Edit
9 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Elutasították a brit alsóházban az előrehozott választást, amit Boris Johnson akart

K EPA20190904146
2019.09.04. 18:35 Módosítva: 2019.09.05. 10:27
  • Boris Johnson kormányfő szerdán egymás után veszített el fontos szavazásokat a brit alsóházban, 24 óra alatt pedig összesen négyszer fordultak szembe vele
  • Átment az alsóházon az a törvényjavaslat, amivel köteleznék arra Johnsont, hogy újabb halasztást kérjen az EU-tól, ha csak így lehet elkerülni egy október 31-i rendezetlen brexitet
  • A hosszabbítást elutasító Johnson erre válaszul előrehozott választást indítványozott október 15-re, de az erről szóló szavazáson messze volt a kétharmados többségtől
  • A Munkáspárt vezetője azt mondta, előbb törvényben kell kizárni a rendezetlen brexitet, mielőtt támogatnának egy előrehozott választást
  • A többi ellenzéki vezető is különböző formában a törvényjavaslathoz kötötte egy későbbi választás támogatását
  • A javaslatnak meg kell még járnia a Lordok Házát is, ahol felmerült, hogy a Johnson mellett állók arra játszhatnak, hogy elhúzzák a folyamatot a parlament közelgő felfüggesztéséig
  • Minden korábbinál nagyobb figyelem irányulhat a felsőházra, de csütörtök reggel az ottani vezetők azt mondták, időben átmegy rajtuk is a törvénytervezet
  • Miközben maradt a patthelyzet, úgy tűnik, hogy az alsóházban kormánytöbbségét elveszítő Johnson nem tett le egy új választásról

A brit alsóházban nem ment át szerdán késő este Boris Johnson kormányfő indítványa, amivel egy előrehozott választást akart elérni. 298-an szavaztak mellette, 56-an ellene, sokan tartózkodtak, ez pedig azt jelenti, hogy messze volt a szükséges kétharmados többség a 650 fős alsóházban. Johnson azután állt elő az indítványával, hogy az alsóházban átment az a törvényjavaslat, amivel az ellenzéki képviselők és a kormányfővel szembeforduló (volt) toryk megkötnék a kezét, hogy kérjen halasztást az EU-tól, ha csak ezzel lehet elkerülni egy október 31-i rendezetlen brexitet. A törvényjavaslat átkerült a Lordok Házába, a hatályba lépéséhez ott is jóvá kell hagyniuk.

Boris Johnson már kedd este jelezte, hogy ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor az azt jelentené, hogy az EU kezébe adnák a döntést, ő pedig elutasítja a további halasztást. Azt mondta, ezt a helyzetet csak előrehozott választással oldhatják fel,

ERRŐL be IS ADOTT INDÍTVÁNYT A KORMÁNY. JOHNSON OKTÓBER 15-RE JAVASOLt VÁLASZTÁST.

Johnson kijelentette, hogy a rendezetlen brexit elleni törvénnyel felül akarják írni a 2016-os kilépési népszavazás eredményét. Azt mondta, hogy a kormány nem tud úgy működni, ha a parlament olyan törvényeket szavaz meg, amik lehetetlenné teszik az alkupozícióját. „Az alsóház nem hagyott más választást, mint hogy a szavazók döntsék el, kit akarnak miniszterelnöknek" – jelentette ki. Azt is hozzátette, hogy ha ő a kormányfő, megpróbál új megállapodást kialkudni, amit szerinte el tud érni (noha az EU folyamatosan elutasítja a kilépési megállapodás újratárgyalását).

Johnson felszólalása után rövid vita volt az előrehozott választásról beadott indítványról, majd pedig magyar idő szerint fél 11 előtt jött az erről szóló szavazás. Várható volt, hogy nem lesz meg a kétharmados többség: az ellenzéki pártok vezetői egymás után mondták el, hogy támogatnának egy új szavazást, de nem úgy, hogy azt Johnson diktálja.

A hónapok óta egy választásért kardoskodó, és ezért most nehéz helyzetbe kerülő Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője azt képviselte, hogy akkor támogatna egy szavazást, ha a rendezetlen brexit elkerülését célzó törvényjavaslat átmegy a Lordok Házán, és a királynő jóváhagyását is megkapta – vagyis törvényi erőre emelkedik. Több másik munkáspárti egyébként azt szeretné megvárni, hogy meg is történjen egy halasztási kérelem egy választás előtt.

Corbyn azt mondta, hogy Johnsonnak az ezzel ellentétes állításaival szemben nincs semmilyen stratégiája. „Ez egy cinikus lépés egy cinikus miniszterelnöktől" – mondta arról, hogy Johnson az alsóházi szavazásra válaszul előrehozott választást akart.

