Boris Johnson: A brexit után megindul a külföldi befektetések szökőárja

Boris Johnson brit miniszterelnök egy elektromos taxikat gyártó üzemben tartott szerda esti kampánygyűlésen kifejtette, az előző brit parlament bénultsága miatt nem lehetett végigvinni a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát, ám

A konzervatív párti kormányfő a közép-angliai Coventry közelében található üzemben azt állította, készen áll a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás, amelyet az ő kormánya ért el az Európai Unióval. Ennek hazai megvalósulásához ráadásul csak arra van szükség, hogy a Konzervatív Párt az eddigi alsóházi létszámnál kilenccel több képviselői helyet szerezzen a december 12-ére kiírt előrehozott parlamenti választáson.

Az eddigi parlamentben egyetlen pártnak sem volt többsége, a parlament bénulttá vált és nem volt hajlandó teljesíteni a választóktól kapott megbízatást a Brexit végigvitelére. A bénultság a gazdaság sikerét is veszélyezteti, ugyanis Johnson szerint amellett, hogy 2018-ban 92 milliárd font (36 ezer milliárd forint) értékű külföldi működőtőke-befektetés érkezett Nagy-Britanniába (azaz több, mint bármely más európai gazdaságba), amint „megkapja a zöld jelzést“, azaz a parlamenti többséget,

Az előző 345446 rész tartalmából:

A nemrégiben feloszlatott parlament alsóházának képviselői október végén megszavazták ugyan a Brexit-megállapodás alapelveit, lehetővé téve az egyezmény részletes vitájának elkezdését. Rögtön ezután azonban leszavazták a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet, azzal az indokkal, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni a kormány által megszabott három ülésnap alatt. A szavazás után Boris Johnson az alsóházban bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit további halasztását indítványozó újabb brit kormányzati kezdeményezésről.

Johnsont ugyanis jogszabály kötelezte arra, hogy kezdeményezze az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit újabb halasztását, mivel a törvényben foglalt határidőig, október 19-ig a parlament nem hagyta jóvá a Brexit-megállapodást. Csakhogy az Európai Tanács 2020. január 31-ig meghosszabbította az eredetileg október 31-én lejáró kilépési határidőt. Johnson ezután kezdeményezte az előrehozott választások kiírását december 12-ére, és az indítványt a parlamenttel folytatott hosszas tusakodás után el is fogadtatta.

Ha képbe akar kerülni Johnson manővereivel, az előre hozott választás értelmével és a Brexit állásával, akkor érdemes meghallgatni az Index Kibeszélő témába vágó podcastjét.