Fábián, Sebestyén
-3 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Boris Johnson: Megbuktathatnak, vagy hagyják végigcsinálni a brexitet

2019.09.25. 19:26 Módosítva: 2019.09.25. 21:35

Fontosabb részletek:

  • A legfelsőbb bíróság döntése után szerdán ismét összeült a korábban feloszlatott brit parlament. 
  • Geoffrey Cox, a brit kormány jogi főtanácsadója gyáva nyúlnak, szégyentelennek, gerinctelen bandának nevezte a többségben lévő ellenzéket, amely nem hagyja a brit kormányt kormányozni, de nem is hajlandó lemondatni azt, hogy mindenki új választáson mérettesse meg magát. 
  • Michael Gove brexitügyi miniszter azt mondta: a kormány elkötelezett a brexit végrehajtásában. Arra is van terv, ha október 31-ig nem sikerül megállapodni az Európai Unióval a kilépésről.  
  • Boris Johnson kormányfő szerint a legfelsőbb bíróság helytelenül döntött, és beavatkozott a politikába. Arra szólította fel a Munkáspártot, hogy nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt a kormánya ellen, és legyenek új választások.
  • Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt elnöke azt mondta: ők is új választásokat akarnak, de ennek az a feltétele, hogy Johnson kérjen halasztást a kilépésre.   

„Üdv újra a munkahelyünkön” – ezzel a mondattal nyitotta meg a brit alsóház szerdai ülését John Bercow házelnök, miután kedden a legfelsőbb bíróság úgy döntött, törvénytelen volt a parlament felfüggesztése.

Elsőként köszönetet mondott a parlament alkalmazottainak, akik a keddi döntés után 24 óra alatt képesek voltak újraindítani a ház működését. Ezután megadta a szót Geoffrey Coxnak, a brit kormány jogi főtanácsadójának, akit 90 percen keresztül kérdezhettek a brit alsóház képviselői.

Cox szerint bár a kormány jóhiszeműen, a törvényesség reményében döntött a felfüggesztésről, elfogadják és tiszteletben tartják a bíróság döntését. A kormánynak viszont szerinte joga van kritizálni a bíróság döntéseit: „Nem panaszkodom a döntés miatt, csak nem értek egyet vele.” Ennek ellenére a kormány büszke a brit bíráskodás függetlenségére és pártatlanságára, amelyek miatt szerinte a világ legjobbjai közé tartozik:

„Ez a törvény, ennek kell alávetni magunkat.”

kormány főtanácsadója szerint a felfüggesztés tesztelte is azt, hogy működhet-e egy ilyen intézkedés a gyakorlatban – mint kiderült, nem. Így viszont a későbbiekben hivatkozni lehet erre a joggyakorlatra. Cox szerint a döntés nincs hatással a kormány terveire az Európai Unióból való kilépést illetően, a céldátum továbbra is október 31. 

Egy munkáspárti képviselő azt kérdezte Coxtól, mennyibe került a parlament felfüggesztése az adófizetőknek: „Nem tudom. Tegye fel ezt a kérdést írásban. De egyébként meg lehetett volna úszni ezt a felfüggesztést, ha lett volna bátorságuk, és nem úgy viselkednek, mint egy gyáva nyúl” – utalt ezzel válaszában a főtanácsadó arra, hogy a parlamenti többség – Boris Johnson kormányfő akarata ellenére – nem akar új választásokat kiírni. 

Ez a parlament egy halott parlament. Nincs meg az erkölcsi jogosítványa arra, hogy újra összeüljön. (...) Gerinctelen banda, nincs merszük kiállni a választóik elé

– mondta egyik válaszában hevesen Cox, amire a képviselők szintén hangosan reagáltak. „Nem akarják meghallani ezt a képviselőtársaim. Ez a parlament egy szégyen. Ha az ellenzék nem hagyja a kormányt kormányozni, jöjjön a választás: adjuk meg a választóknak a beleszólás jogát.”

Az ellenzéki képviselők szintén beleálltak a heves szócsatába: többször is alkotmányos puccsot emlegettek, mivel Boris Johnson a felfüggesztésről szóló döntést nem vitte a parlament elé vitára. Szerintük ugyanis csak a parlament engedélyével lehetett volna felfüggeszteni az intézményt –

volt olyan munkáspárti képviselő, aki szerint a kormány ezzel a lépéssel a fasizmus útjára lépett.

„Semmiféle szégyent nem tanúsított a mai szavaiban, semmilyen szégyen egyáltalán. (...) Az, hogy erkölcsökről és moralitásról beszél egy ilyen ember, egy ilyen pártból, vezetőjeként egy ilyen miniszterelnökkel, az maga a gyalázat” – mondta Barry Sheerman munkáspárti képviselő.

A toryk szerint is jobb lenne megállapodni

A legfőbb ügyész meghallgatása után kiberbiztonsági ügyekről és a Thomas Cook utazási iroda csődjéről tárgyaltak az alsóházban, majd Michael Gove brexitügyi miniszter következett.