A skót nacionalisták vezetője „baráti jótanácsként" azt üzente Johnsonnak, hogy rúgja ki főtanácsadóját, Dominic Cummingsot. Sokan a brexitnépszavazás sikere mögött álló stratégát látják az elmúlt hetekben kezdett manőverek mögött is. Az SNP amúgy készen áll előrehozott választásra, hogy „megbuktassa a tory kormányt", de a szerda esti indítványt ők sem szavazták meg.

A törvényjavaslat a Lordok Házában folytatja

Korábban 327 igen, 299 nem ellenében ment át a szintén szerdán tartott első után a második szavazáson is a  megállapodás nélküli, rendezetlen brexit elkerülését célzó törvényjavaslat. Theresa May előző kormányfő alatt már elfogadtak egy olyan hasonló kezdeményezést, amivel törvényben kötelezték arra, hogy az akkori határidőhöz képest kérjen halasztást az EU-tól. A javaslat alapján

2020. JANUÁR 31-IG SZÓLNA A KÉPVISELŐK ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT ÚJABB HALASZTÁSI KÉRELEM.

A terveik szerint abban az esetben kellene a kormányfőnek újabb halasztásért folyamodnia, ha október 19-ig nem fogad el a parlament egy új megállapodást, vagy nem szavaz kifejezetten a rendezetlen kilépés támogatásáról (amit korábban már többször elutasítottak a képviselők). Van emellett egy olyan kitétel is, hogy ha az Európai Tanács másik határidőt javasol, akkor azt a kormányfőnek két napon belül el kell fogadnia, kivéve, ha az alsóház máshogy dönt. (Bármilyen halasztási kérelmet a többi 27 EU-s tagországnak egyhangúlag kell jóváhagynia.)

A törvényjavaslat utolsó alsóházi szavazása előtt volt egy pillanat, ami még a helyszínen lévő brit újságírókat is meglepte. Több módosítót is benyújtottak, és furcsa kavarodás közepette ment át az egyik: nem voltak ott az ellenzők oldalán azok a képviselők, akik a szavazatszámlálást felügyelik. A BBC szerint később kiderült, hogy ez szándékos taktika lehetett Johnsonék részéről. Ezt a módosítót több munkáspárti képviselő támogatta (de egyébként a pártvezetésük nem), és lényegében Theresa May háromszor is leszavazott kilépési megállapodásának egy utolsó, a Munkáspárttal folytatott egyeztetések alatt kialakult verzióját hozná újra képbe, ha a miniszterelnöknek megint hosszabbítást kellene kérnie.

Az alsóház után a rendezetlen kilépés elleni törvényjavaslat a Lordok Házába kerül. Ott átengedhetik, vagy visszaküldhetik módosítókkal az alsóházba. Ezúttal azonban komoly vita volt várható, ugyanis a javaslat támogatói azt szeretnék, ha még a parlament szeptember 9-12. között várható felfüggesztése előtt átmenne a törvény. Felmerült viszont, hogy az ellenzői arra készülhetnek, hogy végletesen elhúzzák a folyamatot, és az így beleütközzön a felfüggesztésbe.

Szerda este és éjszaka a felsőházban arról ment a vita, hogy mennyi időlimit legyen a törvényjavaslat vitájára – már ehhez is közel száz módosítót nyújtottak be. A BBC szerint több lord is hosszú éjszakára készülve, hálózsákkal, gurulós bőrönddel érkezett.

Frissítés: Végül csütörtök reggelre a konzervatívoktól lord Ashton bejelentette, hogy a munkáspártiakkal folytatott megbeszéléseik alapján

időben, pénteken késő délutánra végez a törvényjavaslat a felsőházban.

Azt mondta, hogy bármilyen javasolt módosítójuk megvizsgálására is marad még idő az alsóházban, és a törvény a kormány ígérete szerint készen fog állni a királynő jóváhagyására. A Labour ottani vezetője, Smith bárónő is reményét fejezte ki, hogy nem lesznek további frusztráló pillanatok, az éjszakázó lordoknak pedig megköszönte a kitartásukat.

A keddi szavazás után kitették a rebellis torykat

Összességében 24 órán belül négyszer szavazott Boris Johnsonnal szemben a brit alsóház. Miután a kormányfő a múlt héten a törvényhozás öthetes felfüggesztését kérvényezte szeptember 9.-12. és október 14. között a királynőnél, aki ezt jóváhagyta, tudni lehetett, hogy a nyári szünetről kedden visszatérő alsóházban pártokon átívelve elindítják az október 31-i rendezetlen brexit elleni folyamatot. Rendkívüli vita kezdődött a brexitről, aminek a végén késő este 328 igen, 301 nem ellenében eldőlt, hogy kezükbe vehetik a napirendet, és szerdán az alsóház elé kerülhet a Johnson által ellenzett törvényjavaslat.

