Erős plexifal mögött tartják a tavalyi chemnitzi késelés vádlottjának perét
További Külföld cikkek
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
- Kiszivárgott egy titkos orosz dokumentum, így osztaná fel a Kreml Ukrajnát a háború után
- Bombaciklon sújtott le az Egyesült Államokra, többen meghaltak
A németországi Drezdában megkezdődött annak a szíriai menedékkérőnek a tárgyalása, akit azzal gyanúsítanak, hogy tavaly nyáron leszúrt egy 35 éves kubai-német férfit, orosz társát pedig súlyosan megsebesítette. A vádlott iraki társa szökésben van, ellene nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
A tavalyi eset hatalmas felháborodást keltett Németországban. A kelet-német városban több ezres tüntetéseket tartottak, amelyeken szélsőjobboldali és menekültellenes kijelentések is elhangzottak, emiatt az eset a német politika legfelsőbb szintjén is vihart kavart. A felfokozott érzelmek miatt a chemnitzi bíróság tárgyalását Drezdába helyezték át egy olyan kiemelt biztonságú terembe, ahol magas plexifal választja el a nézőket a vádlottak padjától és a bírói asztaltól.
A tavaly augusztus 26-án hajnalban történt késelést egy vita előzte meg a chemnitzi városi fesztivál napján. A máig szökésben lévő iraki Farhad A. szólalkozott össze a kubai-német kettős állampolgárságú Daniel Hilliggel, aki orosz-német állampolgárságú barátaival volt. A vitából verekedés lett, amelybe a mostani vádlott, Alaa Sz. is beszállt.
Daniel Hillig négy késszúrást kapott a mellkasába, egyet a felkarjába. A 35 éves asztalos meghalt, orosz származású barátja súlyosan megsebesült.
A vádirat szerint ugyan a 23 éves Alaa Sz. csak később keveredett bele az összetűzésbe, de Daniel Hilliget a szír és az iraki férfi is megszúrta. A szír férfi ellen emberölés, emberölés kísérlete és testi sértés miatt is vádat emeltek, amelyért 5-10 évig terjedő szabadságvesztést vagy akár életfogytiglant is kiszabhatnak. Az ügyben több tucat tanút hallgatnak meg, október végéig 24 tárgyalási napot tűztek ki.
A vádirat felolvasása után a szír férfi két ügyvédje a büntetőeljárás felfüggesztését kérte, mivel álláspontjuk szerint védencük ártatlan, nem követte el a bűncselekményt, az ellene előterjesztett bizonyítékok pedig nem állják meg a helyüket. Az már korábban megjelent a német sajtóban, hogy komoly ellentmondások vannak a szemtanúk elmondásában és magában a vádiratban is. Egy helyen például az szerepel, hogy az áldozatot az iraki és a szír férfi egy időben két különböző késsel szúrta meg elölről és hátulról, másutt pedig az, hogy a két tettes egy kést használt.
Az ügyvédek annak a tisztázását is kérték, hogy az eljáró bíró valóban elfogulatlan-e az ügyben. Szerintük meg kell vizsgálni, hogy a chemnitzi bíró miként ítéli meg az országba érkező menekülteket, vagy részt vett-e olyan demonstráción, amit az eset miatt tartottak a városban. Az egyik ügyvéd érvelése szerint mindez az eset pártatlan elbírálása szempontjából fontos. Bírálta a chemnitzi polgármestert is, aki egy nyilatkozatában azt mondta: bízik benne, hogy a vádlottat elítélik, mert ha ez nem így történik, akkor az "nehéz helyzetet teremt a városban".
A tavalyi késelés után néhány nappal azért törtek ki tüntetések Chemnitzben, mert egy német börtönőr kiszivárogtatta azt az elfogatóparancsot, amelyen akkor még egy iraki menedékkérő neve és fotója volt olvasható. A több ezres tüntetésekhez szélsőjobboldali csoportok is csatlakoztak, amelyek az utcán náci karlendítést használtak és egyes beszámolók szerint hajtóvadászatot kezdtek a menekültek ellen. Az ominózus elfogatóparancson szereplő iraki férfit a rendőrség elfogta, aztán kiderült, hogy neki nem volt köze a késeléshez.
A történtek értékeléséről hosszú vita folyt. Valóban megjelent egy olyan videó, amin azt látni, hogy tüntetők arabnak kinéző bevándorlókat fenyegetnek és kergetnek meg. Az eset után a német kormányszóvivő, majd Merkel kancellár is elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy német város utcáján bárki ellen származása miatt folytassanak hajtóvadászatot neonácik.
Később azonban Hans-Georg Maaßen, a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnöke egy interjúban azt mondta: nem volt ilyen hajtóvadászat, szándékos dezinformációról volt szó. A német kancellárra is rácáfoló titkosszolgálati vezetőt emiatt eltávolították posztjáról. Át akarták helyezni a belügyminisztériumba, "felfelé buktatása" azonban koalíciós vitát keltett, így Maaßent végül nyugdíjazták.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.