17,4 millióan szavaztak a brexitre, a kormány pedig elkötelezett ennek végrehajtásában

– mondta Michael Gove, aki a szerdai ülésnapon prezentálta a Yellowhammer-tervet: ez abban az esetben lépne életbe, ha október 31-ig nem sikerül megállapodni az Európai Unióval a kilépésről. Gove szerint a kormánynak fel kell készülnie minden eshetőségre, mind a gazdaságban, mind a határellenőrzés területén – de hozzátette azt is, „mindenki számára jobb lenne, ha megállapodással lépnénk ki.”

A Yellowhammer-terv azonban szerinte nem okozna káoszt az Egyesült Királyságban: rengeteg vállalkozás ugyanis már „jól felkészült” elmondása szerint egy megállapodás nélküli kilépésre. Igaz, az észak-írországi cégeknek lehetnek nehézségeik a kilépést követő hetekben, de a kormány elkötelezett a Nagypénteki Egyezmény mellett, így nem tervezik semmilyen határ felállítását az ír-északír határon. 

A miniszter elmondta, az EU-ból való kilépés után a kormány „új eszközöket vethet be az emberkereskedelem, a csempészet és más bűncselekmények ellen”, de nem részletezte, milyen eszközöket értett ezalatt.

Michael Gove-ot Dominic Raab külügyminiszter követte, aki Iránnal kapcsolatban számolt be a parlamentnek – ez volt az utolsó napirendi pont Boris Johnson miniszterelnöki felszólalása előtt. A külügyminiszter szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy Irán volt a felelőse a szaúdi olajfinomítók elleni szeptember eleji támadásnak.

Raab szerint szörnyű az emberi jogok helyzete a közel-keleti országban, és elítélte a kettős állampolgárok önkényes iráni fogvatartását. Hozzátette viszont, hogy

még most is van remény bennünk arra, hogy együtt tudunk működni Iránnal a feszültségek felszámolása érdekében.

Boris Johnson bizalmatlansági indítványra szólította fel az ellenzéket 

A parlament megbénult, és nem akarja, hogy legyen brexit - mondta a brit parlament ülésén Boris Johnson kormányfő, aki az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán vett volna részt New Yorkban, de hivatalos programját megszakítva szerdán visszaérkezett Londonba.

A konzervatív kormányfő szerint az ő kormánya arra esküdött, hogy végrehajtsa a kilépést, aminek itt az ideje. Az emberek is világosan látják, mi folyik itt: a parlament nem akar eleget tenni a brit kilépésről szóló népszavazás eredményének, és továbbra is késlelteti és szabotálja a brexitet - hangoztatta Johnson.

"Tévedés azt hinni, hogy az emberek majd elfelejtik az elmúlt három évet, és egy esetleges új népszavazáson majd az EU-ban maradás mellett döntenek" - figyelmeztette az ellenzéki képviselőket. A kormány kész bemutatni a brexit utáni életre vonatkozó programját, mondta Johnson, de az ellenzék ahelyett, hogy ennek eldöntését a szavazókra bízta volna, inkább a bírósághoz fordult, mondta Johnson. A kormányfő megismételte: álláspontja szerint a brit legfelsőbb bíróság téves döntést hozott, amikor alkotmányellenesnek ítélte a parlament felfüggesztését. Az igazságszolgáltatás ezzel beleavatkozott a politikába.

A kormányfő ezután arra szólította fel a legnagyobb ellenzéki erőt képviselő Munkáspártot, hogy ha nem akar megfutamodni a választások lehetősége elől, akkor még szerdán, az ülésnap vége előtt terjesszen be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. Johnson azt mondta:

Megbuktathatnak, vagy hagyják végigcsinálni a brexitet. 

A brit legfelsőbb bíróság döntése után Boris Johnson kormányfőnek le kellett volna mondania, vágott vissza Johnsonnak Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt elnöke. A kormányfőnek a bíróság döntését bíráló szavaira azt mondta:  alapvető kérdés, hogy az ember elfogadja-e az igazságszolgáltatás ítéletét vagy sem.

A Munkáspárt vezetője azt mondta: ők is új választásokat akarnak, de ennek az a feltétele, hogy Johnson kérjen halasztást a kilépésre.   

A brexit blokkolása

 

A brit alsóház szeptember 4-én több kormánypárti, azaz konzervatív képviselő támogatásával elfogadta azt a törvénytervezetet, amely megtiltja az Egyesült Királyság megállapodás nélküli, rendezetlen kilépését az Európai Unióból a brexit október 31-i határnapján. A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig. Boris Johnson az utóbbi hetekben többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó. Folyamatosan hangoztatja azt az álláspontját is, hogy a brit EU-tagság október 31-én megszűnik, akár a Brexit feltételeit rögzítő megállapodással, akár anélkül.