Johnson már a keddi szavazás előtt elveszítette alsóházi többségét, miután az egyik tory képviselő átült az ellenzékhez. Később viszont összesen 21 konzervatív szavazott együtt az ellenzékkel, őket a korábbi fenyegetéseket beváltva erre válaszul lényegében kitették a pártból. A szerdai első szavazáson még nagyobb volt a különbség: egy újabb tory fordult szembe Johnsonnal. Azonban úgy tűnik, hogy ezt nem „bizalmi szavazásként" fogták fel, ezért ezúttal nem biztos, hogy ugyanolyan szankciót alkalmaznak.

Jól jelzi, hogy ezek az események mennyire átformálhatják a Konzervatív Pártot, hogy a parlamenti frakcióból kitett képviselőkön – több volt miniszter, Winston Churchill unokája, és egy 49 éve tory színekben politizáló képviselő is köztük volt – túl is sorra jelentik be politikusaik, hogy egy következő választáson már nem indulnak újra.

Nincs még vége a hétnek

A két ülésnap eseményei azonban azt is jelentik, hogy a korábban is az északír unionisták támogatására szoruló Johnsonnak a brexiten túlnézve rövid távon sincs meg a hatékony kormányzáshoz szükséges többsége az alsóházban. A szerda esti veresége utáni beszédében úgy tűnt, utalt rá, hogy nem tett még le arról, hogy minél előbb kicsikarjon egy előrehozott választást. Arról beszélt, hogy Corbyn volt az első olyan ellenzéki vezér, aki elutasít egy ilyen választási ajánlatot. Szerinte ez azért van, mert nem hiszi, hogy nyerhet. Azt üzente neki és a munkáspárti képviselőknek, hogy gondolják át az álláspontjukat a következő napokban.

Frissítés: Csütörtök reggel a Downing Street bejelentette, hogy Johnson napközben beszédet tart majd, amin felvázolja az ország előtt álló választásokat. Szerintük lehetőséget kell adni az embereknek, hogy eldöntsék, mit akarnak: Johnson alkudjon ki új megállapodást Brüsszelben, lépjenek ki rendezetlenül október 31-én, vagy Corbyn menjen még több halasztást kérni, és elfogadni az EU feltételeit.

Johnson arra játszhat, hogy az előrehozott választás előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, de közben úgy állíthatja be az ellenzéket, és főleg Corbynt, mint aki menekül az emberek döntése elől.

Nagy kérdés, hogy mi történik, ha a rendezetlen brexit elleni törvényjavaslatból törvény lesz a jövő hétre. Corbynnak ez volt az eredeti feltétele, de az is kiderült szerdán, hogy a Labourön belül többen is a törvényben foglalt hosszabbítási kérelem gyakorlati életbe lépéséig várnának legalább. A BBC tudósítójának egy munkáspárti képviselő ráadásul azt mondta, Corbyn állítólag arról beszélt, nem fogja hagyni, hogy Johnson október 31. előtt előrehozott választást tartson. A Twitterére pedig egyenesen azt írta ki, hogy akkor kellene új népszavazást vagy előrehozott választást kiírni, ha a rendezetlen brexit „egyszer s mindenkorra" lekerül a napirendről – közben viszont a mostani törvényjavaslat is csak az október 31-i határidővel akadályozná ezt meg.

Úgy tűnt, hogy a következő napokban talán minden korábbinál nagyobb figyelem irányul majd a Lordok Házára is, hogy ott hogyan halad az alsóházból átküldött törvényjavaslat. Egy konzervatív lord a Guardian szerint arról írt, hogy az obstrukció sikeres lesz, és a kérdés az lesz, hogy az alsóházi vezetők meg tudnak-e egyezni. Szerinte az lenne az ára annak, hogy felhagyjanak az obstrukcióval a Lordok Házában, hogy Boris Johnsonnak engedjenek az előrehozott választással. Végül a csütörtöki nyilatkozatok alapján azonban nem ez a forgatókönyv valósul meg.

Egy előrehozott választás esélyei az augusztus végi felmérések szerint úgy alakulnak, hogy a konzervatívok 31-35 százalékkal vezetnek, a Labour 24 százalékot érhet el, a brexit körüli huzavona mentén feltámadt liberális demokraták 18-21, a Nigel Farage-féle Brexit Párt pedig 14 százalékon áll. A pontos erőviszonyokat azért nehéz önmagában ebből meghatározni, mert a briteknél egyéni körzetekben dől el a parlamenti választás, ami a kisebb pártok esélyeit jelentősen csökkenti. Közben viszont a brexit körüli vita megtépázta a két nagy párt, a konzervatívok és a Labour renoméját is. Így a felmérésekből következő mandátumelosztás elemzők szerint hozhat egy biztos tory többséget, de akár egy megint totálisan megosztott új alsóházat is.

