondta, hogy a bevándorlásra nem a választás miatt koncentrál, hanem már akkor az erős határokért küzdött, amikor nem is gondolt arra, hogy elinduljon az elnökségért.

A Reuters/Ipsos felmérése szerint a migrációval mozgósítani lehet a republikánus szavazók egy jelentős részét, csak az váltott ki hasonló érzelmeket, ha a Trump elleni esetleges kongresszusi eljárásról kérdezték a válaszadókat. A republikánusok az illegális bevándorlást nevezték meg az Egyesült Államok előtt álló legnagyobb problémaként, míg a demokrata szavazók az egészségügyet, a belföldi fegyveres erőszakot, és a klímaváltozást. A CNN felmérése szerint azonban a republikánusok között is többen aggódtak, hogyan csapódik le a bevándorlás hangsúlyozása a nőknél, és a függetleneknél. 

Miközben a republikánusok kommunikációjában az elmúlt hetekben egyre nagyobb teret kapott a hondurasi karaván által jelentett – politikai szempontból tökéletes, egyszerre konkretizálható, egyszerre homályos – fenyegetés, addig a demokraták az egészségügyre, klímaváltozásra és a fegyverviselés szabályozására koncentráltak. A kampány hajrájába beszálló Barack Obama is azt mondta, hogy vannak ennél fontosabb problémái is a választás előtt az USA-nak, a katonák kiküldését politikai szemfényvesztésnek nevezte, és felszólalt a félelemkeltés ellen. A republikánus jelöltek Trump retorikájára ráerősítve azzal kampányoltak, hogy azért kell elkerülni a demokrata többséget a kongresszus bármelyik házában – a felmérések alapján a képviselőház megszerzésére jó esélyük van a demokratáknak –, mert akkor soha nem látott számú migránst engednének be.

Előkerült a sorosozás is

A helyzethez hamar egy összeesküvés-elmélet is kerekedett a Twitteren. Eszerint a brutális közállapotok elől Hondurasból Mexikón keresztül az amerikai határ felé menekülő csoportot Soros György emberei szervezték meg, többek között a venezuelai szocialista kormányzattal együttműködve, hogy „még nagyobb felfordulást okozzanak" az amúgy is sok vitával és jogi eljárással terhelt amerikai migráció területén. Ezt a verziót egy floridai republikánus képviselő is felkarolta a félidős kampányban.

Mint korábban írtuk, akár Trump híveiről van szó, akár benne csalódottakról, az elnöknek szerepe van a konteók egyre nyomasztóbb erejében. Már elnökké választása előtt is rájátszott az összeesküvés-elméletekre, elkezdett retweetelni álhíreket, az Obama afrikai születésével kapcsolatos elméletről szóló fejtegetéseket. A Soros-karavánozásból közvetlenül is kivette a részét, amikor azt mondta: nem lepődne meg, „ha a konteóról kiderülne, hogy igaz."

A Vox szerint elterjedt egy olyan videó is, amin pénzt osztanak hondurasi nőknek, amit konzervatív körökben annak igazolására használtak, hogy az egész egy liberális mesterterv része. Demokrata szavazók viszont többek között a Fox News-t vádolták azzal, hogy már kezdettől kiemelt figyelmet fordított az elinduló csoportnak, amivel hozzájárult annak felduzzadásához is.

A hondurasi vezetés az egy ideig a karaván szószólójaként előálló Bartolo Fuentes újságírót, volt baloldali képviselőt, valamint aktivista feleségét támadta azzal, hogy a karaván megszervezésével akarták aláásni Juan Orlando Hernández jobboldali kormányát. Fuentes szerint azonban a karaván mérete Hondurast elhagyva nem volt nagyobb annál, mint amennyien kéthetente útnak indulnak, és szintén a kiemelt médiafigyelemmel magyarázta a sok csatlakozót.

Hosszú távú megoldás kell

Az elmúlt években már nem mexikóiak, hanem többségében közép-amerikaiak próbálnak eljutni az Egyesült Államokba, miközben nagyon megnőtt az egyedül, vagy családjukkal érkező gyerekek száma. Szeptemberben a gyerekek és a családok már az illegális bevándorlók több mint felét tették ki, míg 2013 szeptemberében ez az arány még csak 17 százalék volt.

Trump amellett, hogy a Guatemalába, El Salvadorba és Hondurasba évente nagyjából 100 ezer embert visszaküldő Mexikóra is nagyobb nyomást akar helyezni, azzal is fenyegetett, hogy elvágja az említett közép-amerikai országoknak szánt segélyeket. Azonban állítólag a saját kormányában is többen úgy gondolják, ezzel csak tovább erősítenék a migrációt. A hivatalát decemberben elfoglaló új mexikói elnök, Andrés Manuel López Obrador egy olyan regionális tervben gondolkozik az Egyesült Államok részvételével, aminek keretében háromszor annyit invesztálnának a közép-amerikai országokba, mint amennyit Mexikó költ határvédelemre.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?