Egy bíróság elutasította a felfüggesztés megtámadását

A brit parlamenti drámán kívül is voltak még fejlemények a brexit mentén szerdán:

  • A parlament felfüggesztése ellen jogi kezdeményezéseket is beadtak, az egyik kereset mögé  John Major volt konzervatív kormányfő is aktívan beállt. A felfüggesztést jóváhagyó királynő döntését nem lehet megtámadni, de Johnson erről szóló kérését igen, ezt próbálják törvénytelennek nyilváníttatni több bíróságon is. Szerdán egy edinburgh-i bíró most egy ilyen indítványt söpört le az asztalról azzal, hogy az ügy a politikusokra és a választókra tartozik, nem a bíróságokra, a kormány pedig nem szegett törvényt. A képviselők már jelezték is, hogy a döntést megfellebbezik.
  • Egy bizottsági meghallgatáson a jegybanknak megfelelő Bank of England elnöke, Mark Carney arról beszélt, hogy egy rendezetlen brexit negatív hatása a brit gazdaságra a legrosszabb forgatókönyv alapján kevésbé lenne súlyos, mint korábban gondolták, köszönhetően a 2018 vége óta tett előkészületeknek. Ez is azt jelenti, hogy a gazdaság 5,5 százalékkal esne be, nem pedig 8 százalékkal, mint korábban jósolták.
  • Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója eközben Brüsszelben arról beszélt, hogy az unió minden körülmények között „éber, egységes és nyugodt" marad. A tagországok képviselőinek is tartott beszámolót a helyzet állásáról, aminek nagyjából az volt a lényege, hogy semmilyen új javaslat nem érkezett az Egyesült Királyságtól.
  • Az EU és Nagy-Britannia már közel két éve megegyezett arról hogy mindkét fél garantálja a a másik állampolgárainak a korábban élvezett jogait. Ez a megállapodás azonban semmis, hogyha Nagy-Britannia megegyezés nélkül lép ki az Európai Unióból. A brit kormány ezt a helyzetet igyekezett orvosolni, amikor szerdán ígéretet tett azoknak az uniós állampolgároknak, akik Nagy-Britanniában laknak, hogy akkor is maradhatnak az országban, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az EU-ból. Azoknak, akik a kilépés után érkeznek, azt ígérték, hogy 2020-ig jelentkezhetnek tartózkodási engedélyért, amellyel 2023 végéig maradhatnak az országban.
  • Az ír kormány komolyan készül a no deal lehetőségére, ami azt eredményezné, hogy vámhatárt kellene felállítani Írország és Észak-Írország között. Simon Coveney ír miniszterelnök-helyettes viszont szerdán arról beszélt, vizsgálják, hogy megoldható lenne-e a határon az EU-ba/Írországba érkező áruk ellenőrzése anélkül, hogy hatalmas sorokat okozzanak. Olyan megoldásokat vizsgálnak, hogy az áruforgalmat a határállomásokon kívül végezzék el.

Két hónap a határidőig

A brexit állását és a lehetséges forgatókönyveket a parlament felfüggesztéséről szóló döntés után  itt beszéltük át :

Ha nem történne addig semmi, nem kérnének újabb halasztást, nem szavaznának meg kilépési megállapodást a brit alsóházban, vagy nem vonnák vissza a kilépést, akkor október 31-én rendezetlen formában esne ki Nagy-Britannia az EU-ból. Boris Johnson korábban már hangsúlyozta, hogy megállapodással vagy anélkül, de mindenképpen ki akarja léptetni a briteket. A kormányfő keddi parlamenti beszédében is azt mondta, hogy új megállapodással akarnak kilépni, de az elmúlt héten kezdett manőverei amellett, hogy az EU felé is nyomást jelentenek,  a rendezetlen brexit  esélyét is közelebb hozták.

Borítókép: A brit parlament által közreadott kép Boris Johnson brit miniszterelnökrõl (k) a képviselõi kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos alsóházi órájában a törvényhozás alsóházában Londonban 2019. szeptember 4-én. Johnson kijelentette hogy kormányának sikerül új megállapodást kötnie Brüsszellel a kilépés feltételrendszerérõl valamint hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszûnik október 31-én akár sikerül újratárgyalni az elõzõ miniszterelnök Theresa May által az Európai Unióval tavaly novemberben elért a londoni alsóház által azonban háromszor is elvetett megállapodást akár nem. MTI/EPA/Brit parlament/Jessica Taylor